Katherine Watson 1953 végén Kaliforniából New Englandbe utazik, hogy művészettörténetet tanítson a Wellesley College leányiskolában. Abban a hiszemben lát neki a feladatnak, hogy tanítványai, akik az állam legjobb és legtehetségesebb diákjai, élni fognak az előttük felvillanó lehetőségekkel. Ám hamarosan rá kell jönnie, hogy a tekintélyes intézményben nagyon is konzervatív légkör uralkodik. A lányok stílus- és etikett tanára, Nancy Abbey széles körben osztott nézetei szerint egy fiatal lány számára sokkal értékesebb egy eljegyzési gyűrű, mint a tudományos műveltség. Amikor Katherine önálló gondolkodásra bátorítja a tanítványait, összeütközésbe kerül a tanári kar és a diákok konzervatívabb tagjaival, akik közül legelszántabb ellenfele egyik saját tanítványa lesz, az arisztokrata származású Betty Warren.

Larry Crowne-t váratlanul kirúgják a munkahelyéről. Hirtelenjében nem tud mit kezdeni a nyakába szakadt tengernyi időjével, a házára felvett kölcsönt viszont fizetnie kell. Miközben egy étteremben vállal munkát, a szomszédja tanácsára és a szebb jövő reményében beiratkozik a főiskolára. Kiderül, hogy csupa hasonszőrű, lúzer figura jár oda. Hamarosan megtetszik neki a szónoklattant oktató, csinos Mercedes Tainot. Az sem riasztja, hogy a nő ugyanúgy unja a tanítást, mint a férjét. Larry akaratlanul is hozzájárul, hogy a férje lapátra teszi nőt.

Wilbur, a vakarcs kismalac ifjonti hebehurgyaságával és őszinte nyitottságával naivnak tűnik az istálló többi lakója számára, ám Charlotte, a pók szívesen fogadja barátjává. Akkor lesznek csak igazán elválaszthatatlan barátok, amikor a többi állat elárulja Wilburnek, hogy a napjai meg vannak számlálva. Úgy tűnik, csak a csoda mentheti meg a kismalac életét, de Charlotte elszántan barátja segítségére siet: szavakat sző a hálójába, hogy meggyőzze a gazdát arról, hogy Wilbur nem mindennapi malac, kár lenne levágni.

Ike Graham az a fajta újságíró, aki mindig az utolsó percben írja meg a leadandó cikket. Egy nap, éppen sztori híján késlekedik, amikor egy bárban egy részeg idegen mesél neki Maggie Carpenterről, aki mindig elmenekül az oltár elől. Ike, aki egyébként sincs túl jó véleménnyel a nőkről, gúnyos hangú cikket ír az ismeretlen Maggie-ről anélkül, hogy utánamenne a hírek valódiságának. Másnap kirúgják a munkahelyéről, mert túl messzire ment, és meghamisította a valóságot. Ike-nak egyetlen esélye marad: lemenni a kisvárosba, és megírni a valóságot Maggie-ről, akinek negyedik esküvői kísérlete közeleg. Hamarosan kiderül azonban, hogy az egész falu Maggie újabb menekülését várja, és ez már egy cseppet sem tetszik Ike-nak.

Kate Reddy (Sarah Jessica Parker) élete elsősorban a munkája körül forog, bár esténként megnyerő férje (Greg Kinnear) és gyönyörű gyerekei várják. Mikor férjét váratlanul elbocsájtják, Kate élete az állandó egyensúly keresésébe csap át: szintén dolgozó és gyermekeit nevelő barátnője (Christina Hendricks), és gyerekfóbiás munkatársa (Olivia Munn) között lavírozik. Közben ismét dolgozó férjétől visszakapná otthoni feladatait. Kate feje felett szinte már összecsapnának a hullámok, mikor úgy dönt, hogy életének nagy problémáit muszáj elrendeznie. Ráadásul munkahelyén – a jóképű, újonnan kinevezett főnök (Pierce Brosnan) személyében – váratlan kísértés tűnik fel…

A Szívrablók Alexről és nővéréről szól, akik furcsa vállalkozást működtetnek: párkapcsolatokat szakítanak meg. Munkájuk bármennyire is erkölcstelen, ennek is megvannak a maga szabályai. Első szabály: Boldog párt nem szabad elszakítani! Második szabály: Munkában nincs szerelem! Egy nap felbéreli őket egy gazdag férfi, hogy intézzék el lánya szakítását, aki épp férjhez menni készül. Kis utánajárás után Alexék számára világossá válik, hogy tökéletesen boldog párral van dolguk, ám a testvérek pénzügyeik rendezése érdekében készek megszegni első számú szabályukat. A bajt tovább tetézi néhány közösen eltöltött nap a menyasszonnyal, és Alex, a vérprofi szívrabló kezdi elveszíteni a fejét - megszegi a második szabályt.

Az amerikai városban egy csapásra megváltozik az élet, amikor egy nő kerül a polgármesteri székbe. Így most, amikor a polgármesterasszony hatására a Rendőrakadémia, nemtől, testsúlytól és iskolázottságtól függetlenül, mindenki előtt kitárja kapuit, szeretnivaló, örök vesztesek rohamozzák meg a kiképzőbázist. Így nem csoda, hogy ami rossz csak megtörténhet, az meg is történik a két osztálytárssal: Karen Thompsonnal és Moses Hightowerrel. A kiképzőszemélyzet, élükön Callahan őrmesterrel és a ravasz Harrisszal, mindent elkövet, hogy a hallgatók kihozzák magukból a maximumot.

The Manzoni High School in Milan is the worst in Italy. When the percentage of those promoted falls to 12%, it's time for the last resort: to entrust the classes to the worst of the available teachers.

A jóképű és sikeres Edward Lewis üzleti ügyben Los Angelesben tartózkodik, amikor egyik este szórakozásképpen felcsípi az utcán sétáló csinos, de kezdő örömlányt, Viviant. Az este kellemesen telik, s másnap a férfi különös ajánlatot tesz a nőnek: megkéri, vegye át partnere szerepét egy igen fontos üzleti héten. Viviannek tetszik az ajánlat, bár gyakran nehéz feladatok elé kerül, ám varázslatos természetességgel és különös megérzéseivel oldja meg a kihívásokat. A különleges és izgalmas lánynak még végül a jégszívű üzletember sem állhat ellen.

A könyvkereskedő William Thacker csendesen éli az elvált, csalódott férfi életét, míg a világhírnév be nem toppan ajtaján. Anna Scott, a híres amerikai színésznő nem csak a mozivásznon csodás. William el sem hiszi szerencséjét, amikor véletlenül másodszor is találkoznak. Ezt már nem szabad annyiban hagyni! Lassan megismerik egymás életét, amely meglehetősen szokatlan a másik fél számára. Mivel Annát mindenhova szenzációhajhász újságírók hada kíséri, kapcsolatuk nem sokáig marad titokban. Hamarosan feltűnik a színen a színésznő barátja, korántsem barátságos szándékkal.

Mi a közös a lobbanékony Sandyben, a káprázatos ékszereket reklámozó Mirandában és a férjét odaadóan szerető Jesse-ben? Mindhárman édesanyák, és bár a mindennapjaikban egészen más örömökkel és kihívásokkal néznek szembe, anyák napján valamennyien megtapasztalják, mit is jelent édesanyának lenni. Sandy nemrégiben vált el férjétől, a jóképű Henrytől, és kénytelen megemészteni, hogy az exe egy nála fiatalabb, csinos nőt vet el feleségül. Az új asszony jelenléte nem csupán hiúságában, de anyai érzéseiben is sérti Sandyt.

Ramón Sampedro egy fiatalkori balesete következményeként már csaknem harminc éve él ágyhoz kötötten. Azóta az egyetlen kapocs, ami a külvilághoz köti, a tengerre néző szobájának ablaka és egyetlen vágya, hogy méltósággal fejezhesse be életét. Napjait azonban megváltoztatja két nő érkezése. Julia, az ügyvédnő azért jön, hogy segítsen az eutanáziára irányuló kérelem megszerzésében. Rosa, egy nő a faluból, aki megpróbálja meggyőzni őt arról, hogy mégis érdemes életben maradnia. Ramón rendkívüli személyisége mindkét nőt rabul ejti és arra készteti őket, hogy most először végiggondolják azokat az elveket, amelyek szerint saját életüket irányítják. Ramón tisztában van vele, hogy csak az képes segíteni neki az utolsó úton, aki igazából szereti őt.

Valentin nap: a szerelmesek napja. A szerteágazó történet e nap körül forog, sőt, minden ezen a nevezetes napon játszódik. Igazából persze ez is csak olyan, mint a többi, kapcsolatok születnek és mennek tönkre, szerelmek szöknek szárba, és elhibázott döntések születnek. Los Angeles-i párok és szinglik sorsának alakulását követhetjük nyomon: ott van a virágárus és a legjobb barátja, a tanárnő, aki afférba keveredik egy nős orvossal. Az üzletember és a katonanő, akik egy repülőúton találkoznak. Egy idős pár, akik az unokájukról gondoskodnak, és így tovább? A szerepekben (világ)sztárok sora tűnik fel.

A film az 1980-as évek elején játszódik New Yorkban, amikor Amerika először szembesül a HIV/AIDS-járvánnyal és megdöbbentő következményeivel. Az aktivistaként dolgozó Ned Weeks első kézből láthatja, amint a titokzatos betegség végigsöpör a város homoszexuális közösségén. Néhány társával és az őket támogató orvosokkal összefogva azért harcol, hogy a nemzet szemérmes szexuális politikájával szemben felfedjék az igazságot a járványról.

Parisz, Trója hercege és Helené, a spártai hercegnő - ártatlan találkozásából akkora háború robban ki, ami egy egész civilizáció végromlását fogja előidézni. Parisz elszereti és elrabolja Helenét férjétől, Meneláosz királytól, és ez nem maradhat megtorlás nélkül. És aki Meneláoszt sérti meg, az megsérti bátyját is, Mükéne hatalmas királyát, Agamemnónt, aki azonnal hadba hívja a görög seregeket, hogy Trója ellen vonuljanak, visszaszerezzék Helenét és fivére becsületét. Agamemnónnak kapóra is jön ez az eset, hiszen végtelen kapzsiságában régóta feni a fogát Ilionra: ha elfoglalja Tróját, övé a teljes Égei-tenger, és megerősíti hatalmát máris óriási birodalma felett...

Charlie Wilson texasi kongresszusi képviselő volt, egy agglegény, akinek "Mulatozós Charlie" álarca mögött ott lapult a ravasz politikusi elme, a mély hazaszeretet, és az elnyomottak iránti részvét. A '80-as évek elején az egyre terjeszkedő szovjet megszállás nyomán ez az elnyomott Afganisztán volt. Charlie régi barátja, gyakori pártfogója és alkalmi szeretője volt Joanne Herring, Texas egyik leggazdagabb asszonya, a szenvedélyes antikommunista. Mivel úgy gondolta, hogy az Afganisztán megszállására adott amerikai válasz igencsak vérszegény, arra ösztökélte Charlie-t, hogy tegye meg a szabadságharcosokért azt, amire más nem képes: biztosítson pénzt és fegyvert a szovjet agresszorok kiűzéséhez.

Thomas Craven (Mel Gibson) elmagányosodott, veterán-nyomozó a bostoni rendőrség gyilkossági csoportjánál. Egy este épp rég nem látott lányával érkezik haza, amikor megtámadják őket és a 24 éves Emma (Bojana Novakovic) a karjai között hal meg. Mindenki úgy gondolja, hogy a golyót Cravennek szánták, azonban neki más gyanúja támad, ezért magánnyomozásba kezd. A nyomok az óriásvállalatok és az állam összefonódásainak tükörlabirintusába vezetnek egy bizonyos Darius Jedburgh (Ray Winstone) személyén keresztül, aki a kormány ügynökeként a bizonyítékokat tünteti el. Craven véres bosszúhadjárata egyetlen lánya gyilkosai után saját érzelmeihez és lelkiismeretéhez is elvezetik a tomboló és megállíthatatlan férfit.

A történet valamikor a jövőben játszódik, mikor a fejlett technológia és a kisegítő robotok olyan szinten átszövik a mindennapokat, hogy az önjáró és beszélő kukák, postaládák, fogkefék és személyi asszisztensek a lehető legszokványosabb látvánnyá váltak. Főhősünk Mai, tinédzserkori lázadásával próbálja feldolgozni apja hiányát és anyja nemtörődömségét, aminek egy fontos eleme a robotok utálata. Egy technológiai konferencián épp bejelentik a Q-Bot legújabb generációját, mikor Mai rátalál Dr. Rice prototípusára, aki őt követve elszökik az épületből, és egyre több időt kezd a lánnyal tölteni.

Franciország német megszállásának első évében Shosanna Dreyfus családját a lány szeme láttára végzi ki Hans Landa náci ezredes. Shosannának éppen hogy sikerül megmenekülnie, és Párizsba szökik, ahol új személyiséget vesz fel: egy mozi tulajdonosa és üzemeltetője lesz. Európa egy másik részén eközben Aldo Raine hadnagy egy csoport amerikai zsidó katonát verbuvál gyors, sokkoló megtorlóakciók végrehajtásához. A később "Brigantyk" néven elhíresülő osztag csatlakozik Bridget Von Hammersmark német színésznőhöz és titkosügynökhöz egy akcióban, melynek célja a Harmadik birodalom vezetőinek kiiktatása. Hőseink sorsa egy mozi bejáratánál fut össze, ahol Shosanna a saját bosszútervét készül végrehajtani.

Egy közép-franciaországi kislány, aki árvaházba kerül a nővérével, és minden vasárnap hiába várja, hogy érte jöjjön az apukája. Egy kávéházi énekesnő, elhaló hanggal, aki egy csapat részeg katona előtt lép fel. Egy alacsony varrónő, aki egy vidéki szabó hátsó műhelyében szegi fel a ruhákat. Egy kezdő kurtizán, aki túl sovány, és akinek menedéket védelmezője, Etienne Balsan nyújt a könnyűvérű nőcskék és az éjszakai császárok világában. Egy szerelmes asszony, aki azt állítja, hogy sosem lesz senki felesége, különösen nem Boy Capelé, a férfié, aki pedig imádja. Egy lázadó, akit a kora társadalmi elvárásai béklyóba zárnak, és aki a szeretői ingét hordja. Ez Coco Chanel története, aki azelőtt testesítette meg a modern nőt, mielőtt azt kitalálta volna a világ számára.