Karen (Sarah Michelle Gellar) szociális munkásnak készül, s cserediákként tanul Japánban. A lány mit sem sejtve elvállalja, hogy helyettesít egy nővért, aki aznap nem jelent meg a házban, ahol dolgoznia kellett volna. Mikor Karen megérkezik a megadott címre, a házban - amely elhagyatottnak, üresnek és valahogy rendetlennek, feldúltnak tűnik - egy idős amerikai asszonyt talál, Emmát, aki a teljes katatónia állapotában van. Ahogy a merevgörcsben szenvedő nőt próbálja ellátni, Karen kaparászás hangjait hallja az emeletről. S mikor utánajár a dolognak, olyan természetfeletti borzalommal találja magát szemben, amit legrosszabb rémálmaiban sem tudott volna elképzelni.

Owen-t folyamatosan bántalmazza néhány iskolatársa, s a helyzetét annyira kilátástalannak érzi, hogy már csak a bosszúra képes gondolni. Egyik magányos estéjén azonban találkozik a szomszéd kislánnyal, és összebarátkoznak. Hamarosan kiderül, hogy Abby és az apja is vámpírok, akik bármerre mennek, hullákat hagynak maguk után. A nyomokat követve azonban egy elszánt rendőr érkezik a városba, hogy elkapja a sátánista elkövetőt.

Minden idők legfélelmetesebb filmjében a kis Regan-t megszállja az ördög. Édesanyja, Chris tanácstalanul és döbbenten figyeli kislánya egyre különösebb viselkedését, és egyik orvostól a másikig jár, hátha valaki megfejti különleges betegsége okát. Az orvosok kellemetlenebbnél kellemetlenebb vizsgálatoknak vetik alá a kislányt, míg végül Chris elkeseredésében Merrin atyához fordul, az ismert ördögűzőhöz, mert a Regan testét uraló gonosz már a gyilkosságoktól sem riad vissza.

Rex, a tehetséges, nagy jövő előtt álló dokumentumfilmes különös ötlettel keresi fel az ABN tévétársaság elnökét, Katy Courbetet. Az ő segítségével akarja megalkotni minden idők eddigi legmerészebb reality műsorát. Ez pedig nem más, mint az orosz rulett, melyben ötmillió dollárért versenyeznek a résztvevők. Az események minden pillanatát kamerák rögzítik, a dokumentumfilmes stáb lencséi előtt feltárul egy különös világ, melyben megkérdőjeleződnek az erkölcsi, etikai kérdések. Mindez egy sötét humorú, felejthetetlen végjátékban csúcsosodik ki.

Rosemary és Gus fiatal házasok, akik beköltöznek új New York-i otthonukba, egy kellemes, Central Park melletti társasházba. Szomszédaik, a középkorú Minnie és Roman Castevet, barátságosak, bár nagyon titokzatosak. Rosemary hamarosan megtudja, hogy gyermeket vár. Boldogsága nem ismer határokat, de az öröm nem tart sokáig.

A nácik talán az ördögtől sem féltek, de volt egy férfi, akivel soha nem bírtak, és akinek neve hallatán a hideg futkározott a hátukon. Patton tábornok nehéz ember hírében állt, módszereit, katonáival szemben tanúsított magatartását sokan bírálták, de mindezek a bírálatok eltörpültek stratégiai képességei, elszántsága és hazafisága mellett, melyek sorra segítették hozzá legendás győzelmeihez. Patton volt az, aki kiverte Afrikából a legyőzhetetlennek hitt Rommell hadseregét. A normandiai partraszállás után pedig megállíthatatlanul tört előre Európában. Patton civilként is katona maradt - azt tartotta, hogy már előző életében is harcos volt.Ebből a klasszikus, monumentális filmalkotásból megismerhetjük a férfit, aki győztes hadvezérnek született és akit senki sem ismert igazán. Történetén keresztül megtapasztalhatjuk a második világháború sorsfordító pillanatait is.

Antonio Bay takaros kisváros az óceán partján. Becsületben megőszült polgárai éppen a városalapító atyák szobrának a felavatására készülnek. A fiatalokat persze hidegen hagyják az efféle múltidéző ceremóniák, pedig ők lesznek azok, akik a városatyák eltitkolt bűneiért fizetni fognak. A tenger felől ugyanis sűrű és vészjósló köd érkezik, és telepszik rá a településre. A ködből pedig vérszomjas szellemalakok tűnnek elő, hogy megbosszulják mindazt a kimondhatatlan bűnt és szörnyűséget, amit hajdanán a település lakosai követtek el velük szemben.

A történet egy helyszínre összpontosít (egy kis faházikó), ahova néhány túlélõ menekül a megjelenõ zombik elõl, hogy átvészelhessék az élõhalottak invázióját. Miközben igyekeznek megküzdeni a környéket elárasztó sétáló hullákkal, kiderül, nem is a halottak okozzák a legnagyobb problémát, hanem saját fajtársaik.

Egy rokonszenves, fiatal holland szerelmespár, Saskia és Rex franciaországi nyaralásra tart. Az egyik koromsötét alagútban lerobbannak, de a nyomasztó élmény nem rontja el a kellemesnek ígérkező utazás hangulatát. Megállnak egy benzinkútnál, hogy tankoljanak. Miközben Rex várakozik, Saskia beugrik a boltba kóláért és sörért. Itt vége is szakad az idillnek, mert a lány soha többet nem tér vissza. Nyomtalanul eltűnik. Rex kétségbeesett nyomozásba kezd, de minden erőfeszítése eredménytelen. Tim Krabbé Az aranytojás című regényéből maga az író készített forgatókönyvet. Ezt vitte filmre 1988-ban George Sluizer. A Nyomtalanult több kritikus Hitchcock műveihez hasonlította. Való igaz, hogy Sluizer az öreg mester nyomdokain jár; apránként adagolja az izgalmat és hátborzongatóan ábrázolja a hétköznapokat. Bemutatása után kiemelkedő fesztivál- és kritikai fogadtatásban részesült. 1993-ban Nyom nélkül címmel Sluizer elkészítette a film hollywoodi változatát.

Randy Robinson, "a Kos" (Mickey Rourke), a nyolcvanas évek végén a pankráció ünnepelt királya volt. Most, 20 évvel később és öregebben épp hogy a kenyérre valót össze tudja verekedni magának New Jersey-i középsulik tornatermében és művházakban. Mivel képtelen bármiféle emberi kapcsolat fenntartására, a lányával is már régen eltávolodtak egymástól, csak a pankráció nyújtotta eksztázis, és a rajongók szeretete tartja életben. Egy szívroham azonban kiüti őt a ringből, és addig megszokott életéből, amit Randy-nek kénytelen-kelletlen át kell értékelnie. Újra felveszi hát a kapcsolatot lányával, sőt, egy szintén új életet kezdő táncosnő (Marisa Tomei) személyében még a szerelem is rátalál. Mindez azonban még csak ringbe sem szállhat a pankráció csábításával, aminek Randy nem tud és nem is akar ellenállni.

Különös dolgok folynak Bad City-ben. A prostituáltaknak, drogosoknak, striciknek és más mocskos alakoknak otthont adó, haláltól és reménytelenségtől bűzlő iráni szellemvárosban egy magányos vámpír lesi a legtaszítóbb lakók lépteit. Amikor azonban a Fiú találkozik a Lánnyal, szokatlan románc kezdi bontogatni vérvörös szirmait.

1939, Spanyolország: a véres polgárháború végén Franco tábornok fasiszta csapatai felszámolják a maradék köztársasági erőket. A tízéves Carlost, egy meggyilkolt republikánus harcos fiát apja bajtársai egy isten háta mögötti árvaházba viszik. Az igazgatónő, Carmen és a tanár, Casares professzor a köztársasági erőkkel szimpatizáltak, ezért befogadják a kisfiút. Nehezen tudja megszokni új környezetét, főleg Jacintót, a durva gondnokot. Ráadásul éjjelente egy régi lakó, Santi szelleme kísérti Carlost. Az udvaron egy óriási fel nem robbant bomba emlékeztet a halál közelségére. Franco katonái nincsenek már messze, a szellem vészt jósló hangja pedig egyre erősebb.

Montét halálra ítélték, de kivégzés helyett egy űrhajóra küldték több más elítélttel, hogy kísérletezzenek rajtuk. Az űrhajón született egy lánya is, Willow. Az űrben töltött hosszú évek alatt a lány kamasszá érett, a hajó személyzete és a többi rab pedig meghalt vagy eltűnt. Így már csak Monte utazik a lányával, nekik kell az űrhajó sötét titkait kideríteniük.

A fiatal nő agyát halálos kór támadta meg. Orvos férje minden idejét a kutatólaboratóriumban tölti, hogy megtalálja a lehetséges ellenszert. A nő azonban belenyugvással várja a jövőt, megírja élete művét. Arra kéri a férjét, hogy ő fejezze be a művet. Tom szeretné boldog véggel lezárni a történetet, ám az asszony kész tények elé állította. A kilátástalan helyzetben letargiába esik, hiszen a kedvese jelentette élete értelmét, testesítette meg számára a szerelemet. A férfi hosszú és nyomorúságos utat kénytelen bejárni, mire rájön, hogyan is érheti el célját. A történet ezer évet ível át, három különböző korban játszódik.

Az 1921-ben, a világháborút követő években játszódó film sztorija egy szkeptikus nő (Hall) körül forog, aki egy vidéki nevelőintézetbe utazik, hogy utánajárjon egy pletykának, miszerint a hely kísértetekkel van teli. Már éppen úgy gondolja, hogy sikerült megdöntenie a szellem-teóriát, amikor találkozik valamivel, ami minden racionális magyarázatot megcáfol.

Egy lecsúszott, egykoron szépreményű író, aki mára botcsinálta magándetektívként igyekszik pénzhez jutni (amivel egyébként nem tud bánni), titkon abban reménykedik, hogy újra összehozhatja egykori családját. Aztán jön a vihar... Mondhatnánk, hogy ez is egy tipikus Koreeda Hirokazu mozi, ami igaz is, hiszen az After the Storm is a japán drámák legszebb hagyományait idéző, egyszerű emberek ránézésre egyszerű történetei közé tartozik, az eredeti japán címhez méltóan elgondolkodtató mondanivalóval. Az összes karakter motivációit, gondolatait teljesen élethűen, valósághűen adja át, ennek pedig legerősebb eleme az ezúttal is zseniális Kirin Kiki játéka a nagymama szerepében. (azsiafilm.hu)

Bolondos komédia, amely a nagy gazdasági válság idején a New York-i gazdagok világában játszódik. Egy hóbortos ifjú hölgy, Irene Bullock egy játékos verseny keretében jut el a városi szeméttelepre, ahol megismeri Godfrey-t, a hajléktalant, akit még aznap este felfogad lakájnak. A két különc lánnyal is büszkélkedő, és normálisnak cseppet sem nevezhető Bullock família örömmel fogadja Godfrey szolgálatait, különösen azért, mert eddig még egyetlen lakáj sem bírta ki náluk egy napnál tovább. Irene nemcsak rendkívül büszke pártfogoltjára, de hamar bele is szeret, ám Godfrey tartja magát ahhoz, mi illik és mi nem illik egy úrhölgy és alkalmazottja között, bármilyen titokzatos múltja legyen is az utóbbinak...

Egy New York-i fekete családban három, egymástól teljesen különböző testvér keresi az önkifejezés vélt vagy valós lehetőségeit. Bennie, a jazztrombitás éjszakától éjszakáig tartó bódulatban dédelgeti művészlétének gyengécske lehetőségeit. Lelia, az írónő már ébredezik: szerelmi kalandjával nemcsak a lányság szertelen naivsága múlik el belőle, hanem csalódása révén az őszinteség is. Hughes, a bárénekes meg nem értett "művészként" haknizgat ódivatú dalaival... A film eredeti címe, a Shadows (Árnyékok) a shakespeare-i elméletet idézi, melynek lényege: mindannyian árnyékai vagyunk valami sokkal nagyobb dolognak, ami magába foglalja azt, amivé válhatnánk. A vágások kapkodó töredezettséget kölcsönöznek a filmnek, hasonlóan Jean-Luc Godard ugyancsak 1959-es Kifulladásig című filmjéhez. A képtöredékekben megjelenő arctöredékek árnyak és fények játékai, igazi emberek őszinte pillanatainak hiteles lenyomatai.

Robert Scott különleges ügynök küldetése, hogy megtalálja az elnök elrabolt lányát, mielőtt a dolog kipattanna és a sajtó tudomására jutna. Ezúttal a Szövetségiek és a CIA együttműködésével Scott felderít egy bűnszövetkezetet, ami prostitúcióra kényszeríti az elrabolt lányokat és aminek köze lehet az elnök lányához is... vagy csak az első nyoma egy életveszélyes összeesküvésnek, aminek a szálai a legfelsőbb szintekre vezetnek.

Amelia akkor veszítette el a férjét, amikor az éppen kórházba vitte őt, hogy megszülje első gyereküket. A baleset óta hét év telt el, de a nő még mindig nincs túl rajta, és azóta is egyedül neveli fiát, Samuelt. A srác nem könnyíti meg a dolgát: súlyos viselkedési problémákkal küzd, követelőző és erőszakos, ugyanakkor folyton retteg a szobájában ólálkodó szörnyetegektől. Egy nap talál egy Mr. Babadook nevű, nem hétköznapi gyerekkönyvet, amely hatására a fiú állapota rosszabbodik. Ahogy anya és fia egyre jobban elszigetelődik a külvilágtól, Amelia sejteni kezdi, hogy talán tényleg nincsenek egyedül a házukban.