Nem mintha olyan nagyszerű élete volna eddig, de Lee ragaszkodik hozzá. Amikor a bátyja halála után kiderül, hogy neki kell felelősséget vállalnia kamaszodó unokaöccséért, mégis kénytelen mindent feladni és visszaköltözni abba a kisvárosba, ahol felnőtt. És ahol túl sok emlék várja. Régi nő, régi barátok, régi titkok. És a feladat: túllendülni a gyászon, és talán belekezdeni egy másik életbe – amit a bátyja, a rábízott kamaszsrác apja választott számára.

Az öt éves Saroo egyszer csak arra ébred, hogy rossz vonattal utazik egyes egyedül, egyre távolabb észak-indiai otthonától. A megrettent és megzavarodott kisfiú másfél ezer kilométerre vetődik el, a nyüzsgő és átláthatatlan Kalkuttába. Valahogy sikerül boldogulnia az utcákon, mígnem egy árvaházban köt ki. Ott egy ausztrál házaspár fogadja örökbe, így biztonságban és szeretetben nőhet fel Hobart városában. Hogy ne tűnjön hálátlannak újdonsült szüleivel szemben, múltját mélyre temeti, vágyával és reményeivel egyetemben, hogy valaha viszontlátja szülőanyját és testvérét. Egy véletlen találkozás más indiaiakkal azonban ismét feltüzeli titkos sóvárgását. Csupán maroknyi emlékkel és egy Google Earth nevű új technológiával, Saroo korunk legnagyobb és legképtelenebb kutatásába kezd elveszett családja után

Az amerikai történelem egyik legfiatalabb elnökfelesége volt, mindössze harmincegy éves, amikor Kennedyt beiktatták. Az egész ország rajongott érte, nagy szerepe volt abban, hogy JFK elnöksége alatt gyökeresen megváltozott az amerikai közvélemény viszonya a Fehér Házhoz és az elnöki párhoz. A fiatal, vonzó és intelligens nő felfoghatatlan nyomás alá került 1963 novemberében: dallasi látogatásukkor lelőtték közvetlenül mellette ülő férjét az őket szállító autóban. A férfi elvesztését követően Jackie-nek felül kellett emelkednie a személyes gyászán, méltósággal és állhatatosan vitte tovább JFK szellemi örökségét és mutatott példát az egész világnak.

Mia, a feltörekvő színésznő tejeskávéval szolgál filmsztároknak a meghallgatások között, Sebastian, a jazz-zenész pedig koktélparti koncerteken játszik koszos bárokban. Ahogy a siker fokozódik, olyan döntésekkel kell szembenézniük, amelyek kezdik megrontani a törékeny szerelmi kapcsolatukat, és az álmaikat, amelyekért oly keményen dolgoztak.

Troy Maxson az 1950-es évek Amerikájában él, Pittsburg egyik feketék lakta negyedében. Az egykori Néger (baseball) Liga játékosa szemetesként keresi meg a napi betevőt. Munkája unalmas és egyhangú, a lelkét is kidolgozza. A mindennapi kemény robot után a felesége és a barátai jelentik számára a másik világot. Rose-zal együtt megpróbálják egyengetni a két fiuk jövőjét, az egyikük zenész akar lenni, a másik az amerikai futballban szeretne karriert befutni.

Toby családja mindig szegény volt. Ennek ellenére volt saját földjük és egy gazdaságuk, melyre generációk óta nagyon büszkék voltak. Most viszont egy lejárt banki fizetés miatt elveszíthetik az egészet. Egy veszélyes tervet ötölnek ki a helyzet megoldására: Toby a börtönből frissen szabadult testvérével, Tannerrel együtt rablással szereznék meg a hiányzó pénzt.

Végre megtörtént! Találkozunk az idegenekkel. A Föld jó néhány pontjára titokzatos, óriási tárgyak szállnak le. Amerikában a hadsereg vezetésével különleges egységet hoznak létre, hogy eldöntsék, mi a teendő. Megpróbálják felvenni a kapcsolatot a vendégekkel, de a háborúra is felkészülnek. A csapatnak több civil tagja is van, az egyikük nyelvész, akinek az a dolga, hogy segítse a földiek és az idegen lények kommunikációját. Ő is behatol az egyik űrhajóba, ő is ott van, amikor először találkozik ember egy másik világ küldöttével… és ettől kezdve látszólag egyre gyakrabban irányítja ő az eseményeket – miközben ő is sodródik. Víziók, emlékképek kísértik, melyek valamiképpen összefüggenek az emberiség legnagyobb kalandjával, amiről még senki nem tudja, hogy békét hoz-e vagy háborút.

Susan Morrow, Los Angeles-i műkereskedő hihetetlen jómódban él férjével, Hutton Morrowval, ám mégsem érzi teljesnek az életét. Az egyik hétvégén Hutton elutazik az egyik szokásos és túlzottan gyakorta esedékes üzleti útjára, Susan pedig egy csomagot talál a postaládájában. A csomagban egy regényt van, melyet a volt férje, Edward Sheffield írt, akivel már évek óta nem beszélt. Este, egyedül az ágyban olvasni kezd. Susant olvasás közben mélyen megindítja Edward írása, és akarva-akaratlanul is felidézi a szerzővel közös szerelmi történetük legintimebb pillanatait. Megpróbál magába tekinteni, életének és karrierjének csillogó felszíne alá, és egyre inkább egyfajta bosszúként értelmezi a könyvet, melynek története arra kényszeríti, hogy átértékelje a döntéseit. Újraéled a szerelem, melyet elveszettnek hitt, és ahogy a történet halad, olyan felismerésre készteti, amely újraértelmezi a regény hősét és saját magát is.

A frissen eljegyzett, Harlemben élő afroamerikai nő, Tish harcol az idővel, hogy bebizonyítsa ártatlanul bebörtönzött szerelme ártatlanságát és tisztázza nevét, miközben első gyermeküket hordja a szíve alatt.

A bájos Summer kiadja Tom útját. Ötszáz napot töltöttek együtt, a fiatalember azóta is képtelen felfogni, hogy a felhőtlen boldogságtól hogyan fajulhattak idáig a dolgok. A lány pedig nem érti, hogy a fiú mit nem ért ezen: ő nem vágyott sem házasságra, sem tartós kapcsolatra, számára pusztán csak egy hosszúra nyúlt kaland volt mindez. Tom megpróbálja végiggondolni a múltat, elemezni az együtt töltött időt, hátha megtalálja a szakítás okát, hol követett el hibát. Felidézi találkozásukat, amikor Summer belibbent az irodába, és ő első pillantásra fülig beleszeretett...

Greta és barátja Dave a főiskola óta járnak, és közös szerzői a daloknak, melyekkel a férfi fellép. Amikor egy komoly kiadó szerződést kínál Dave-nek, New Yorkba költöznek, csakhogy a frissen szerzett dicsőség hamar a férfi fejébe száll, és szakít Gretával. A veszteségtől még kóválygó lány sorsa akkor fordul jobbra, amikor Dan, a levitézlett ex lemezkiadó vezető egyik este meghallja énekelni egy kis East Village-i színpadon, és azonnal felismeri Greta nyers, átütő tehetségét. A véletlenszerű találkozásból egy kölcsönösen sorsfordító kapcsolat elbűvölő portréja formálódik ki, melynek hangkulisszáját a nyári fényben fürdő New York adja.

Az igaz történet alapján készült film egy bostoni újság oknyomozó munkatársainak rendkívüli munkáját követi életük egyik legfontosabb és legizgalmasabb cikksorozatának elkészítése során. A Boston Globe új főszerkesztőt kap (Liev Schreiber), aki arra utasítja munkatársait, hogy járjanak utána egy rég óta szőnyeg alá söpört ügynek: egy helyi pappal szembeni gyerekmolesztálási vádnak. A kis csapat (Mar Ruffalo, Michael Keaton, Rachel McAdams) elképesztő, addig minden erővel titkolt, megrázó tények nyomára jut, és egyre szenvedélyesebben követik a szálakat. Amit találnak, megrázza és megváltoztatja őket. És az újságjukat. És Bostont. És az egész világot.

A Loving házaspár szerelmének és küzdelmének története fontos mérföldkő a modern kori amerikai történelemben. Az ötvenes évek Virginiájában a fehér Richard és az afrikai-amerikai Mildred egymásba szeret. A törvények ellenére összeházasodnak, de a hatóságok üldözni kezdik őket, és szülővárosukból is menekülniük kell. Kilenc évig küzdenek azért, hogy törvényes házasokként élhessenek otthonukban. Perük, a Loving contra Virginia a legfelsőbb bíróság elé kerül, amely 1967-ben végre kimondja, hogy a házassághoz való jogot nem befolyásolhatja a bőrszín.

Michael Stone férj, apa - és a Hogyan segíthetek segíteni nekik? című könyv megbecsült szerzője. Élete annyira átlagos, hogy ez már-már megbénítja őt. Üzleti útra megy Cincinattibe, ahol egy ügyfélszolgálatosoknak rendezett koncerencián tart előadást. Bejelentkezik a Fregoli Hotelbe, ahol találkozik Lisa Akronnal, aki pékáru üzletkötőként dolgozik. Lisa felajánlja, hogy megmutatja neki, hogyan törhet ki reménytelen helyzetéből. Ez a gyönyörűen gyengéd, abszurdan humoros, álomszerű alkotás Charlie Kaufman (Adaptáció, A John Malkovich menet) első animációs munkája.

A film egy Paterson nevű buszsofőrről szól, aki már régóta járja a szintén Paterson névre keresztelt new jersey-i kisváros utcáit. A település sajátos lakói és a mindennapi történések arra ihletik Patersont, hogy az utcai padon eltöltött ebédidejében verseket írjon. A férfi felesége azonban teljes ellentéte urának: a pörgés és a változások éltetik őt, minden napnak új tervekkel indul neki. Ennek ellenére tökéletes a harmónia kettejük között.

Az ötvenes évek vége: az Egyesült Államok elképesztő hajszával igyekszik legyőzni az űrversenyben Oroszországot. De már úgy tűnik, pénz, ész és elszántság mind kevés lehet… amikor találnak néhány kiaknázatlan, kihasználatlan lángeszet, akiket addig senkinek nem jutott eszébe használni. Hiszen többszörösen gyanúsak: nők és feketék. A három nő igazi emberi kompjúter: senki nem érti, hogyan képesek megcsinálni azokat a számításokat, amiket végeznek, de rakétasebességgel emelkednek a NASA ranglétráján, ott, ahol a kor legnagyobb tudósai dolgoznak. A cél: John Glennt feljuttatni az űrbe… és azután haza is hozni.

Az ötvenes évek idején a húszas éveiben járó, egy nagyáruházban eladóként dolgozó Therese naphosszat a jobb életről, és a szerelemről álmodozik. Egy nap megjelenik a jómódú, ám kihűlt házasságában vergődő Carol, és a két nő között rögtön szikrázni kezd a levegő. A kezdetben ártatlannak induló találkozás az érzelmek hatására gyorsan elmélyül.

Egy szerelmi történet a disztópikus, közeli jövőben, ahol az egyedülálló embereket letartóztatják, és egy hátborzongató szállodába zárják, ahol 45 napjuk van arra, hogy párt találjanak maguknak. Azokat, akik kudarcot vallanak, állattá változtatják, és szabadon eresztik az erdőben.

A Pacific Northwest erdeiben elszigetelten él egy apa hat gyermekével együtt. A lurkókat szigorú fizikai és szellemi nevelésben részesíti. Aztán úgy alakul, hogy kénytelenek lesznek elhagyni ezeket a számukra paradicsomi körülményeket, és szocializálódniuk kell, hogy a világ civilizált részein boldoguljanak.

Desmond Doss a második világháború egyik legvéresebb csatájában Okinawa szigetén 75 bajtársa életét mentette meg úgy, hogy ő maga nem viselt fegyvert. Vallási meggyőződése volt, hogy noha hazája igazságos háborút vív, neki magának nem szabad ölnie. Szanitécként több alkalommal is egymaga hozta ki sebesült bajtársait az ellenséges vonalak mögül vagy a tűz alatt tartott senkiföldjéről, miközben ő maga is súlyos sérüléseket szenvedett. Doss volt az első olyan katona, aki lelkiismereti okokból megtagadta a fegyveres szolgálatot, és megkapta a Kongresszusi Becsület Érdemrendet, Amerika legmagasabb katonai kitüntetését.