Egy középkorú férfi visszaemlékezik életére, gyermekéveire, családjára, kapcsolataira. Az emlékezet mozaikcserepei, mint tükörcserepek hullnak szét az időben. Az emlékezés előhívja a múltból azokat az alapvető etikai és morális problémákat, amelyek a tudatalattiból törnek a felszínre. Az önmagával való szembenézés, a permanens önreflexivitás állandó meditatív állapotot eredményez, amely szükségszerűen vezet el a tökéletes szellemi abszolútum, a hit kérdéséhez. Tarkovszkij önéletrajzi elemekkel átszőtt alkotása hitvallás a művészetnek az emberi lélekre gyakorolt hatásáról és a művészek morális felelősségéről.

On the way to Daphne's relatives' condominium, the Mystery Inc. gang detours through the town of Winter Hollow, where the vengeful Headless Snowman has destroyed the town's Christmas spirit.

John Kimble felügyelő veteránnak számít a Los Angeles-i rendőrségen. Amikor egy veszedelmes gyilkost kell elkapnia, eddigi életének legnagyobb kihívásával kerül szembe: fel kell vállalnia inkognitóban egy óvó bácsi szerepét. Huszonhárom ricsajozó gyereket kell kordában tartania, anélkül, hogy az inkognitóját felfedné. Nagy nehezen megnyeri a nagycsoportosok bizalmát és a szépséges tanítónő szimpátiáját. Felkészülhet a végső leszámolásra...

A "Nagy ember" William Randolph Hearst volt, az Aranypolgár pedig alig leplezhető gúnyrajz a század első, hihetetlen hatalommal bíró sajtómágnásáról."Rózsabimbó" - ez az utolsó szava a palotájában magányosan haldokló milliomosnak, s ezen a nyomon indul el egy újságíró, hogy megfejtse e páratlan karriert befutott ember titkát. A főszereplő Charles Foster Kane, aki arra született, hogy nagy ember legyen. Egyszerű emberként indult, de kis szerencsével mindig felismerte a környezetében lévő lehetőségeket és képes volt azt saját hasznára fordítani. Újságjai voltak, rádióállomásai, a közvélemény kiszolgálója és befolyásolója volt. Kane története, aki alulról kapaszkodott fel és ezt "elfelejtette", egy csapásra mindent elveszített. Magányosan halt meg - pedig halhatatlannak tűnt -, és vele együtt gazdagsága, hatalma és dicsősége is.

The creative chemistry of four brilliant artists —drummer John Densmore, guitarist Robby Kreiger, keyboardist Ray Manzarek and singer Jim Morrison— made The Doors one of America's most iconic and influential rock bands. Using footage shot between their formation in 1965 and Morrison's death in 1971, it follows the band from the corridors of UCLA's film school, where Manzarek and Morrison met, to the stages of sold-out arenas.

Antoine Doniel lelki válságba került, úgy érzi, nem tudja kihozni magából azt, ami benne van. Feleségétől most vált el, de nem tökéletesen boldog új szerelmével, Sabine-nal sem. Első, önéletrajzi regénye után most újabb témát keres. Találkozik kamaszkori szerelmével, a sikeres jogásznővel, akinek visszapergeti életének legfontosabb eseményeit, visszaemlékezéseiben mintegy húsz évre tekint vissza. Elmeséli neki készülő regényének témáját is: a főhős talál egy fényképet, amelyen egy csodálatosan szép lány látható. Beleszeret a lányba és elindul a fénykép nyomán, hogy felkutassa. A valóság és a művészet ezúttal is összemosódik: a talált fényképen Sabine arcképe látható. Antoine úgy érzi, talán még nem késő, még újra lehet kezdeni mindent.

A group of friends try to defeat an evil king, and meet some quirky characters along the way.

A szürke kis irodakukac, "Buddy" Baxter egyszerűen képtelen nemet mondani, amikor főnökei nógatják: engedje át legénylakását holmi alkalmi légyottokhoz. Mivel fél, hogy végképp elvágja magát a munkahelyén, jobb meggyőződése ellenére ismét és ismét enged - mígnem egy este ott találja a lakásán közvetlen főnöke elhagyott szeretőjét, aki bánatában kis híján öngyilkos lett. Miss Kubelik, a liftes lány az illető, akibe titkon Baxter maga is szerelmes. Most két legyet üthet egy csapásra: megmenti imádottja életét, s életében első ízben a szavát is felemeli mind a lány, mind a maga érdekében.

Az óriás egy nagyformátumú klasszikus film, mely egy texasi földbirtokos család történetét mutatja be három generáción keresztül, tele szerelemmel, cinkossággal, viszállyal. Amerika déli részére jellemző mélyen gyökerező faji előítélet, a harc a rasszizmus ellen és az ellentét a marhatulajdonos milliomos és az újgazdag olajbáró család között - mind végigkísérik a család életét.

A nagyvárosi detektív egy gyilkossági ügyben egy sikeres üzletasszonyt képviselve nyomoz. A tények és a nyomok azonban nincsenek összhangban. És valóban, egy szép napon feltűnik a halottnak hitt személy. Helyette egy másik asszonyt öltek meg, és az ő látszat-halála egy gyilkossági terv pontosan kiszámított része, melyet azonban a detektív az utolsó pillanatban meg tud akadályozni.

Történetem hősei angyalok. Igen, munkanélküli őrangyalok, akik a háború befejezése óta Berlinben tevékenykednek, ahogy az Úristen így hátrahagyta őket. Azután egy szép napon az egyik angyal szerelmes lesz. Találkozik egy trapézművésznővel, aki cirkuszban lép fel, angyalszárnyacskákkal a ruháján. Ezt nagyon mulatságosnak találja, és nagyon tetszik neki ez a lány. De ahhoz, hogy beleszerethessen, halandóvá kell válnia, mint minden földi lénynek. Nehéz elhatározás előtt áll... (Wim Wenders) A nyolcvanas évek közepén még kettészakított Berlinben játszódó - cannes-i rendezői díjjal kitüntetett - film az évtized iskolateremtő alkotásává vált.

A Nosztalgia minden, csak nem a szó szentimentális értelmében vett nosztalgikus film. Ez a nosztalgia a múltat nem tekinti nemlétnek. Gorcsakov, a költő maga mögött hagyja Oroszországot, mint teremtője, Tarkovszkij, s Észak-Itáliában egy orosz zeneszerző nyomdokain jár. Monográfiájához gyűjt emléknyomokat, miközben megérinti a középkor hitvilága, a romtemplom fedetlensége, önmaga kétségei gyötrik és a gyönyörű Eugénia hitetlensége. A nosztalgia egyfelől elszakadás attól a parttól ahol egységben voltunk a világgal, ahol otthon voltunk (paradicsom, gyerekkor, család, szülőföld, természet, nyelv), és másfelől megérkezni nem tudás a túlsó partra, ahol már csak úgy érhetjük el az egységet, hogy lemondunk a régiről. A régi és új világ együttléte bennünk a legfájdalmasabb, a szétszakadt tudat állapota ez - "Ott már nincsen, ide még nem tud megérkezni." (port.hu)

Mozart és Salieri: a tehetség és a középszerűség ellentéte, örök harca sokakat megihletett már. Milos Forman szakított e művészi hagyományokkal. Filmje nem a középszerűség szívósságát és a zseni törékenységét ábrázolja. Az Amadeusban két súlyos egyéniség mérkőzik, ütközik meg. Forman Salierije cseppet sem kisszerű, csupán a tehetség félreismerhetetlen nagyvonalúsága hiányzik belőle. Az a fajta művészi és emberi természetesség, ami Mozartot igazán naggyá tette... Mozart halálos ágyánál Salierinek lassacskán megvilágosodik: hiába a düh és a görcsös akarás, a tehetség egészen más anyagból van. Mozarttal olyan ember távozott, aki valóban a teremtő kegyeltje volt.

A tizenhat éves Hubert a serdülőkor problémáival küszködik. Nem szereti az anyját, úgy érzi, Chantale valósággal őrületbe kergeti. A fiú megvetéssel viseltetik iránta, utálja a szakadt pulóvereit, a giccses dekorációit, az ételmaradékot a szája sarkában. Ugyanakkor - a többi tinédzserhez hasonlóan - ő sem őszinte vele, nem osztja meg vele a gondjait, problémáit, például azt, hogy a saját neméhez vonzódik. Ez a szeretet/gyűlölet kapcsolat az egész családra veszélyt jelent. Egy napon Chantale megelégeli az állandó összezördüléseket, és bentlakásos iskolába küldi Hubertet.

Vito Corleone mindennél fontosabbnak tartja a családot. Emellett a New York-i olasz maffia rettegett keresztapja, aki élet és halál kérdéséről dönt. Lassan azonban gondolnia kell arra, hogy melyik fiának adja át a hatalmat. Sonny forrófejű, Fredo komolytalan, Michael pedig háborús hős, aki mostanáig távol tartotta magát az üzlettől. A kábítószer azonban szembefordítja egymással a régi és a feltörekvő gengsztereket.

Four women are waiting for the blue circle and a possible change of their lives.

Roger Thornhill csak egy egyszerű reklámszakember. Így is van egészen addig, míg egy szép napon három ismeretlen elrabolja egy étteremből. A megbízó Philip Vandamm, aki egy percig sem titkolja, hogy ellenséges kém és titkos információkat szeretne kicsikarni belőle. Roger nem tudja, hogy ő csak az amerikai titkosszolgálat csalétke, akivel az ellenséges kémet szeretnék félrevezetni. Amikor a férfi tisztázni próbálja a dolgot, alig ússza meg ép bőrrel a sivatagban mélyrepülésben ellene indított támadást, amely mögött szintén Vandamm, az ellenséges ügynök áll. Csak a szép Eva siet a segítségére, bár eleinte ő is megpróbálja félrevezetni őt.

Jonathan (Elijah Wood) mindent összegyűjt, ami családjával kapcsolatos, legyen az fogsor vagy használt óvszer. Nagyanyja a halálos ágyán egy fényképet hagy rá. A régi, megfakult képen a fiú nagyapja látható egy nővel, aki mint kiderül, a nácik elől bújtatta annak idején a férfit. Jonathan Ukrajnába utazik, hogy felkutassa a titokzatos asszonyt. Az út azonban nemcsak az ő, hanem helyi segítőinek, a nagymenő amerikamániás Alekszejnek (Eugene Hütz) és családjának az életét is megváltoztatja.

Jimmy "Popeye" Doyle kőkemény zsaru, aki nem éppen diplomatikus módszereiről híres. Kemény kézzel bánik a bűnözőkkel és ha kell, nagy ívben megkerüli a szabályzatot, hogy elérje célját. Egy besúgójának köszönhetően tudomást szerez egy közelgő nagy nemzetközi heroin-szállítmány érkezéséről. A nyomozás előrehaladtával rádöbben, hogy a szálakat háttérben mozgató francia kapcsolat lebuktatásával az egész kábítószer-hálózatot felgöngyölítheti.

A filmben három idősíkon zajlanak az események. 1933-ban kezdődik a történet. Három gengszter halálra keresi Noodlest, mert szerintük spicli. A menekülő Noodles előtt felrémlik, amint az utcán a zuhogó esőben letakarják három szeszcsempész barátjának holttestét. Végül sikerül meglépnie üldözői elől. 1968-ban tér újra vissza New Yorkba. Egy barátja éttermében visszaemlékszik rá, miként jött össze a banda kölyökkorukban, a zsidónegyedben és hogyan is vezettek el az események addig a film elején látott tragikus napig. És a nagy csavar még csak ez után jön!