A tinédzser Zia szakít barátnõjével, Desiree-vel. Az összetört szívű fiatalember más kiutat nem látván, önkezével véget vet az életének. Ennek eredményeként a a pokol tornácán találja magát. Nemsokára kiderül, hogy az itteni társaságot kizárólag öngyilkosok alkotják. A zenegépeken Joy Division és Nirvana szól, a színek fakók, és az élet többé-kevésbé ugyanolyan, mint a való világban, csak kicsit rosszabb. Zia megtudja, hogy a volt barátnõje is végzett magával. A srác összeáll Eugene-nek, az orosz rockerrel, hogy megkeressék Desiree-t. Különös túlvilági utazás veszi kezdetét.

Over the course of one night, a woman drives across LA with her heroin addict brother in search of a detox center, with his two-year-old daughter in tow.

A film két fiatal Iráni lányról szól, akik felfedezik, hogy egymáshoz jobban vonzódnak, mint bármiféle férfihoz. Ez természetesen kitaszítottá teszi őket kultúrájukban.

Esküvői vacsoráján a fiatal újságírónő, Unn Tove pár órás újszülöttet talál a női mosdóban. A gyereket át kell adnia a gyámhivatalnak. 16 évvel később feltűnik az ajtajában egy eltökélt és energikus lány: ő az egykori csecsemő, aki most meg akarja találni biológiai szüleit. Együtt kezdenek keresésbe. Kutatásuk során megismerkednek egy bogaras egykori bokszolóval és pornófilmproducerrel, akinek az elbeszélése révén körvonalazódik egy szabad szerelem és egy súlyos titok története.

Egy csapatnyi vad tizenéves betör a Dublin felső középosztálybeliek által lakott külvárosában álló luxusházba. Az öt belvárosi kölyök jó bulinak tartja, hogy rögtönzött éjszakai partit csapjanak. A betörés után kialakult helyzet azonban egyre inkább őrületbe csap át. Ebben a végletekig kiélezett szituációban pedig sorra lepleződnek le az egyéni vágyak, törekvések, feltárul a tinédzserek igazi személyisége. Ez az este mindnyájuk életében maradandó nyomot hagy, amelyet egész életükön keresztül magukkal fognak cipelni.

Dr. William Marston, a Harvard Pszichológia Karának professzora találta fel a modern hazugságvizsgálót, amelyet rendőrség is alkalmaz. Dr. Marston ezen felül arról is ismert, hogy ő találta ki a Wonder Woman-t. Marston többszerelműségben élt feleségével, Elizabeth-tel, aki szintén pszichológus és feltaláló volt, valamint Olive Byrne-nel, egykori diákjával. Ez a nem hétköznapi kapcsolat vezetett a hazugságvizsgáló feltalálásához. Feltételezhetően Elizabeth és Olive karakterei szolgáltak Wonder Woman alapjául. Marston végül 1947-ben bőrrákban halt meg, de a két nő a férfi halála után is együtt maradt, és együtt is nevelték fel Marston gyermekeit.

Victoria egy Berlinben dolgozó spanyol lány, aki egy techno clubban mulatozik, majd egy fiútársasághoz csapódva elindul az éjszakába. A kezdetben ártatlan ismerkedésnek induló kaland teljesen váratlanul egy bankrablásba torkollik. A Victoria lélegzetelállító technikai bravúr: dacára annak, hogy játékideje több mint két óra, és cselekménye Berlin különböző pontjain játszódik, az egész filmet mindössze egyetlen, vágás nélküli jelenetben vették fel, s ebben az esetben valóban nincsen szó rejtett vágásról, vagy trükkökről.

Négy testvér édesapjuk temetése miatt találkozik egymással. Mivel az elhunyt úgy látta, hogy a család kezd szétesni, a végakaratában leírja, hogy egy hétig éljen együtt, egy fedél alatt a család. Így persze sok veszekedés és örömteli pillanat is akad.

Michèle megingathatatlan, kemény nő, aki egy sikeres videojáték-kiadó igazgatójaként sem a munkájában, sem a szerelmi életében nem ismer gyengeséget. Amikor egy este megtámadják az otthonában, Michèle élete örökre megváltozik. Minden követ megmozgat, hogy kinyomozza támadójának kilétét, és amikor sikerrel jár, bizarr játékba kezd a férfival – egy olyan feszült és veszélyes játékba, amelynek irányítása bármelyik pillanatban kicsúszhat a kezeik közül.

Az 1973-as év legmeghatározóbb teniszmérkőzése Billie Jean King és Bobby Riggs között zajlott. A Battle of the Sexes (Nemek harca) névvel illetett teniszmeccs a legnézettebb televíziós sportközvetítésnek számít, ami annak köszönhető, hogy nem is igazán a két ember harcáról, inkább két elv ütköztetéséről szólt. A szerencsejáték függő ex-bajnok Bobby Riggs hívta ki a világ első számú teniszezőjét, Billie Jean Kinget, aki nem csak a sporteredményeiről, de a feminista törekvéseiről is híres volt.

Jennifer a kisvárosi gimi legdögösebb csaja. A barátnőjével, Needyvel egy szórakozóhelyen megismerkednek a srácokból álló rockzenekarral. Amikor a bár váratlanul kigyullad, a zenekar tagjai elrabolják Jennifert. Rituális szertartás keretében fel akarják áldozni a Gonosznak, ám kiderül, hogy a lány már nem szűz. A félresikerült rítus is elég volt azonban ahhoz, hogy Jennifert megszállja egy démon. Ennek hatására vérszomjas szörnyeteggé változik, és vadászni kezd az osztálytársaira. Needy hamarosan rájön, mi történt, és elhatározza, hogy megpróbálja kiűzni Jenniferből a démont.

Az oregoni vasút két főnökének története összefonódik egy nő történetével, aki segítséget vár az egyiküktől, a másikukhoz azonban akár feleségül is menne.

Az igaz történet alapján készült film egy bostoni újság oknyomozó munkatársainak rendkívüli munkáját követi életük egyik legfontosabb és legizgalmasabb cikksorozatának elkészítése során. A Boston Globe új főszerkesztőt kap (Liev Schreiber), aki arra utasítja munkatársait, hogy járjanak utána egy rég óta szőnyeg alá söpört ügynek: egy helyi pappal szembeni gyerekmolesztálási vádnak. A kis csapat (Mar Ruffalo, Michael Keaton, Rachel McAdams) elképesztő, addig minden erővel titkolt, megrázó tények nyomára jut, és egyre szenvedélyesebben követik a szálakat. Amit találnak, megrázza és megváltoztatja őket. És az újságjukat. És Bostont. És az egész világot.

Amikor férje egy titkos küldetés során eltűnik, Lena csatlakozik egy expedícióhoz, amely egy, az Egyesült Államok kormánya által elzárt rejtélyes régióba vezet.

Christine „Lady Bird” McPherson teljesen olyan, mint a szeretettől túláradó, megrögzötten makacs és határozott anyja, Marion, akivel örökös harcban áll. Marion nővér, és fáradhatatlanul dolgozik, hogy ellássa családját, miután Lady Bird apja elveszíti az állását. A kaliforniai Sacramentóban vagyunk 2002-ben, az amerikai gazdaság szeszélyesen változásai közepette játszódó történet érzékeny tükröt tart a kapcsolatoknak, melyek formálnak minket, a hiteknek, melyek meghatároznak minket, és a páratlan szépségű helynek, amelyet otthonnak nevezünk.

Nem volt még őrültebb, veszélyesebb és viccesebb antihős a képregényvilágban. De hogyan lett Jokerből Joker, a komor Batman örök ellensége és ellentéte? Ez a történet megmutatja, miképpen válhat egy ártatlan lúzerből világok felforgatója, hadseregek legyőzője és szuperhősök méltó ellenfele.

Javában zajlik az I. világháború, amikor két fiatal brit katonát egy lehetetlennek tűnő küldetéssel bíznak meg: az ellenséges vonalon kell áthatolniuk, hogy egy üzenetet kézbesítsenek bajtársaiknak. Egy napjuk van, hogy célhoz érjenek, különben 1600 társuk, köztük egyikük testvére is odavész. A két bátor harcos hihetetlen elszántsággal indul neki a német frontnak…

A távoli jövőben, a bolygóközi királyságok korában járunk. A királyságok az Arrakis bolygó feletti uralomért harcolnak, de a naprendszereken átívelő cselszövések, háborúk és politikai manőverek közepette van egy ember, aki talán békét hozhat az univerzumnak. De ehhez harcolnia kell.

Andrew híres akar lenni. New York, tehát az Egyesült Államok, tehát az egész világ egyik leghíresebb zeneiskolájába, a Shaffer Konzervatóriumba jár, dobolni tanul, rengeteget gyakorol, és mindenre képes volna a siker érdekében. Legalább is, azt hiszi. De találkozik egy tanárral, aki még nála is elszántabb. Ő abban hisz, hogy a tehetséget mindenáron fel kell szabadítani, és ami bujkál, azt ki kell préselni a tanulókból. Akkor is, ha kínlódnak, ha sírnak vagy belehalnak. A kezdő zenész és a sokat látott veterán egymásnak feszül. A tanár felveszi a kezdő dobost a zenekarába, de az első örömöt nagyon sok keserűség követi. És egyikük sem adja fel könnyen, amit elkezdett. Mindketten tartják a ritmust...

A nem túl távoli jövőben járunk, melyben bolygónk kezd lakhatatlanná válni. A föld alig hoz termést, rendszeresek a homokviharok, és lassan levegőt se lehet venni. Egy jelenés Coopert a NASA titkos telepére vezeti, ahol felkérik, hogy legyen a tagja annak a csapatnak, mely az emberiségnek új lakhelyet keres az univerzumban. Egy ismeretlen segítséggel megnyitott átjárón keresztül eljutnak egy galaxisba, ahol a közelben kialakult fekete lyuk miatt az idő is másképp telik. Ami nekik egy óra, az a végét járó földön éveket jelent. Alaposan meg kell hát gondolnia Coopernek, hogy a szóba jöhető bolygók közül melyikre látogat el, ha vissza akar térni a lányához, ahogy azt megígérte.