Bécs, Ausztria, 1910. A fiatal festő, Egon Schiele feltörekvő, provokatív és szabad művész, akinek erotika jellemezte munkássága legalább annyira sokkolja, mint amennyire lenyűgözi a művészetkedvelőket.

Dorothy és Jonathan párkapcsolatában mindaddig jól mennek a dolgok - legalább is látszólag - amíg a lány teherbe nem esik. Dorothy hatalmas vagyonnal rendelkező édesapja ugyanis, bár soha nem találkozott lánya választottjával, a rangon aluli férfi miatt mégis kitagadja őt az örökségéből. A pénzéhes és karrierista Jonathan-nak azonban így már többé nincs szüksége rá, ezért szörnyű tettet hajt végre: öngyilkosságnak álcázva hidegvérrel meggyilkolja Dorothy-t. Rövidesen aztán New York-ba költözik, elcsábítja halott kedvese ikertestvérét, Ellen-t, akivel aztán össze is házasodnak. Minden a terv szerint alakul, Jonathan Corliss élete végre révbe ér. Ám Ellen-t nem hagyja nyugodni Dorothy halála, ezért nyomozásba kezd.

Ebben a hatalmas műben Indokína jelenti számunkra a közvetlen valóságot: a másság, a misztérium, a gyarmati hatalom, a tragédia és a regényesség megtestesítője. De a Távol-Kelet imádatát is ez a szó jelenti: parfümjeivel, ritka örömök felfedezésével, a létezés nehézségeivel és tétlenségével. Végtelenbe vezető út, ahol minden megtörténhet. Mindent megtalálni a filmben: a szenvedélyt, a kicsapongást, a nemzeti érzést, a vágyat, a bátorságot és a hitványságot, a "fehéreket" és a "sárgákat", urakat és rabszolgákat

Hope Cassidy gyönyörű számítógép-specialista, aki álmai állásáért utazik Isztambulba, ám egyhamar egy körmönfont számítógépes csalás áldozatává válik. Nemcsak a bankszámlájáról emelnek le minden pénzt, de a személyazonosságát is ellopják. Hope szüntelen hajszában, ragyogó elméje és káprázatos szépsége bevetésével igyekszik visszaszerezni a nevét, és kideríteni a rejtélyt. De vajon sikerül-e Hope-nak visszakapnia a múltját, mielőtt a bűnözők eltörlik a jövőjét, vagy örökké a hálózat csapdájában marad?

Hazatérve tengerentúli tanulmányaiból, a gazdag Fisher Willow (Bryce Dallas Howard) a fiatal, akaratos lány szerelmes lesz apja gondnokába, Jimmy Dobyne-be (Chris Evans). Jimmy azonban nem tehetős család sarja, apja alkoholista, anyja pedig a Willow családnak dolgozik. A lány ellenszegülve az íratlan szabályokkal Jimmyt kéri meg, hogy kísérje el egy a felsőbb osztályoknak rendezett kiemelt fontosságú eseményre. Amikor a rendezvényen eltűnik egy rendkívül értékes gyémánt, a két fiatal kapcsolata is veszélybe kerül.

Jake Vig (Edward Burns), az okos és elegáns svindler épp most van túl élete egyik legfurfangosabb akcióján: a gyanútlan Lionel Dolbytol több ezer dollárt csalt ki néhány társa segítségével. Amikor azonban a csapat két tagját holtan találják, Jake rájön, hogy az akció szálait valójában egy bûnszövetkezet vezetõje, a Király (Dustin Hoffman) mozgatta. Jake-et kemény fából faragták, ezért úgy dönt, bosszút áll a Királyon.

Nicola Six látnoki képességekkel rendelkezik. Hosszú ideje kísérti egy látomása, melyben gyilkosság áldozata lesz. A nő szövevényes viszonyba kezd három férfival, azonban egyikükről már ekkor tudja, hogy ő lesz a gyilkosa.

Giacomo egy iparos dinasztia különc örököse, aki apja halála óta még mindig szinte gyerekként él. A család ceruzagyárát erős kezű nevelőapja irányítja, így neki van ideje elmerülni az irodalomban és az okkultizmusban. Szent meggyőződése, hogy a 4 éves korában elveszített apja valahol valakiben újjászületett, és sikerül is találnia valakit, aki megmondja, hogy kiben. A megjelölt személy, Mario Pitagoras, azonban pont az ellentéte: ő igenis a földön él, piti kis stiklikből tartja el családját, és a fél városnak tartozik pénzzel. Ez a látszólag abszurd találkozás mindkettőjük életét megváltoztatja.

Ethan Powell Afrika-kutatót évekkel ezelőtt eltemette a köztudat. A halottnak vélt professzor egy brutális gyilkosság után előkerül, miután két évet töltött a vadonban, egy gorillacsapat tagjaként. A jellemmódosult férfi a fiatal pszichológust számos kihívás elé állítja.

Martin Blankot (John Cusack) környezete nyugodt embernek ismeri. Profi bérgyilkosként sikerül azonban mindenkit megtévesztenie. Függetlenként dolgozik, legendák keringenek róla a piszkos szakmában. A korral azonban lelkiismeret furdalása is elmélyül, nem csak a szeme körüli ráncok. Pszichiátere tanácsára lazítana egy kicsit, de a munka közbeszól. Detroit elõvárosában kell megölnie valakit. Pont ott, ahová tízéves érettségi találkozójára készül. De ez még mind nem elég: rá is vadászik egy bérgyilkos, továbbá egy túlbuzgó FBI ügynök-páros is a nyomára bukkant, sõt szaktársa, egy bizonyos levakarhatatlan Mr. Grocer (Dan Aykroyd) nevű úr be akarja õt szervezni a szakma csúcsszövetségébe.

Egy olyan világban, ahol bábok és emberek egymás mellett élnek -nem túl nagy harmóniában-, a levitézlett hekusból lett báb-magánnyomozó, Phil Phillips egy sorozatgyilkos nyomába ered egykori rendőrtársával, a kissé vonalas, ám nem túl áramvonalas Edwards detektívvel az oldalán.

Egy fiatal lány úgy dönt, hogy csatlakozik a hadsereghez, csak hogy elhagyhassa végre a kisvárost, ahol gyerekkora óta él. Csupán remélni meri, hogy nem küldik Irakba, s számítása be is jön, ehelyett Guantanamoba kell mennie. Itt furcsa barátságot köt egy rabbal, akit nyolc évre börtönöztek be.

Ingrid megszállotja egy közösségi média-sztárnak, Taylor Sloane-nek, aki látszólag tökéletes életet él. Amikor Ingrid sutba dobja addigi életét és útra kel nyugatnak, hogy találkozzon kedvencével, majd barátja legyen, viselkedése nyugtalanná és kiszámíthatatlanná válik.

Kettős bombamerényletet követnek el a London melletti Guilford városkában 1974-ben. Öt ember meghal, negyvenketten megsebesülnek. A rendőrség az Ír Köztársasági Hadsereget gyanúsítja a terrorakció elkövetésével. Hamarosan letartóztatják Gerry Conlont, a léha, link fiatalembert, akit az apja, Guiseppe Belfastból küldött Londonba, amikor meggyűlt az ifjú baja a zsarukkal és az IRA-val. Az apja is börtönbe kerül. A "guilfordi négyek" perében ártatlanul életfogytiglani börtönre ítélik őket. Az igazságra csak tizenöt évvel később derül fény. Gerry Conlon önéletrajzi regényéből.

A 70-es évek kezdetén járunk Los Angelesben. Larry Sportello lecsúszott, füvező magánnyomozóhoz volt nője toppan be egy érdekes sztorival: dúsgazdag barátját kellene megtalálnia, valószínűleg a férfi nejének lehet köze az esethez. A nyomozás nem megy könnyen, őrült szörfösök, kisstílű bűnözők, gyilkos kedvű uzsorások, kurvák és pszichedelikus rockzenészek keresztezik Sportello útját.

Önkéntesnek jelentkezik a vietnami háborúba az ifjú Chris Taylor. Ahhoz az egységhez osztják be, amelyet Elias és Barnes őrmester vezet. Elias betartja a játékszabályokat, törődik az embereivel, a kegyetlen Barnest viszont csak a harc, a küzdelem érdekli. Barnesnek és az embereinek semmi sem számít, hidegvérrel kivégzik az ártatlan embereket is. Amikor Eliasnak sikerül megakadályoznia az újabb mészárlást, a feldühödött Barnes lelövi. Chris sejti, mi történt. Mielőtt azonban az ügy kipattanna, a vietkongok támadásba lendülnek.

Az Enterprise az űr felfedezetlen zugaiba merészkedik, ahol egy új, titokzatos ellenséggel találkoznak, és ez a találkozás komoly próbára teszi a legénységet, és mindazt, amit a Föderáció jelent.

A polgárháborúnak vége. Az egykori hős, Nathan Algren nem találja a helyét a békés, egyre praktikusabb országban. A vakmerőség, az önfeláldozás, a hűség - az ő katonaerényei - itt már értéktelenné váltak. Ebből az állapotból egy sok pénzzel kecsegtető ajánlat mozdítja ki. Algrennek Japánba kell utaznia, ahol a fiatal, Amerika-barát császár modern hadseregébe kiképzőtisztnek szerződteti. Az új haderőnek a régi hagyományokat tisztelő és követő szamurájokkal kell leszámolnia. Az első csapást maga Algren vezeti. Az elkapkodott előkészületek miatt hiába a modern fegyverzet, a szamurájok diadalmaskodnak, és Algren fogságba esik. A szamurájok parancsnoka azonban nem végez az idegennel, hanem megpróbálja megismerni. Az amerikai pedig lassan megtapasztalja, hogy a szamurájok értékrendje sokkal közelebb áll hozzá.

Jack Hall klimatológusnak még a saját fia, Sam sem hiszi el, hogy a Földet katasztrófa fenyegeti. Ám amikor egy sziget nagyságú jégtömb válik le a Déli-sark jégtáblájából, mindenki számára nyilvánvalóvá válik, hogy menekülni kell. De a folyamat drámai gyorsasággal söpör végig, Amerika megbénul a sarkvidéki hidegtől és a rázúduló hótömegtől.

A cselekmény Rio de Janeiro nyomornegyedének szegények lakta utcáin zajlik. Két különböző utat bejáró fiú útját követi nyomon 15 éven át, a hatvanas évek végétől a nyolcvanas évek elejéig. Az egyikből fotós lesz, a másikból drogdíler. A film rövid történetek sorozatán keresztül mutatja be életútjukat, melyekből sokszor igen rövidre sikeredett sorsok rajzolódnak ki. Az Isten városa főszereplője nem egy személy, hanem egy hely. Az Isten városa egy hatvanas években elkezdett, szegényeknek épült lakótelep, amely a nyolcvanas évek elejére Rio de Janeiro egyik legveszélyesebb városrészévé vált.A hely történetét a film jónéhány szereplő sztoriján keresztül meséli el. Ám mindent a narrátor nézőpontjából látunk: Buscape egy szegény fekete srác, aki túl törékeny és félős ahhoz, hogy bűnöző legyen, ugyanakkor túl okos ahhoz, hogy megelégedjen valamilyen alulfizetett munkával... (port.hu)