Sean Thornton annak idején egy kicsinyke ír faluban született, de még gyerekfejjel Amerikába került. Most, több mint három évtized után csinos kis summával a zsebében tér haza, hogy visszaszerezze ősei egykori birtokát, és ifjúsága viharos évei után végre megállapodjon. Szemet vet egy csinos fehérnépre is, s a helybeliek által kezelhetetlen vadócnak tartott Mary Kate viszonozza az érzelmeit. Az ara drabális bátyja, aki kezdettől fogva ferde szemmel néz a kérőre, azonban megmakacsolja magát: ő ugyan ki nem adja a lány hozományát, hacsak jövendőbelije ököllel ki nem vívja. Ír földön nem is számít az férfinak, aki ódzkodik egy kis becsületbeli csihipuhitól. Senki helybéli nem sejtheti, Sean Thornton miért nem akar kötélnek állni: hogy verekedett ő eleget, s az utolsó bunyó borzalmas véget ért... Az amerikai filmtörténet két ír származású kulcsfigurája,

A történet igen egyszerű: két fiú, Ivan és Andrej élik eseménytelen életüket egy kisvárosban. Anyjuk egyedül neveli őket. Egy nyári nap váratlanul betoppan a lakásukba és az életükbe az apjuk, akit tíz éve nem láttak. Bár a fiúknak semmi kapcsolatuk az apjukkal, valójában csak egy régi fotográfiáról ismerik, a férfi minden bevezetés és magyarázat nélkül átveszi az irányítást az életükben. Ez főleg a kisebbik fiúnak, Ivánnak nincs ínyére. Apjuk egy különös kirándulásra viszi őket. Horgászni mennek egy távolabbi szigetre. Hamar kiderül, hogy a kirándulás inkább afféle nevelőcélzatú erőpróba. A férfi különböző bátorsági és ügyességi feladatokkal "teszteli" a fiúk életrevalóságát. Az idősebbik, Andrej hajlik rá, hogy teljesítse apja parancsait, de a konok és bizalmatlan Iván állandóan ellenáll.

Ez a Sztrugackij-fivérek ihlette fantasztikus film egy sivár iparváros lepusztult perifériáján elterülő és az élet szabályaival dacoló, rejtélyes Zónáról, ahova az utat egyedül ismerő Sztalker vezet el egy írót és egy professzort, tulajdonképpen filozófiai értekezés, bár értelmezték politikai parabolaként és személyes látomásként is. Vizuálisan igen szuggesztív kamaradráma formájában veti fel az élet olyan nagy kérdéseit, mint az atomkorszak fenyegetése, a hit és a boldogság problémája, a kiútkeresés egy egyre lehetetlenebbé váló helyzetből és az ennek érdekében szükséges változ(tat)ások. A cím meghatározott célú határátlépőt jelent, és valóban a határ átlépéséről van szó, de a határ nem egyszerűen egy földrajzi övezet, a Zóna határa, hanem a belső világra s ezen belül arra a kényszerpályára utal, amelyen kialakítjuk viszonyunkat a jövőhöz.

Fantomas (Jean Marais), az utolérhetetlen szuperbűnöző egy híres tudóst rabol el, hogy egy minden korábbinál hatásosabb fegyver előállítására kényszerítse. Célja, hogy a fegyveres sakkban tartsa az egész világot! Fantomas egy másik tudós, Lefevre professzor elrablását is tervezi, de a tervről Fandor, az újságíró is tudomást szerez, és elhatározza, hogy csapdát állít Fantomasnak. Lefevre professzornak adja ki magát, azt remélve, hogy Fantomas majd őt rabolja el. Az ötlet ígéretesnek tűnik, jól is alakulnak a dolgok egészen addig, amíg fel nem bukkan ismét Juve felügyelő (Louis de Funes).

Antoine Marechal párizsi bolttulajdonos épp olaszországi álomnyaralására készül, azonban az utazás elején azonnal autóbalesetet szenved. Az incidens okozója, egy Rolls-Royce gazdag tulajdonosa, Leopold Saroyan igazgató úr, aki felajánlja Antoinnak, hogy az ő költségére repüljön el Nápolyba, majd Firenzéből egy limuzinnal térjen haza. A meglepett boltos elfogadja a nagylelkű ajánlatot, nem sejtvén, hogy a férfi valójában nem vezérigazgató, hanem egy alvilági banda főnöke, aki az ügyefogyott Marechal segítségével akar kábítószert és gyémántot csempészni Franciaországba. Antoine elindul a nagy kalandra, nyomában az áruját féltő Saroyannal és egy konkurens bandával.

Gyereket szeretne Göran és Sven, a homoszexuális házaspár. Az örökbefogadást intéző ügynökségen azonban elírják az adatot és a másfél éves árva kisfiú helyett egy homofób, tizenöt éves fiatalkorú bűnözőt kapnak. Patrik utálja az új "szüleit" és nem akar velük élni, ugyanakkor Göran és Sven sincs elragadtatva a jövevénytől. A dolgok azonban idővel megváltoznak. Sven otthagyja őket, Göran pedig elhatározza, hogy gondját viseli Patriknak, amíg az ügynökség új családot talál számára. Miközben Göran és Patrik egyre közelebb kerül egymáshoz, Svennek is szembe kell néznie a múltjával.

A Kötözz meg és ölelj! című vígjátékban Ricky-t kiengedték az elmegyógyintézetből. A még mindig nem teljesen ép elméjű férfi üldözni kezdi Marinát, a pornószínésznőt, mivel azt szeretné, ha a lány hozzá menne feleségül. Marina azonban nem lelkesedik az ötletért... Ez a film Almodóvar és Victoria Abril, a nagy díva gyümölcsöző kapcsolatának kezdete.

Bernardo is dumped by his girlfriend, his career as a rock music critic is beginning to decline and stars to see a psychologist but in the meantime he meets the problematic and shy Camilla, who disrupts his life.

In the early hours of the night, young David Maclean sees a flying saucer land and disappear into the sand dunes just beyond his house. Slowly, all of the adults, including his once loving parents, begin to act strangely.

Kleinman, a szorongó és gátlásos kishivatalnok akaratán kívül fontos, sőt férfias feladatot kap: segítenie kell a polgárőrségnek, hogy elkapják a mániákus gyilkost, aki mint Hasfelmetsző Jack a sötétség leple alatt csap le áldozataira. A gyilkos indulat akkor szabadult el, amikor a cirkusz társulata megérkezett a városba. Kleinman éjszakai felderítő portyára indul. Társul hozzá a helyi cirkusz szépséges kardnyelőnője, akibe hősünk reménytelenül beleszeret. Az asszonynak épp elég oka van rá, hogy kiöntse szívét egy megértő embernek, hiszen nemrég szökött meg önző és szoknyavadász férjétől, a cirkusztársulat bohócától, akinek most éppen a társulat szép trapéz-művésznőjével van viszonya... A 20-as években játszódó, fekete-fehér mozi a német expresszionista filmek mulatságos utánérzése.

Philip Marlowe magánnyomozót egy milliomos idős férfi azzal bízza meg, hogy derítse ki, mivel zsarolja lányát egy könyvekkel üzletelő férfi. A detektív felkeresi a könyvkereskedőt, de már csak a hulláját találja - a holttest mellett pedig ott ül megbízója lánya, önkívületi állapotban. Marlowe innentől fogva ahová csak beteszi a lábát holttestekbe botlik, kaszinótulajdonosokat és simlis üzletembereket követ, gazdag és veszélyes nők társaságában forog, ügyetlen bérencek lövései elöl menekül, cinikus humorát azonban még a legveszélyesebb helyzetekben sem veszíti el. Az ügyet pedig tovább bonyolítja a gyönyörű és ravasz Vivien, munkaadójának idősebb lánya.

Hét kilátástalan sorsú, szebb napokat is látott férfi, akik a pitiáner bűnözésből már nem tudnak megélni, ezért egy utolsó, nagy akcióra készülnek: kirabolni egy széfet, amely félmillió dollárt rejt, drágakövekben. Az ötlet a keménykalapot viselő elegáns öregúr, "Doki" agyában születik meg, aki hét év börtön után egy utolsó akcióval szeretné nyugalmát biztosítani. A munkához egy profi csapatot szervez össze, a nagy Alonso Emerichről azonban hamarosan kiderül, hogy ellenük dolgozik. Dix jó erőben lévő csendes, harmincas férfi, nagyvárosi lúzer, aki ült már börtönben, lóversenyszenvedélye miatt pedig állandóan pénzre van szüksége, ezért szintén beszáll a tervbe, mindent kockára téve ezzel... A film ezeknek a nagyvárosi férfiaknak a története, akik boldogulásuk módját a bűnözésben keresik, mint ahogy egyikük mondja: "A bűn nem más, mint kisiklott emberi törekvés."

A harmincéves, jóképű Alain Leroy súlyos lehangoltsággal küzd. Amerikában élő felesége alkoholizmusa miatt befizette elvonókúrára egy drága magánklinikába, s olykor "ellenőröket" is küld a távolból. A kezelés végén Alain megpróbál régi barátaival újra kapcsolatot teremteni, de úgy érzi, mindenhol falak veszik körül...

A Wilcox és a Schlegel-család különös, ellentmondásos kapcsolata tárul föl a múlt század tízes éveiben. A háttér mindehhez az ódon angol kúria. A felvilágosult Schlegel-testvérpár, Margaret és Helen intelligens, művelt, és a kor szokásaihoz mérten rendkívül emancipált. A nővérek megismerkednek a gazdag és nagy múltú Henry Wilcoxszal és feleségével, Ruth-tal. Helen beleszeret az arisztokrata família fiatalabb csemetéjébe. A két eltérő egyéniség azonban nem tud kijönni egymással, ezért útjaik szükségszerűen elválnak.

"Egy görög mitológiatanár a főszereplő, aki egyszer csak rádöbben, hogy a körülötte élő lányok, asszonyok, már csöppet sem hasonlítanak az örök típushoz: Minervához, Junóhoz, Dianához... Furcsa utazásra indul, s mindinkább meggyőződik arról, hogy értékrendszere már nem felel meg a valóságnak" - vallotta Fellini e filmjéről, amelyben korábbi művei nőalakjai jelennek meg nagy vízióban, fellinis látványvilágban és fantáziával.

Marcello valaha komoly írói ambíciókkal érkezett Rómába, ahol most egy bulvárlap munkatársa, a Via Venetóval jelképezett fényűző, hazug és cinikus társasági élet ismert figurája. S noha a hamis csillogású filmipar képviselőinek orgiáin, a letűnt arisztokrácia, az értékválságba került értelmiség, a szenzáció- és pénzhajhász tömegkommunikáció szánalmas vagy kegyetlen "szertartásain" egyaránt teljes erkölcsi és érzelmi kiüresedést tapasztal, végül mégis ennek a világnak adja el magát.

Christian Martin megkéri főnöke lányának kezét, és az alkalmat megragadva fizetésemelést is kér. Arcátlansága itt még nem ér véget: ha már itt van, egyben azt is közli, hogy eddigi szolgálata alatt csinos kis összeget lopott össze. Csak jóval később derül ki, hogy Christian nem a megfelelő lány kezét kérte meg, s hamarosan nagy kavarodás támad. Ezt tetézi, hogy a szórakozott szobalány összekever három bőröndöt, amelyekben ékszerek, bankjegyek és női fehérneműk vannak. Előbb utóbb persze minden tisztázódik, a kérdés csak az, melyik lány lesz Christian felesége.

A fiatal házaspár, Walter Fielding és Anna Crowley új lakást szeretnének maguknak, ám pénzük az nem sok, úgyhogy nem fűznek nagy reményeket az akcióhoz. De meglepő módon hihetetlen szerencsések és hihetetlenül alacsony áron jutnak egy gyönyörű házhoz. Ám abban a pillanatban, amikor beköltöznek, elindul a lavina és a lakás a szó szoros értelmében szinte atomjaira esik.

Az egyik Észak-Afrikai országba utazik David Locke újságságíró, hogy riportot készítsen a gerillák harcáról. A sivatagban lévő szállodában találkozik a fegyvercsempésszel, aki váratlanul meghal. A kiégett riporter úgy érzi, itt az alkalom, hogy elmeneküljön régi életéből. Felveszi a halott férfi személyazonosságát és magához veszi a határidőnaplóját, amely Afrikán és Európán át veszedelmes fegyvercsempészekhez és egy titokzatos fiatal nőhöz vezeti. Locke kénytelen szembesülni a ténnyel, hogy bár sikerült megszabadulnia előző életétől, az új bőre egyre szűkebb rá.

Louis de Funes egyik utolsó filmje, életművének egy különleges darabja. Az egyik legnépszerűbb francia színész nagy álma volt Moliére Fösvényének filmre vétele. A televízió nem teremtette elő a megfelelő költségvetést, ezért Christian Fechner producerként támogatta a film létrejöttét. Funes először állt a kamera mögé (barátjával Jean Girault-val, a Csendőr-sorozat alkotójával) valamint a mű alapján megírta a forgatókönyvét. Az írói szerep mellett természetesen a főszereplőt, a fösvény Harpagont is ő játszotta el.