William Adamson, a fiatal entomológus, dél-amerikai újtából hazatér a viktóriánus Angliába. A férfi egy gazdag rovargyűjtőnél, sir Harald Alabastrnál, talál állást. William beleszeret a nemesi család legidősebb lányába, a kissé hóbortos, más világban élő Eugéniába. Az ifjú tudóst meglepetésként éri, hogy származása ellenére, a család áldását adja a házasságukra. A kezdeti forró éjszakák és a világra jövő gyermekek ellenére, a házastársak képtelenek boldog családot alkotni. Eugénia távolságtartóan viselkedik, William pedig vissza akar térni az Amazonas őserdejébe. Egy napon William, a család nevelőnőjének segítségével, feltárja az Alabastr-család sokkoló titkát.

Egy távoli gyémántbánya beomlik Kanada messzi északi részén. A jeges terepre specializálódott sofőr társaival nekiindul a lehetetlen küldetésnek a fagyott óceánon át, dacolva olvadó jéggel, viharral, hogy kimentse a csapdába esett bányászokat. Neki és társainak még fogalma sincs, milyen elképzelhetetlen veszély leselkedik rá.

A Bosszúállóknak és a Földnek egy minden korábbinál nagyobb fenyegetéssel kell szembenézniük, egy új veszedelemmel, mely a kozmikus árnyékból emelkedik ki, Thanosszal, akinek eltökélt célja, hogy megszerezze mind a hat végtelen követ, és ezzel korlátlan hatalomra tegyen szert. A Bosszúállók minden eddigi harca ehhez a pillanathoz vezetett – a Föld, és a létezés sorsa soha nem volt még annyira bizonytalan, mint most.

A galaxis őrzőinek és a bosszúállóknak a háborúja Thanos-szal a végső szakaszába lép. A végső csata kimenetele mindörökre megváltoztathatja nemcsak a Föld, de az egész univerzum sorsát.

Ki-taek családja igazi semmirekellőkből áll. Ők mindig a könnyebbik utat választják – bármit megtesznek, csak dolgozni ne kelljen. Irigykedve nézik a Park család fényűző életmódját, és ördögi tervet eszelnek ki, hogy a közelükbe férkőzzenek. Azonban természetesen semmi sem a családfő tervei szerint alakul.

Két valóság létezik. Az egyik mindennapi életünk - a másik az, ami mögötte van. Az egyik álom. A másik a mátrix. Neo kétségbeesetten kutatja az igazságot a mátrixról. Erről a titokzatos és ismeretlen valamiről. Neo csak mendemondákból hallott - de biztos benne, hogy ez az elképzelhetetlen dolog rosszindulatú, és titokban irányítja az életét. Neo úgy véli, Morpheus, ez a legendák övezte férfi, akit a világ legveszélyesebb emberének tartanak, megmutatja neki az igazságot.

A profi tolvaj mindent el tud lopni. Minél nagyobb mester a szakmájában, annál kevésbé lehet előtte akadály. Dom Cobb a legjobbak között is az első: ő mások álmait szerzi meg. Amikor áldozata éjszaka az álomfázisba jut, ő belopózik, és a legnagyobb értékekkel távozik. E tudás tette Cobbot az ipari kémkedés legkeresettebb bűnözőjévé és örökké menekülő, magányos férfivá.És most kap egy esélyt, hogy helyrehozza az összes régi hibáját, és visszaszerezze az elveszett életét. Ehhez nem lopnia kell, hanem profi bandája segítségével visszatérnie az eredethez, és egy gondolatot elültetni valakinek a fejében. Ez lesz a tökéletes bűntény. De a legjobb tervet is keresztülhúzhatja, ha a kiszemelt áldozat maga is profi. Aki olyan veszélyes, amilyenről Cobb még csak nem is álmodott.

Nem volt még őrültebb, veszélyesebb és viccesebb antihős a képregényvilágban. De hogyan lett Jokerből Joker, a komor Batman örök ellensége és ellentéte? Ez a történet megmutatja, miképpen válhat egy ártatlan lúzerből világok felforgatója, hadseregek legyőzője és szuperhősök méltó ellenfele.

1946-ban egy Andy Dufresne nevű bankárt - noha makacsul hangoztatja ártatlanságát - kettős gyilkosság elkövetése miatt életfogytiglani börtönbüntetésre ítélnek. Dufresne egy Maine állambeli büntetés-végrehajtó intézetbe kerül és hamar meg kell ismerkedjen a börtönélet kegyetlen mindennapjaival, a szadista börtönszemélyzettel, a szinte elállatiasodott rabokkal. Azonban Andy nem törik meg. A bankéletben szerzett tapasztalatai segítségével elnyeri az őrök kegyét és azzal, hogy elvállalja egyik rabtársa illegális akcióiból származó bevételeinek könyvelését, kivívja "társai" elismerését is. Cserébe viszont lehetőséget kap a börtön könyvtárának a fejlesztésére, ezzel némi emberi méltóságot csempészve a keserű körülmények között élő rabok mindennapjaiba.

Ezúttal Helen kerül középpontba, így Bobra hárul a feladat, hogy Illana és Vill segítségével megoldja otthon a hétköznapi élet kihívásait. Nehéz változás ez mindannyiuk számára, amit nem könnyít meg az sem, hogy senki nem tudja még mindig, milyen erő is lakozik Furiban. Amikor egy új gonosztevő elméjéből kipattan egy briliáns és veszedelmes terv, a családnak ismét egy csapatként kell dolgoznia – ám az sem olyan egyszerű, ha mind hihetetlen figurák!

Paul Edgecomb börtönőrként szolgál a Cold Mountain fegyház siralomházában a múlt század harmincas éveiben. Az E blokkban halálraítéltek várják, hogy végig menjenek a halálsoron - a folyosón, amely a villamosszékhez vezet. Edgecomb úgy gondolja, már semmilyen meglepetés sem érheti. Ám minden megváltozik, amikor új rab érkezik az E blokkba. Az óriás termetű fekete férfit, John Coffeyt az esküdtszék két fehér gyermek meggyilkolásáért ítélte halálra. A férfi azonban egyáltalán nem tűnik gyilkosnak, sőt, egészen különös képességekkel rendelkezik.

Úgy tűnik, hogy egyszer minden szuperhőst utolér a végzete. Miután közös erővel Homokembernek, Doctor Octopusnak, Electronak, Kravennek és a Keselyűnek sikerült legyőzniük Peter Parkert, alighanem minden remény elveszhetett az emberiség számára. Szerencsére azonban itt van nekünk Miles Morales, akit szintén megcsípett egy génmódosított pók, és aki újból felveszi a harcot a bűnözéssel szemben. Ráadásul van néhány újabb trükk, na meg képesség is a tarsolyában.

Carroll Shelby és a vakmerő, brit születésű autóversenyző, Ken Miles együtt küzdenek meg a vállalati beavatkozással, a fizika törvényeivel és saját démonjaikkal, hogy megépíthessenek egy forradalmi versenyautót a Ford Motor Company részére, amivel legyőzhetik Enzo Ferrari autóit az 1966-os Le Mans-i 24 órás versenyen.

A fogságból való drámai menekülés után Jesse Pinkmannek meg kell birkóznia a múltjával, hogy valamiféle jövőt teremtsen.

John Hartley FBI-ügynök és Nolan Booth, a világ legkeresettebb műkincstolvaja összefog, hogy elkapják a csalót, aki mindig egy lépéssel előttük jár.

Harley Quinn sosem volt jó kislány. Sem normális. De amióta Gotham legizgalmasabb nője szakított Jokerrel, megváltozott benne valami. Feladja addigi magányát, és három nem kevésbé életveszélyes barátnőjével, Fekete Kanárival, Vadásznővel és Renee Montoyával indul újabb kalandokra. És amikor egy gonosz maffiavezér elrabol egy fiatal lányt, úgy dönt, társnőivel együtt kipróbálja, milyen érzés, ha egyszer a jó oldalon harcol. Hát, furcsa. Lehet, hogy nem is bírja így sokáig.

Igazi szupercsapatot láthatunk akció közben Stanley Kubrick kitűnő filmjében, amelynek tárgya a vietnami háború és az a folyamat, amely során a katonák lassan elvesztik emberi mivoltukat és gyilkológépekké válnak. Hőseink egy kőkemény kiképzőtábor kellős közepén találják magukat, ahol egy állati kegyetlenségű őrmester veszi őket kezelésbe, aki pitbullagyával pusztán háborús nyersanyagot lát a kiképzendő újoncokban. Az Acéllövedék nem babazsúrokon való vetítésre készült: a cselekmény durva, a történet erős, a párbeszédek humora gyilkos. És mint oly kevés film, Kubrick alkotása - mutassa bár épp a kíméletlen alapkiképzést vagy a hue-i csata rémálmát - minden pillanatában telibe talál.

Columbus, Tallahasse, Wichita és Little Rock az Államok szíve felé veszik az irányt, miközben a korábbiaknál sokkal fejlettebb zombik seregével kell felvenniük a harcot. A küzdelem azonban igazi családdá kovácsolja őket.

Forest Tucker bűnöző volt, aki 70 éves korában hihetetlen körülmények között szökött meg a börtönből, majd egy olyan bankrablás sorozatot hajtott végre, amely ámulatba ejtette a lakosságot és zavarba a hatóságot. Tucker életének két kulcsfigurája: John Hunt, a nyomozó, aki üldözte és tisztelte, valamint szerelme, Jewel, aki bűnözői mivolta ellenére szerette a férfit.

Mikor egy szuperkatona érkezik gyilkos küldetéssel, Deadpool rákényszerül, hogy olyasmikre legyen tekintettel, mint a barátság, a család, és arra, hogy mit is jelent tulajdonképpen hősnek lenni – s mindeközben ötven árnyalatúra rúgja a szürke hátsókat. Merthogy: ha az ember a jóért harcol, időnként be kell piszkolnia a kezét.