1967. USA. Középosztálybeli jólét. Tarka-barka ruhák. Jefferson Airplane. És egyebek. Larry Gopnik élete egyik napról a másikra a feje tetejére áll. A csendes, közép-nyugati egyetem, nem kevésbé csendes fizika professzorával neje közli, hogy elhagyja őt egy nagyképű kollégájáért. Judith szerint Sy Ableman sokkal életrevalóbb, mint a visszahúzódó Larry. Bonyolítja a válást és költözést a családdal élő Arthur, Larry testvére, aki szintén egy örök vesztes. Larry és Judith két kamasz gyereke sem a könnyen kezelhető kategóriába tartozik. Larry lánya, Sarah, rendszeresen apja pénztárcáját dézsmálja, mert plasztikai műtétre gyűjt. Mindezek tetejébe egy ismeretlen levélíró próbálja megfúrni Larry állását, és ha ez még mind nem lenne elég, egy bukásra álló végzős hallgató először megvesztegetni, majd miután nem jár sikerrel, rágalmazásért perelni akarja az egyre kétségbeesett professzort. Ráadásul Larry gyönyörű szomszédasszonya kiveti a hálóját a teljesen összezavarodott férfira...

A tizennégy éves Mattie Ross apját hidegvérrel lelőtte a gyáva Tom Chaney, és a lány eltökéli, hogy az igazságszolgáltatás kezére adja a bűnöst. Segítséget kér az iszákos, hamar a fegyveréhez kapó békebírótól, Rooster Cogburntől. Ketten nekivágnak - a férfi tiltakozása ellenére -, hogy levadásszák Chaneyt. Az apja vére azt diktálja Mattie-nak, hogy a bűnözőt az indiánok földjén át is üldözze, és megtalálja őt a LeBouef nevű texasi ranger előtt, aki egy másik férfi meggyilkolása miatt vinné Chaneyt Texasba.

Russell Baze teljesen hétköznapi életet él, ám egy szempillantás alatt megváltozik minden, miután az Irakból nemrég hazatért öccse hirtelen eltűnik. A nyomozóhatóság teszi a dolgát, ám nem jut sokra, így Russell saját kezébe veszi az irányítást.

A második világháború elején a fölkapott, fiatal New York-i drámaírót, Barton Finket Hollywoodba csábítja az egyik producer. Forgatókönyvet akar íratni vele az új filmjéhez. Fink a nagy Műről álmodik, ám valójában egy másodvonalbeli moziról van szó, a Jó és a Rossz küzdelmével a középpontban, mellőzve minden társadalomkritikai felhangot. Barton Fink beköltözik hát egy szállodába, ám a csalódott szerzőnek nem megy a munka, alkotói válságban szenved. Egyik nap megismerkedik Charlie Meadowsszal, a szállodai szomszédjával. Különös kapcsolat alakul ki kettejük között.

A nem túl távoli jövőben baleset történik egy űrállomáson: a váratlanul becsapódó meteorok megsemmisítik a bázist, és a két - éppen az űrhajón kívül dolgozó - asztronautát elszakítják a hajótól. Az újonc dr. Stone és a sokat próbált Kowalsky csupán egymáshoz kötve sodródik a végtelen űrben. Nincs, ami megállítsa őket, és nincs, aki a segítségükre siessen: a sisakjukban visszhangzó csend azt jelzi, hogy semmilyen kapcsolatuk nem maradt a földi irányítással. A félelem fokozatosan pánikba fordul. Minden lélegzet számít. Minden másodperc létfontosságú. A hazavezető egyetlen út az univerzum rémítő ürességén keresztül vezet.

Minden úgy kezdődik, hogy Llewelyn Moss talál egy teherautót, amelyet egy csapat hulla őriz. A kocsiban egy jó adag heroin és két millió dollár pihen. Amikor Moss elveszi a pénzt, olyan katasztrofális erőszakhullámot indít el, melyet még a korosodó, kiábrándult Bell sheriff személyében képviselt törvény sem tud megfékezni. Ahogy Moss megpróbál egérutat nyerni üldözői, de legfőképp egy rejtélyes figura elől, aki pénzfeldobással dönt emberi életekről, a film úgy növi ki a krimi kereteit, és kezd felölelni olyan témákat, melyek egyfelől ősiek, mint maga a Biblia, másfelől véresen frissek, mint a ma reggeli hírek.

A filmj a virtuóz zongorista és extravagáns előadóművész, Liberace életébe nyújt bepillantást. Az 1970-es évek második felében a legnépszerűbb előadóművészek egyike volt, Las Vegas, a színpadok és a képernyő csillaga. Miközben nők milliói rajongtak érte, a férfi valójában homoszexuális volt. Életébe váratlanul csöppen bele Scott Throson, a fiatal, kisvárosi sofőr. Bár egy világ választja el őket egymástól, Liberace és Scott között viharos szerelmi viszony bontakozik ki.

A 70 éves Oh Mal-soon fiatalon megözvegyült, és nehéz körülmények között, egyedül nevelte fel a fiát, épp ezért nagyon büszke arra, hogy gerontológus professzor lett belőle. A szókimondó nő megkeseríti a menye életét, aki belebetegszik abba, hogy harsány anyósa a halleves elkészítésétől kezdve az unokák nevelésén át mindenbe beleszól. Amikor a nagyi véletlenül meghallja, hogy idősek otthonába akarják küldeni, az életkedvét is elveszíti. Betér egy fotóshoz, hogy a temetési szertartásához képet készíttessen magáról, és megmosolyogja, amikor azt ígérik neki, hogy húszévessé varázsolják. A műteremből kilépve azonban nagy meglepetés éri, mert valóban visszanyerte huszonéves énjét. Először kétségbeesik, aztán elhatározza, hogy valóra váltja gyerekkori álmát és énekesnő lesz. A fiúunokája zenekara pedig éppen szólistát keres.

Két fivér sok-sok év eltelte után hazatér szülővárosába. Szoros testvéri szeretet fűzi össze őket, de személyiségük nagyon különböző: Richard erős és céltudatos, öccse a fogyatékos Anthony azonban gyenge és védelemre szorul. A testvérek sátrat vernek a város feletti hegyekben, melyhez oly sok emlék fűzi őket. Azonban nem nosztalgiázni jöttek, Richard-ot ugyanis fűti a kegyetlen bosszúvágy...

Cathy ötvenes éveiben járó asszony, aki mindent megkapott az élettől. Egészséges gyermekeket, sikeres férjet és széleskörű elismerést. Egy éjjel viszont meglátja férjét, amint egy másik férfival csókolózik. Cathy teljesen összezavarodik, nem meri szóvá tenni a dolgot. Elkeseredettségében afro-amerikai kertésze, Raymond karjaiban vigasztalódik. A társadalmi tabut átdöntő kapcsolat pletykákra ad alkalmat a környéken és ez még inkább szétzilálja addig nyugodtnak hitt életét. Raymond egyedül neveli lányát és megvan a maga élete, nem szorul a gazdag asszony segítségére. Kapcsolatuk mély barátsággá lényegül, miközben Cathy és férje között egyre jobban elmérgesedik a viszony, és a feszültségek tettlegességig fajulnak.

Az oregoni vasút két főnökének története összefonódik egy nő történetével, aki segítséget vár az egyiküktől, a másikukhoz azonban akár feleségül is menne.

Dewey Cox a zenetörténet legtökösebb rockere, akinek a dalait egy egész nemzet hallgatta. Pályafutása alatt három feleséget fogyasztott el és négyszáztizenegy nõvel bújt ágyba, de igazán csak egyet szeretett. Összesen harminchat gyereke született, közülük tizennégy házasságon kívül. A szex és a gyerekcsinálás mellett kipróbált minden piát és létezõ kábítószert, mégis valóságos nemzeti hõs lett. A zene volt ugyanis a mindene. Dewey Cox a tehetségének köszönhette, hogy egy kis vidéki senkibõl Amerika egyik legnagyobb rocksztárjává emelkedett.

A lassan hömpölygő történet – amit időről időre sokk-szekvenciák szakítanak meg – egy titokzatos sorozatgyilkosság utáni nyomozásról szól. Nemcsak az áldozatok mások, hanem – ami furcsább – a gyilkosok is. Az egyetlen közös momentum az áldozat X alakban felvágott nyaka, valamint az, hogy sosincs indíték. A nyomozó látóterébe hamarost egy amnéziás fiú kerül, aki fél percnél tovább képtelen visszaemlékezni bármire.

A 27 éves Frances (Greta Gerwig - Rómának szeretettel, Csak szexre kellesz, Arthur, a legjobb parti) gyakornok egy tánctársulatnál. A New York-i fiatalok problémákkal teli hétköznapjait éli, nap mint nap fontos kérdésekkel szembesülve: az álmait kövesse vagy inkább keményen dolgozzon a jövőjéért? Költözzön albérletbe vagy a barátainál lébecoljon tovább? És mi a helyzet a legjobb barátnőjével, illetve a nagy szerelemmel? Frances mindenekelőtt a boldogságot keresi, amiért képes meglehetősen váratlan és mindenekelőtt felelőtlen döntéseket hozni - például azt, hogy átruccanjon Párizsba.

A film egy Paterson nevű buszsofőrről szól, aki már régóta járja a szintén Paterson névre keresztelt new jersey-i kisváros utcáit. A település sajátos lakói és a mindennapi történések arra ihletik Patersont, hogy az utcai padon eltöltött ebédidejében verseket írjon. A férfi felesége azonban teljes ellentéte urának: a pörgés és a változások éltetik őt, minden napnak új tervekkel indul neki. Ennek ellenére tökéletes a harmónia kettejük között.

Driver nappal autós kaszkadőrként égeti a gumit Hollywood-ban, de ez csak a második műszak, főállásban éjszakai rablásoknál segédkezik, mint a menekülési útvonalat biztosító sofőr. Nem hétköznapi szakmájában ő a legkeresettebb, köszönhetően speciális tudásának: hajszálpontosan ismeri a város labirintusszerű utcáit, fejében van egész Los Angeles térképe. Melóit az ügynöke, Shannon hajtja fel, aki valójában a nagy áttörésre készül: építeni egy autót Drivernek, hogy profi versenyen indulhasson, rendes versenypályán. A buliba bevonja Bernie Rose-t, aki valamikor filmproducerként kezdte, azóta kispályás gengszter. Miután Bernie látta Drivert akció közben a pályán, ragaszkodik hozzá, hogy gyerekkori barátja, Nino is beszálljon az üzletbe.

Bruce Dern alakítja azt az idős férfit, aki kap egy hazánkban sem ismeretlen marketinglevelet, amely szerint nyerhet egymillió dollárt, ha előfizet egy magazinra - meg persze, ha kihúzzák a számát. Az erősen alkoholizáló férfi rákattan a dologra, és személyesen akarja felvenni a nyereményét, a fia pedig vele tart. Persze mindenki tudja, hogy szó sincs semmiféle pénzről, de hát nem is erről szól a nagy utazás, hanem a szeretetről, az önfeláldozásról és a grandiózus életigenlésről.

Sztárnak lenni nehéz. Korosodó sztárnak még nehezebb. De a legnehezebb annak, aki valaha sztár volt, és most újra vissza szeretne jutni a reflektorfénybe. A film főhőse, Riggan Thomson valaha egy legendás képregényhőst alakított a mozikban - három részen át. Ám hiába szárnyalt akkor, azóta nem nagyon keresik, ő megöregedett, a szakma szélére sodródott, és most egyetlen utolsó rohammal próbálja visszahódítani magának a népszerűséget. Új, utolsó esélye a Broadwayra szólítja: egy színdarab írója, producere és persze főszereplője lesz. Ha tényleg lesz előadás. Ha ő még bírja erővel. A történet mindössze három nap alatt játszódik: ezalatt kell megküzdenie a családjával, a kollégáival, az ellenségeivel és a jóakaróival, a sorsával... és legfőképp a saját józan (?) eszével.

Hóborította kisváros fent az amerikai-kanadai határon. A helyi autókereskedő eredeti ötlettel akarja egyenesbe hozni zűrös pénzügyeit: két piti csirkefogóval elraboltatja feleségét, hogy váltságdíjat zsarolhasson ki apósától. Az emberrablók azonban az átlagnál is ütődöttebbek, s csak úgy mellékesen agyoncsapják túszukat. A komikus alaphelyzet véres tragédiába fordul - s az egészet az áldott állapotban lévő helyi seriffnőnek kell felgöngyölítenie.

Jeff Lebowski egyetlen aranytörvénye az életben: élj és hagyj élni! Békésen lopja a napot, iszogatja kedvenc koktélját és döntögeti a rekordokat törzshelyének tekepályáján. Haverjai mind hasonlóan céltalan csodabogarak. Az idilli életet megzavarja két rosszarcú és modortalan gengszter, akik betörnek lakásába. A meglepett Lebowskit helyben hagyják és bepiszkítják kincset érő perzsaszőnyegét. Hősünk felkerekedik az igazi Lebowskihoz, hogy tisztázza a félreértést és kártérítést kapjon. Az öreg milliomos névrokona viszont üzletet ajánl: szerezze vissza "elrabolt" ifjú feleségét.