A young and naive college art student becomes obsessed with assuming the identity and personality of a departed coed who used to live in her room, and in so doing causes complications that result in two men, a student and her art professor, lusting after her.

Az osztrák Alpokba tartó forgatócsoporttal utazik a gyönyörű síversenyzőnő, a lesiklás bajnoka, Chloe (Bridgitte Wilson-Sampras), a vadóc snowboardozó Kittie (Jana Pallaske) és a 19 éves, mindennek fittyet hányó fenegyerek, Silo (Joe Absolom). A stáb az ausztriai Karawanken-hegylánc egy csaknem 4000 m magasságban fekvő, üdülőhelyen üti fel táborát, a jugoszláv határ közelében, ám hamarosan rájönnek, nincsenek egyedül. A szerb háborús bűnös Pavle (Klaus Löwitsch), aki nemrég lelte "megrendezett" halálát egy repülőgép szerencsétlenségben, itt bujkál a hegyekben, egzotikus barátnője Yana (Liliana Komorowska), fia Slavko (David Scheller) és egy egész terrorista banda társaságában, akik mindenre elszántak szörnyűséges küldetésük teljesítése érdekében - ha kell, megölnek mindenkit, aki az útjukba akad.

Daisy (Miriam McDonald) szülei három éve meghaltak. A fiatal lány úgy dönt, hogy elhagyja a barátját és a farmot, hogy továbbtanuljon a tekintélyes New England-i főiskolán. Még az sem tántorítja el, hogy az egyik hallgató rejtélyes körülmények között meghal egy éjszaka. A naiv vidéki lányra szemet vet egy titokzatos társaság. A lányok megszállottan üldözőbe veszik, és mindent elkövetnek, hogy belépjen. Daisy szövetkezik a dékán fiával, Blake-kel (Ryan Kennedy), hogy egyszer és mindenkorra leszerelje őket.

Felipe, an aging intellectual, is now confined to a wheelchair after an accident and finds solace in secretly watching his young wife Simona with her lover Mirella through a one-way mirror, happy at the spectacle itself, the fact that she is contented, and the feeling that there is love and harmony in his household. Unfortunately, this peaceful situation is disrupted by the arrival of Felipe’s son Luis.

Egy csapat lány egy titokzatos távoli szigetre utazik, ahol egy meghívásos harcművészeti tornán vesznek részt. Riválisként kezdik, ám végül egyesítik erőiket, hogy felderítsék és meghiúsítsák a torna szervezőjének sötét terveit.

Cole hatéves, és rémálmok gyötrik. Éjszakáit és nappalait olyan lények népesítik be, akiket csak ő lát. A lények szólnak hozzá, megérintik, kérésekkel bombázzák: Cole látja a halottakat. Malcolm Crowe gyermekpszichológus. Egy korábbi kezeltje hasba lövi, és ő az eset után más városba költözik: nehezen nyeri vissza korábbi önmagát, felejteni próbál. Cole csak benne bízik: senkinek nem beszélhet arról, amit lát, de a férfival lassan megértik egymást. Ám mégsem biztos, hogy a pszichológus meg tudja menteni a kisfiút, a halottak ugyanis egyre követelőzőbbek. Valamit akarnak a gyerektől.

5. parancsolat: "Ne ölj!" Egy fiatal vidéki fiú Varsó utcáin kóborol. Táskájában egy szárítókötél. Taxiba száll és egy néptelen peremvidékre érve brutálisan meggyilkolja a taxisofőrt. Elfogják és halálra ítélik. A fiú mindössze 21 éves, szikár, csontos. Hallgatag és kimért. A védőügyvéd friss diplomás, ez az első fellépése. Az ügyvéd állandóan lelkiismeretvizsgálatot tart. Viaskodik a tettes és áldozat kettős világában. A fiú pár mondattal, hallgatagon elmeséli az ügyvédnek előéletét...

Igazi szupercsapatot láthatunk akció közben Stanley Kubrick kitűnő filmjében, amelynek tárgya a vietnami háború és az a folyamat, amely során a katonák lassan elvesztik emberi mivoltukat és gyilkológépekké válnak. Hőseink egy kőkemény kiképzőtábor kellős közepén találják magukat, ahol egy állati kegyetlenségű őrmester veszi őket kezelésbe, aki pitbullagyával pusztán háborús nyersanyagot lát a kiképzendő újoncokban. Az Acéllövedék nem babazsúrokon való vetítésre készült: a cselekmény durva, a történet erős, a párbeszédek humora gyilkos. És mint oly kevés film, Kubrick alkotása - mutassa bár épp a kíméletlen alapkiképzést vagy a hue-i csata rémálmát - minden pillanatában telibe talál.

A "Nagy ember" William Randolph Hearst volt, az Aranypolgár pedig alig leplezhető gúnyrajz a század első, hihetetlen hatalommal bíró sajtómágnásáról."Rózsabimbó" - ez az utolsó szava a palotájában magányosan haldokló milliomosnak, s ezen a nyomon indul el egy újságíró, hogy megfejtse e páratlan karriert befutott ember titkát. A főszereplő Charles Foster Kane, aki arra született, hogy nagy ember legyen. Egyszerű emberként indult, de kis szerencsével mindig felismerte a környezetében lévő lehetőségeket és képes volt azt saját hasznára fordítani. Újságjai voltak, rádióállomásai, a közvélemény kiszolgálója és befolyásolója volt. Kane története, aki alulról kapaszkodott fel és ezt "elfelejtette", egy csapásra mindent elveszített. Magányosan halt meg - pedig halhatatlannak tűnt -, és vele együtt gazdagsága, hatalma és dicsősége is.

A történet az 1950-es években kezdődik, amikor Henry még csak egy 13 éves kamasz, aki vágyakozva figyeli a szemközt lakó, sokak által a legnagyobb tiszteletben tartott maffiózó, Jimmy fényűző életét. A félig ír, félig szicíliai származású fiút, aki mindig is közéjük vágyott, könnyen elcsábítja a gengszterek világa, és egy napon a helyi keresztapák családjának szolgálatába áll. Ugyanekkor csatlakozik a csapathoz a Henry-vel nagyjából azonos korú, így még könnyen befolyásolható Tommy DeVito, akivel a bajtársiasság jegyében és a nagymenők árnyékában gyorsan beletanulnak a szakmába. Néhány hónap sem telik el és Henry-t, akit maga Jimmy vezet be a könnyen szerzett pénz és a brutalitás világába, egyre többen előre köszöntik az utcán és név szerint ismeri a legjobb bár ajtónállója. Az újdonsült gengszterek gyorsan profikká válnak és hozzászoknak a vérrel áztatott, ám annál fényesebben csillogó gazdagsághoz...

J. Robert Oppenheimer története, aki a Manhattan Terv vezetőjeként, az első atomfegyver létrehozásáért volt felelős a II. világháború idején.

Egy amerikai légitámaszpont vezetője betegesen rögeszmés: azt hiszi, a kommunisták Amerika elpusztítására készülnek, ezért útnak indítja bombázóit a Szovjetunió ellen. Az amerikai elnök - tudomást szerezve az őrült tábornok szörnyű tettéről - azonnal felveszi a kapcsolatot az oroszokkal, akik elárulják, hogy szinte semmit sem tehetnek: ha országukat bármilyen támadás éri, egy leállíthatatlan automatika azonnal atomcsapást intéz az Egyesült Államokra.A film akkor készült, amikor a világnak először kellett komolyan szembenézni egy atomháború lehetőségével - a kubai rakétaválság, a Kennedy-gyilkosság és a vietnámi háború kezdetének kora ez. Kubrick kíméletlen szatírája nem csak szellemisége és háborúellenes üzenete miatt örökérvényű, hanem technikai újításai, képi világa révén is.

T. E. Lawrence a Brit Hadsereg hadnagya az első világháborúban. Feladata nem túlságosan izgalmas: különböző haditérképeket kell megfelelő színűre kifestenie. Amikor végre egy megfigyelői megbízatást kap az egykori Török Birodalom területén, nagy elszántsággal veti bele magát a munkába. Amikor azonban megbízatása helyszínére érkezik, megtudja, a dolgok egészen máshogy festenek mint ahogy azt gondolta.

A tizenhárom éves Antoine Párizsban él a szüleivel. Nem elég, hogy szűkösen élnek, a szülei nem igazán törődnek vele. Az iskolában sem jobb a helyzet, a tanárai fásultak, közönyösek. Miután az anyját véletlenül rajtakapja a szeretőjével, Antoine a maga javára fordítja a helyzetet, engedményeket csikar ki tőle. Amikor gondjai támadnak a tanárával, nem megy többé iskolába. Ellopja az apja írógépét, hogy annak eladásából szerezzen pénzt, amivel leléphet otthonról. A dühös apa a rendőrökhöz fordul. Antoine végül nevelőintézetben köt ki.

A filmeposz 56 évet ölel fel a 79 évesen merénylet áldozatává lett, legendás indiai vezető, Mohandas Karamchand Gandhi életéből. 1893-ban pár hónapra Dél-Afrikába érkezik az Angliában végzett, 24 éves családos indiai ügyvéd, Gandhi. A személyes méltóságát és igazságérzetét egyaránt sértő faji megkülönböztetés olyannyira megdöbbenti, hogy úgy érzi, tennie kell valamit. 21 év fáradságos küzdelme után az indiaiak és a színes bőrűek egyenlőségéért indított erőszakmentes küzdelem, a Satyagraha ideológusává és vezérévé érett. Ekkor kapta a "Mahatma" nevet, amely Indiában "nagy lelket" jelent.

A csinos szőke titkárnő, Marion meglép főnöke pénzével. A városon kívül új autót vásárol, s noha ideges viselkedése feltűnik a rendőröknek, mégis tovább engedik. Éjszakára betér egy mellékút mellett meredező motelbe, majd a szelíd, ám különös tulajdonossal megvacsoráznak. A thriller középpontjában egy félreeső motel és annak titokzatos tulajdonosa, Norman Bates áll. Hitchcock talán legtökéletesebb és legklasszikusabb filmje Norman Bates története. Nem egyszerű krimit láthatunk, hanem fantasztikus, előre nem sejtett pszichológiai drámát és persze gyilkosságokat. Anthony Perkins így mesélte el a Psycho forgatásának megkezdése előtti első találkozását Hitchcockkal: "Hátborzongató volt. Egy tévéstúdióban álltam és egy százhatvan kilós kolosszus közeledett felém. Rám nézett és valami iszonyatos angolsággal azt mondta: - Én vagyok a rémlátomás rendezője..."

Ki-taek családja igazi semmirekellőkből áll. Ők mindig a könnyebbik utat választják – bármit megtesznek, csak dolgozni ne kelljen. Irigykedve nézik a Park család fényűző életmódját, és ördögi tervet eszelnek ki, hogy a közelükbe férkőzzenek. Azonban természetesen semmi sem a családfő tervei szerint alakul.

Egy álnok feleség, akinek egyetlen célja, hogy leléphessen a kábítószerből származó 1 millió dollárral. Egy bamba férj, aki sokáig észre sem veszi, hogy mindehhez csupán csaliként és balekul szolgált. Egy tüzes szerető, aki a megfelelő eszközök kellően adagolt bevetésével akármire kapható. Egy veszélyes játszma, ahol nincsenek szabályok, csupán szex, csalás, árulás és gyilkosság. Mire az egész véget ér: valaki meghal, valaki börtönbe kerül, valaki pedig arcpirítóan gazdag lesz!

Egy görög mondás szerint csak azok a nők látnak tisztán, akiknek könny áztatta a szemét. Manuelára nem igaz ez a mondás. Azon az estén, mikor egy autó halálra gázolja Estebant, a fiát, Manuela minden könnyét kisírja. S ahelyett, hogy tisztábban látna, a jelen és a jövő teljesen összekuszálódik benne. Fia egy hátrahagyott naplójában az alábbiakat olvassa: "Tegnap anyám egy fényképet mutatott nekem. A fele hiányzott. Úgy érzem, az életemből is hiányzik ez a rész." Az apjáról volt szó. Manuela sosem beszélt róla fiának, nehéz lett volna megmagyarázni, hogy a férfinek nagyobb mellei vannak mint neki és hogy Lolának hívják. A hallgatás mint egy szörnyű bűn, úgy nehezedik vállaira. Elhatározza, hogy megkeresi Lolát, hogy elmondja neki, volt egy fiuk, aki már halott.

1560-ban a spanyol konkvisztádorok - élükön a hírhedt Pizarróval - az amazonasi őserdők mélyére indulnak. Kalandos és veszélyekkel teli expedíciójuk célja, hogy felleljék a mesés El Doradót, az Aranyvárost. Aguirre, a csapat vezére istennek tartja magát, s míg csapatát felőrli a természettel és a bennszülöttekkel vívott küzdelem, a háborodott hatalommániás magára marad a majmok között. "Én vagyok isten haragja. Ahol én vagyok, ott a fákról lehullanak a madarak. Feleségül veszem a lányomat és megalapítom a legtisztább dinasztiát. Aki velem tart, gazdag lesz, aki nem, az meghal."