A filmtörténet legszebb filmkölteménye Jean Vigo tragikusan rövid életművének utolsó darabja. A történet főhőse Jean, az Atalanta nevű folyami tehervontató hajó kapitánya. Feleségül veszi Juliette-et, a romantikus ábrándokat kergető falusi leánykát. Az asszonyka unja a hajó egyhangú életét, miközben az elsuhanó ködös, titokzatos tájak egy rejtélyes, izgalmas új élet lehetőségét keltik benne. Amikor Párizsba érkeznek, enged egy bűvész csábításának, és elhagyja az uszályt. A nagyvárosban magányosan bolyong, és rájön, mennyire szereti a férjét. Jules apó, a hajó különc ezermestere felkutatja és visszahozza a szökevény álmodozót.

Statesman and poet Shri Atal Bihari Vajpayee's eloquence and vision shaped India's destiny. A look at his remarkable life as he led his country through a challenging period of change and development as the 10th Prime Minister of India.

A film három rémsztoriból áll. Az első, az Indiánbosszú egy poros kisváros boltocskájában játszódik, ami előtt egy fából faragott törzsfőnök álldogál. Mikor az indiánok kincsei veszélybe kerülnek, az öreg harcosra nagy feladat vár... A Tutaj című második epizódban négy fiatal jókedvűen, minden kötöttségtől szabadulva féktelen hétvégére készülnek. Egy tó felé tartanak, ahol vár már rájuk a tutaj, ám hamarosan szorult helyzetben és egy víziszörny társaságában találják magukat, s kezdetét veszi a borzalom... Végül az Autóstoppos című történetben egy hazafelé autózó nő végzetes hibát vét: elgázol egy stoppost, és ennek köszönhetően vérfagyasztó élmények elébe néz a sötét téli erdőn át vezető oszágúton. A stoppos szellemként kergeti a nőt az őrületbe, aki újra és újra próbálja megölni őt, de hiába...

Now aged 17, Antoine Doinel works in a factory which makes records. At a music concert, he meets a girl his own age, Colette, and falls in love with her. Later, Antoine goes to extraordinary lengths to please his new girlfriend and her parents, but Colette still only regards him as a casual friend. First segment of “Love at Twenty” (1962).

Az ökölvívó Jake La Motta a brutális harcmodora miatt kapta a Bronxi Bika nevet. 1948-ban szerezte meg a középsúlyú világbajnoki címet. Sikerét, hírnevét azonban beárnyékolta zaklatott magánélete. Jake New York rosszhírű negyedében, Bronxban nőtt fel. Az utcán gyorsan megtanulta, hogyan kell lopni és harcolni, hogyan lehet keményebb mindenkinél. A magányos ifjú végül a bokszban találta meg célját, a szorítóban adta ki minden dühét. A sikert azonban nem tudta feldolgozni. A pénzét italra és nőkre költötte, a címét elveszítette, a családja szétesett, végül pedig börtönbe került. Szabadulása után egy mulatóban kapott munkát.

Egy operatőr a vállán átvetett kamerával járkál, és káprázatos leleményességgel dokumentálja a városi életet.

Két lazán összeszőtt történet, melyekben az a közös, hogy mindkettő - hol mulatságos, hol gondolatébresztő eszközökkel - az erkölcsöt vizsgálja. A tanulság? Könnyen kitalálható: bizony jó és rossz nem mindig nyeri el méltó jutalmát vagy büntetését. Az elsőben Judah, a jó nevű orvos bajban van, mivel a szeretője megfenyegeti, hogy kitálal a feleségének és a karrierjét is tönkreteszi. A rabbihoz fordul tanácsért, aki őszinte megbánást javasol. Végül mégis a fivére tanácsát fogadja meg, aki radikálisabb megoldást kínál. A második hőse, a szakmájában és házasságában ellehetetlenült dokumentarista filmes. Cliff elvállalja egy portréfilm forgatását az utált és irigyelt televíziós "személyiségről", aki mellesleg a sógora. A narcisztikus Lester pokollá teszi a forgatást, ám Cliff figyelmét egyre jobban leköti a szép producernő.

Egy Jennifer Spencer nevű fiatal nőt és a húgát egy karneválon megtámadja egy csoport nehézfiú, akik megpróbálják megerőszakolni őket. Jennifer húga beleőrül az élménybe, ő pedig bosszút esküszik. Egyesével felkutatja az erőszaktevőket, és egyszerűen lelövi őket. Harry Callahant bízzák meg az eset felderítésével, és ő, mint mindig, az igazság oldalán áll. De vajon ebben az esetben kinek az oldalán áll az igazság - a gyilkosén vagy az áldozatokén?

A történet ott folytatódik, ahol az első rész abbamaradt. A szörnyű baleset után Duane és ikertestvére kórházba kerül, de legnagyobb bánatukra ezzel odaveszett titkos életük is, és pillanatok alatt hatalmas médiaszenzáció lengi körül őket, amit mindenáron el akarnak kerülni.

Mitch Robbinst (Billy Crystal) újra meglegyinti a vadnyugati kalandozások szele. Halott barátjának, Curlynek a szelleme látogatja meg, amikor is rábukkan egy régi térképre, amely egy titokzatos kincs rejtekhelyét jelöli. Hősünk meggyőzi barátját, Philt (Daniel Stern) és annak öccsét, Glent (Jon Lovitz), hogy csatlakozzanak hozzá a vadnyugati kincsvadászatban.

Tino Orsini, a fiatal és tehetséges artista Amerikából érkezik a párizsi Bouglione cirkuszba. Édesapja egykori partnerét, a világhírű trapézművészt, Mike Ribble-t keresi, hogy megtanulja tőle az egyik legnehezebb mutatványt, a triplaszaltót. A balesete óta megkeseredett, bánatát alkoholba fojtó Mike azonban már csak sátormesterként dolgozik. Először durván elutasítja a fiú kérését, ám amikor felismeri benne méltó utódját, mégis tanítani kezdi. A szenzációsnak ígérkező szám híre gyorsan terjed a cirkusz világában. Hamarosan megjelenik Párizsban az ismert amerikai impresszárió, John Ringling North is. Mike és Tino keményen dolgozik a számon, ám nem sokkal a cél elérése előtt közéjük áll a gyönyörű és ambíciózus Lola.

Yul Brynner, a feketeruhás jófiú öt barátjával együtt (köztük: Robert Fuller, Warren Oates és Claude Akins) visszatér, hogy megvédje az elvetemült bűnözőktől ostromolt várost.

Ismét ellopták a világ leghíresebb és legértékesebb gyémántját, a Rózsaszín Párducot. Lugash elnöke ragaszkodik a legzseniálisabb detektívhez, Clouseau felügyelőhöz, aki el is indul, hogy kiderítse a rejtélyes rablást. Líbiai ügynökök jelentik, hogy merénylet készül ellene, de Dreyfus felügyelőnek esze ágában sincs visszarendelni, sőt örül a hírnek, hiszen már fóbiájává vált Clouseau, s reméli, hogy így megszabadul tőle. Közben Lugash elnöke is rájön, hogy hibát követett el, mert a biztosító társaságok már 12 milliót kifizettek a kormánynak, amit bajosan tudna visszaadni. Így hát mindenki szegény felügyelő ellen van, akiről rövidesen azt a hírt közlik, hogy eltűnt.

Genova a fasiszta megszállás idején: feketepiac, elhagyott lakások, pedáns német hivatalok. Ebben a közegben bontakozik ki a megtörtént eseten alapuló cselekmény. Grimaldi háborús áldozatok vámszedője. Még attól sem riad vissza, hogy szolgálatokat tegyen a Gestapónak. Egyszer azt a megbízást kapja, hogy leplezze le és árulja el az ellenállási mozgalom vezetőjét. De feltámad a lelkiismerete... (port.hu)

A történet az újrakezdésről szól. Frankie megjárta a szövetségiek drogelvonóját, rehabilitálták és "harckészen leszerelt", mint egykor a hadseregből. Felesége, akit tolószékbe kényszerített autóbalesetük, vegyes érzelmekkel várja a férfit. Szeretné, ha otthon lenne vele, de azt is szeretné, ha több pénzzel gazdálkodhatna. Frankie-nek nagyra törő tervei vannak. Dobosnak készül egy jazz-zenekarba, és egyszer s mindenkorra tiszta kíván maradni, végzett a droggal. Ember tervez.

Callahan felügyelő társa eredetileg az olasz DiGeorgio volt, akivel így, vagy úgy, de képesek voltak úrrá lenni a legképtelenebb helyzeteken is. A két zsaru túlbuzgóságát a rendőrfőnök azonban nem nézi jó szemmel, és büntetésül Callahant a gyilkossági csoporttól áthelyezik a személyzeti osztályra, ahol egy csapat rátermettségét bizonyítani vágyó, csicsergő nő körében találja magát. Miközben Harry a hölgyekkel bajlódik, DiGeorgio és újdonsült társa egy éjszakai szolgálat során felfedeznek néhány gyanús alakot, akik egy raktárból jelentős fegyverszállítmányt rabolnak el. A két rendőr rajtaütésszerűen rájuk támad, azonban hamarosan alulmaradnak a terroristákkal szemben, és DiGeorgio halálosan megsebesül. A személyes bosszún túl az ügyet tovább bonyolítja, hogy a terroristák egy millió dollárt követelnek a rendőrségtől cserébe azért, hogy ne rendezzenek tömegmészárlásokat a kezükben lévő fegyverekkel. Harry most már új társával lát neki a nem mindennapi feladatnak.

A 28 éves Nicolas Winding Refn trilógiájának e második fejezete a nemzetközi sikert aratott Pusher (Törtető) után az emberek valóságba való kapaszkodásáról szól. A Bleeder egy emberi tragédia története, mely megrengeti Leo és Louise szerelmét, amikor a lány teherbe esik. Ez ugyanis agresszív önutálatot vált ki Leóból, s ezzel kapcsolatuk fokozatosan szétesik. Louise oltalmazó természetű bátyja, Louis rettenetes bosszút forral. A film másik hőse Lenny, aki a filmeken keresztül szemléli a világot, s szerelmes lesz Leába, aki a maga részéről egy a fikcióban meglelni vélt másfajta valóságról, s szerelemről álmodik. A film csodálatos színekből, gyönyörű cinemascope képekből áll össze. A helyenként igen véres dráma a rendező film iránti szenvedélyét tükrözi, ugyanakkor mélyen és emberien, egyszerűen és őszintén tárja elénk a történet középpontjában álló emberi tragédiát.

Miután a gonosz bűnöző, Robert G. Durant hosszú évekig kómában feküdt, egy napon hirtelen felébred, és azonnal hozzálát régi alvilági birodalmának felépítéséhez. Eközben Dr. Peyton Westlake azon van, hogy normálisan élhessen. Őt ugyanis Durant emberei megtámadták és borzalmasan megverték, megcsonkítva és összetörve őt. Egyetlen reménye korábbi külsejének visszaszerzéséhez az, hogy sikeresen kikísérletezze régi tervét, a folyékony bőrt. Kísérletei részben sikeresek csak: létrehozza ugyan a szert, ám az csak 99 percig hatásos. A tökéletes megoldáshoz egy másik orvos tudna segítséget nyújtani. Ezt az embert azonban Durant meggyilkolja.

Bergman talán egyik legszebb irodalmi forgatókönyve A csend, melyből poétikus filmet alkotott. A csend filmjét. Szereplői egy tízéves fiú, Johan, édesanyja Anna, s Eszter. Némán utaznak, hárman, a vonaton. Ki tudja merre és hová. Johan a párás ablakra betűket ír, édesanyja narancsot bontogat, míg Eszter szemét lehunyva pihen. Arca sápadt és elkínzott. Fullasztó köhögés rázza meg. Beteg. Eszter megnyugtatja kísérőit, hogy semmi baja, s nem akar kórházba menni. Mikor megérkeznek, különös dolgokat tapasztalnak: például azt, hogy a helyiek nyelve teljesen érthetetlen számukra. A történet azonban nem abba az irányba indul el, mint mondjuk egy thriller tenné, hiszen ezzel a filmmel Bergman azt kívánja bemutatni, mi történik az emberekkel, ha magukra hagyja őket Isten. A trilógia befejező darabját - a rendező huszonötödik filmjét - "negatív lenyomatként" jellemezte. Mit tegyünk, milyenek vagyunk szeretet, kapcsolatok, hit nélkül, hogyan létezhetünk, ha Isten hallgat.

A cheerful parking attendant considers it his job to do more than validate parking. He wants to validate the customers themselves, delivering compliments about their appearances and the inner qualities behind them. Everyone who comes up to him with a ticket walks away validated as a worthwhile human being. Soon, the parking attendant becomes so popular that people line up for validation...