Young English girl Nikky and her aunt arrive at the Moon-Spinners, a hotel on Crete, to a less than enthusiastic welcome. The coolness of the owner is only out-done by the surliness of her brother Stratos, recently back from London. But then there is nice English lad Mark to make friends with, at least until Stratos and his pal take a shot at him one night. When Nikky helps him hide she finds the Greeks are after her too.

Roger Greenberg (Ben Stiller) egy kissé különc, 40 éves new yorki fickó, aki válaszúthoz érkezett életében. A sors végül Los Angelesbe sodorja, hogy ott vigyázzon az öccse házára. A városban próbálja felvenni a kapcsolatot a régi cimborákkal, de valahogy mindenki megváltozott, és Roger egyedül találja magát régi-új otthonában. Mérhetetlenül sok szabadidejét testvére személyi asszisztensével, Florence-szel (Greta Gerwig) kezdi eltölteni, aki mellesleg egy tehetséges énekesnő. Kettejük kapcsolata nehézkesen indul, de hamarosan sokkal több lesz, mint egy szimpla barátság.

A group of hip retro teenage outsiders become involved in an interschool bowling rivalry.

Merlin Jones, a precocious and intelligent high-school boy, experiments with hypnosis and creates a mind-reading machine. However, his experiments land him in deep trouble with the law.

Frank Carveth feleségét egy magánklinikán kezelteti, ahol a rossz külsejű dok- tor csupán a kislányával engedi találkozni. Egyik ilyen látogatás után Frank fura jeleket fedez fel a gyermek hátán, s kiderül, ennek az oka az úgynevezett pszichoplazma terápia. A betegek hullanak, Frank utánanéz, a szálak pedig dr. Reglanhoz, az ördögi jellemű orvoshoz vezetnek.

J. Robert Oppenheimer története, aki a Manhattan Terv vezetőjeként, az első atomfegyver létrehozásáért volt felelős a II. világháború idején.

Nagy az izgalom a repülőtér irányítótornyában, mindenki fejveszetten munkálkodik. Az egyik gép legénységét ugyanis leverte a lábáról valamiféle vírus, és az utasok kénytelenek egy volt veterán harci pilótára bízni az életüket. Az egyetlen probléma, hogy a fickó még nem heverte ki a háború okozta megpróbáltatásokat, és csak remélhető, hogy le tudja tenni a gépmadarat. Persze az utasok sem könnyítik meg igazán a helyzetet, mindenki más-más lelki avagy testi hibával van megáldva, ám a feladatot közösen kell megoldaniuk

1969. Los Angeles. Egy munka nélkül maradt, western tévésorozatából kikerült, munkanélküli színész és jó barátja, kaszkadőre együtt próbálnak boldogulni Hollywood kegyetlen világában. Ez a világ azért kegyetlen, mert változik: Rick és Cliff eddig kiismerte magát a showbizniszben, de most bármerre járnak, arra kell rácsodálkozniuk, hogy minden megváltozott: a szabályok, a főnökök és a nők is…

A film több mint egy évtizeddel az első rész eseményeit követően meséli el a Sully család (Jake, Neytiri és gyermekeinek) történetét; a rájuk leselkedő veszélyeket, az életben maradásért vívott harcaikat, az őket sújtó tragédiákat és azt, meddig képesek elmenni, hogy biztonságban tudhassák egymást.

Egy angol kémnek kell megmentenie a Földet a rá leselkedő és pusztulással fenyegető katasztrófától. Ám a szuperügynöknek nemcsak az idegen hatalmak embereivel, hanem a legnagyobb ellenséggel, az Idővel is meg kell küzdenie.

Egy fiatal nő állásinterjúra érkezik Detroitba, és bérelt lakást foglal. Ám amikor késő este megérkezik, rájön, hogy a ház duplán le van foglalva, és máris egy idegen férfi tartózkodik ott. Jobb belátása ellenére úgy dönt, hogy ott tölti az estét, de hamarosan rájön, hogy sokkal többtől kell félni, mint egy váratlan vendégtől.

A szobalány az 1930­as évek Koreájában játszódik, a japán megszállás éveiben. Egy pénzéhes szélhámos felbérel egy ifjú zsebtolvajnőt, hogy egy japán úrnő szobalányaként férkőzzön annak a bizalmába, így segítve, hogy a férfi megszerezze a nő pénzét. A különösen csavaros történetben a két gyönyörű nő fantáziái szépen lassan valóra válnak, és a szerelmi háromszög résztvevőinek választaniuk kell, ki mellé állnak az érdekektől hemzsegő harcban.

John Robie a macska, híres ékszertolvaj visszavonultan él a francia Riviérán. Évek óta nem űzi hivatását, mikor a környék gazdagjait sorozatos rablások tartják rettegésben. Persze mindenki Robie-ra gyanakszik, aki, hogy mentse a bőrét, úgy dönt, maga fogja kinyomozni a tolvaj kilétét...

Gyermekként Tommy Jarvis megtette azt, amibe oly sokan belehaltak, amikor megpróbálták megtenni. Megölte Jason Vorhees-t, a tömeggyilkost, aki rettegésben tartotta a Kristály-tó nyaralóit. De most, évekkel később Tommy-t kínozza a félelem, hogy Jason talán nem is halt meg igazából. Így hát Tommy és egy barátja elmennek a temetőbe kiásni Jason sírját. Tommy szerencsétlenségére (és a barátja nagyon nagy szerencsétlenségére) rothadó holttest helyett egy jól kipihent Jason-ra bukkannak, aki visszatér a halálból egy újabb véres őrjöngésre...

Lewis, a kalandtúrák szakavatott rajongója elviszi három barátját az Appalache-hegységbeli Cahulawassee folyóhoz, mielőtt egy víztározó építése miatt örökre megváltoztatnák a természet képét a környéken. A négy városi férfi gyakorlatlan mozdulatokkal, de annál nagyobb lelkesedéssel száll kenuba a vad folyó felső folyásánál, családjaiktól távol, a természet kihívásaival szembenézve nagy kalandra készülnek. A természet azonban kegyetlen, főleg ha rossz szándékú emberek is járják a civilizációtól távoli erdőséget. Amikor Ed és Bobby elszakadnak társaiktól, egy folyóparti sűrűben két hegyi ember lepi meg őket, puskákkal felszerelve. Rémálomba illő tortúra veszi kezdetét, amelynek csak Lewis és Drew érkezése vet véget. A vizitúra hátralévő részére innentől kezdve a halál árnyéka vetül, és a férfikor felén járó hőseink sokkal komolyabb leckét kapnak abból, mit jelent a küzdelem az életért, mint eredetileg gondolták.

Miranda Priestly a divat legnagyobb hatalmú úrnője, akinek ápolt kezeitől retteg a New York-i divatipar, aki senkit nem tűr meg útjában, ha tervei kivitelezéséről van szó, tökéletesen ellenőrzése alatt tartja a "divat bibliáját", a Runway Magazine-t, annak munkatársai életét teljesen megkeserítve. Miranda új munkatársa, Andy Sachs a frissen végzett főiskoláslány egyáltalán nem illik a képbe: szürke, jellegtelen, tökéletes ellentéte a cégnél dolgozó díváknak. Amikor belép a szerkesztőségbe, megdöbbenve jön rá, hogy a munka, amelyre jelentkezett nem elszántság és céltudatosság kérdése.

Johnny Gallagher őrmester egy foglyot kísér Németországból az Egyesült Államokba. A fogoly azonban megszökik a repülőtéren, Gallagher pedig nem válogat az eszközökben, hogy kézre kerítse. Lassan kiderül, hogy a szökevény egy nagy katonai összeesküvés részese, amely meg akarja akadályozni a leszerelési tárgyalásokat.

Philippe Abrams egy kedves, dél-franciaországi posta alkalmazottja. Felesége, Julie egy idő óta rosszkedvű és úgy gondolja, hogy egy riviérai állomáshely tenne csak jót romló kedélyének. Férje mindent elkövet, hogy teljesítse felesége kérését, de egy ostobaság miatt nem délre, hanem a távoli északra helyezik. Philippe rettenetesen elkeseredik, de hamar bebizonyosodik, hogy az északkal kapcsolatos összes előítélete helytelen, és Bergues, az új állomáshelye egyáltalán nem hasonlít a pokolhoz.

Egy kisfiú a Creepshow című képregényt nézegeti, amikor a zord apja elveszi tőle és a szemétkosárba dobja azt. Miután a fiú lefekszik, szobája ablakában félelmetes kísértetfigura jelenik meg, elkezdi lapozni a kidobott magazint. Az ebben lévő változatos rémtörténetek sorra megelevenednek. Többek között a zombi pátriarka igényt tart az Apák napi süteményre, egy farmer megfertőződik a földjére hullott meteordarabtól, és növénnyé változik, a tisztaságmániás milliomos lakását csótányok hada lepi el.

Ez a velencei fesztiválon nagydíjjal kitüntetett, rendkívül szép és mozgalmas (420 vágást tartalmazó!) film hozta meg a világhírt Kurosawának, és keltette fel a nyugati közönség érdeklődését a japán film iránt. A XII. századi polgárháborúk sújtotta Kiotóban vagyunk. A címadó romos kapu alatt várja az eső elálltát egy buddhista pap, egy közember és egy szamurájgyilkosság tanújaként kihallgatott favágó. A szamuráj halálának s felesége megerőszakolásának esetét különbözőképpen adja elő a gyanúsított bandita, Tajomaru és a többi résztvevő. Mégsem az igazság viszonylagosságáról van itt szó, hanem az emberek viszonyáról saját hazugságaikhoz. "A különböző értelmezések mögött az a félelem bújik meg, hogy az események másnak mutatják az elbeszélőt, mint amilyennek látni szeretné magát, hogy megsemmisítik dicsekvése alapját." (Berkes Ildikó)