A XII. század végén II. Henrik uralkodik Anglia trónján. Övé fél Franciaország és a még mindig gyönyörű Aquitai Eleonora, akit II. Henrik a francia királytól, Lajostól hódított el. Eleonora 4 fiúgyermeknek adott életet. Henrik Lajos fiát, Eleonora pedig Richardot akarja megtenni örökösnek. Cselszövések, ármányok járják át a várat, ahová meghívott vendégként, II. Fülöp, Franciaország királya érkezik...

Miután a legyőzhetetlennek tűnő Napoleon egész Európát térdre kényszerítette, figyelmét Oroszország felé fordítja. Moszkvában, a közelgő háború hangulatában, Pierre Bezuhov, látogatóba érkezik régi jó barátjához, Rosztov grófhoz. Pierre szívéhez ebből a családból azonban nem a gróf, hanem annak 13 éves lánya, Natasa áll a legközelebb. A Rosztov házban természetesen több vendég is tartózkodik a moszkvai elitből, mint például Andrej Bolkonszkij herceg, illetve a szép, de számító Helena. Amikor Pierre apja meghal, a férfi hatalmas vagyont örököl tőle. A háború közeledtével Andrej herceg is elvonul a csatába. Nem sokkal később súlyosan megsebesülve tér vissza apjához és haldokló feleségéhez. Napoleon serege azonban egyre közelebb és közelebb ér Moszkvához, így az ott élőknek menekülniük kell. Pierre a városban marad azzal a céllal, hogy merényletet követ el Napoleon ellen. Az utolsó pillanatban azonban ráébred arra, hogy képtelen bárkit is megölni.

Alain Corneau filmje Louis Gardel nagy sikerű regénye alapján készült, amely az író nagyapjának történetét meséli el. A férfi 1911-14 között Omar szultán törzsei elleni harcokban szerzett hírnevet. Ez a szuperprodukció, keletkezése pillanatában a legdrágább francia filmalkotás volt. A történet Charles Saganne-ról szól, aki paraszti származása ellenére gyorsan menetel előre a katonai ranglétrán. Fiatal tisztként Afrikába megy, hogy megvédjen egy erődöt a Szaharában. Ott beleszeret a gyönyörű Madeleine De Sainte-Ilette-be (Sophie Marceau), ám szenvedélyes kapcsolatukat hamarosan megzavarja a bennszülöttek elleni harcok kirobbanása. Saganne kivételes hősiességről és önfeláldozásról tesz tanúbizonyságot. Jutalomképpen Párizsba küldik különleges megbízatással, ahol találkozik Louise Tissottal, a híres írónővel. Saganne szerelmi kalandba keveredik vele, majd visszatér a Szaharába.

A Robinson Crusoe történet ezen változata felforgatóan szatirikus kritikája a kolonizációnak, a faji kapcsolatoknak és a különböző társadalmi osztályoknak. A helyzetkomikumok, a ragyogó színészi játék, és a mesterien eltalált hangvételű dialógusok által válik a kolonizáció és a fehér ember kultúrája nevetségessé. A film ezzel szemben előtérbe helyezi és felmagasztalja az egyszerű, a feheér ember civilizációjától még érintetlen társadalmak romlatlanságát.

A portrait of the life and career of the infamous American execution device designer Fred A. Leuchter, Jr. Mr. Leuchter was an engineer who became an expert on execution devices and was later hired by holocaust revisionist historian Ernst Zundel to "prove" that there were no gas chambers at Auschwitz. Leuchter published a controversial report confirming Zundel's position, which ultimately ruined his own career. Most of the footage is of Leuchter, working in and around execution facilities or chipping away at the walls of Auschwitz, but Morris also interviews various historians, associates, and neighbors.

Robert Duvall és James Earl Jones a két egymástól hosszú időre elszakított, majd újra összetalálkozó testvért alakít ebben a megrendítő családi drámában. A film fókuszában a Dél-amerikai fehér férfi identitásválsága áll, amikor megtudja, hogy édesanyja tulajdonképpen fekete volt.

When British Capt. Charles Edstaston arrives at the court of Catherine the Great in St. Petersburg, Russia, he is stunned by the palace's disorderly condition. The severely intoxicated Prince Potemkin concludes that the handsome Edstaston would be a suitable lover for Catherine, and he coerces the bewildered visitor into her bedchamber. Edstaston manages to escape, but he is repeatedly recaptured and delivered to the mischievous Catherine.

Meggyilkolnak három polgárjogi aktivistát az amerikai Délen 1964-ben. Két FBI-ügynök utazik a Mississippi állambeli kisvárosba, hogy kivizsgálja a gyilkosság körülményeit. Anderson rámenős, kemény fickó, akit nem lehet megfélemlíteni, Ward viszont a szabályzat szerint dolgozik. Az első pillanattól kedve ellenséges környezetben kell, hogy végezzék munkájukat. Mindennapos harcuk során egyre mélyebbre merülnek a mocsokba. Kiderül, hogy a Ku-Klux-Klan keze van a dologban, és bűncselekményben a város szinte valamennyi fehér polgára benne van.

Tracy Darcy, egy maffiavezér lánya öngyilkosságot akar elkövetni, mikor Bond megmenti őt. A papa, hogy megóvja lányát, megkéri a 007-es ügynököt, hogy vegye el Tracyt feleségül, cserébe pedig informáciokkal szolgálna Ernst Blofeldről, Bond régi nagy ellenségéről. Az ügy azonban bonyolódik, mert időközben kiderül, hogy Ernst egy halálos vírussal probálja meg elpusztítani az emberiséget, Bond pedig beleszeret a lányba...

1939, Varsó. Wladyslaw Szpilman zongoraművész egy lemezstúdióban dolgozik, amikor bombázni kezdik a várost. A felvétel félbeszakad, Wladyslaw hazatér. Otthon zsidó szülei és testvérei megpróbálják eldönteni, mit vigyenek magukkal, ha a növekvő náci fenyegetés miatt menekülniük kell Varsóból. Wladyslaw nem akarja elhagyni a várost, mivel szereti, s legalább annyira rajong Dorotáért, a fiatal csellistáért. A nő nagyon aggódik a növekvő antiszemitizmus miatt. Családja nem sokkal azelőtt költözött be a fallal körülvett gettóba, és megpróbálnak alkalmazkodni az ottani élethez.

J. Robert Oppenheimer története, aki a Manhattan Terv vezetőjeként, az első atomfegyver létrehozásáért volt felelős a II. világháború idején.

Julie-t négy éven keresztül követjük, a norvég lány a szerelmi életében és karrierjében is a helyes, sorsfordító döntéseket próbálja meghozni – még ha egyszer megfontolt, máskor elhamarkodott választásaival fájdalmat is okoz a szeretteinek, vagy éppen saját magának. Ahhoz, hogy Julie élete egyenesbe jöjjön, először önmagát kell megtalálnia és elfogadnia – rögös út vezet ennek az beismeréséhez.

Az Atlanti Óceán egy idilli turistaparadicsomán, Amity szigetén a tinédzser Chrissie úgy dönt, úszik egyet a gyönyörű, nyugodt éjszakai tengerben. Barátai inkább a parton folytatják a bulizást. Nem látják, hogy a lányt egy titokzatos, pokoli erő váratlanul a mélybe rántja... Másnap emberi testrészekre bukkannak a parton. Brody rendőrfőnök azonnal tudja, hogy a szerencsétlen áldozattal cápa végzett. Rosszat sejt. Azt javasolja a polgármesternek, hogy hirdessék ki a szigeten a fokozott cápaveszélyt és vezessék be a fürdési tilalmat. Közeledik azonban a Függetlenség napja, és a polgármesternek esze ágában sincs egy - szerinte - vaklármával elriasztani az érkező turistákat. A cápa azonban új áldozatokat szed. A halászok a fenevad nyomába erednek és horgukra is akad egy kisebb cápa. A kedélyek megnyugszanak, a strandokat újra megnyitják - csak Brody és egy tengerbiológus nem nyugodt. Azt feltételezik, hogy egy sokkal nagyobb ellenféllel van dolguk: egy fehér cápával...

A fiatal apácanövendék, Viridiana meglátogatja nagybátyját, Don Jaime-t vidéki birtokán. Don Jaime évtizedek óta özvegy, felesége a nászéjszakán halt meg. Az idős férfinek megtetszik az unokahúga és megkéri a lány kezét. Viridiana felháborodottan utasítja vissza nagybátyja házassági ajánlatát. Don Jaime és Ramona, a szobalánya ekkor altatót adnak be a lánynak, azért, hogy álmában a férfi megerőszakolja, így kötve magához Viridiánát. Don Jaime azonban ezt nem teszi meg...

A szőrös teniszlabdára emlékeztető, csintalannak tűnő, ám roppant rosszindulatú földönkívüliek nem mondtak le tervükről, hogy mindent fölzabálnak Földünkön, az embereket is beleértve. Ezúttal az egyik lepusztult New York-i lakóházat szemelték ki maguknak, ott húzzák meg magukat. Persze nem nyughatnak! Féktelen étvágyuknak a lakók látják a kárát, akik érthető módon rossz néven veszik, hogy a tévéből ellesett ötletekkel terrorizálják őket. Az összecsapás kimenetele azonban aligha lehet kétséges, a kétségbesett lakók a ház tetejére menekülnek.

High school student Sohee starts job training at a call center, but she faces pressure of greedy company. Detective Oh Yu-jin, who has something in common with Sohee starts to follow traces to reveal the truth.

Amerika nagyvárosainak pincéiben egy titkos szervezet működik: ha egy éjjel az utca összes nyilvános telefonja összetörik, ők jártak ott; ha egy köztéri szobor óriás fémgömbje legurul talapzatáról, és szétrombol egy gyorsétkezdét, az az ő művük; ha egy elegáns bank parkolójának összes autóját rettentően összerondítják a galambok - az sem véletlen. Vigyáznak a leveleinkre, átveszik telefonüzeneteinket, kísérnek az utcán: és még csak készülnek a végső dobásra: a nagy bummra... Pedig az egészet csak két túlzottan unatkozó jóbarát találta ki: azzal kezdték, hogy rájöttek, nincs jobb stresszoldó, mint ha alaposan megverik egymást. Pofonokat adni jó. Pofonokat kapni jó. Számukra ez a boldog élet szabálya.

Paul Edgecomb börtönőrként szolgál a Cold Mountain fegyház siralomházában a múlt század harmincas éveiben. Az E blokkban halálraítéltek várják, hogy végig menjenek a halálsoron - a folyosón, amely a villamosszékhez vezet. Edgecomb úgy gondolja, már semmilyen meglepetés sem érheti. Ám minden megváltozik, amikor új rab érkezik az E blokkba. Az óriás termetű fekete férfit, John Coffeyt az esküdtszék két fehér gyermek meggyilkolásáért ítélte halálra. A férfi azonban egyáltalán nem tűnik gyilkosnak, sőt, egészen különös képességekkel rendelkezik.

Art, a bohóc rászabadítja a káoszt Miles megye gyanútlan lakosaira, akik karácsony este békésen alszanak.

A távoli jövőben, a bolygóközi királyságok korában járunk. A királyságok az Arrakis bolygó feletti uralomért harcolnak, de a naprendszereken átívelő cselszövések, háborúk és politikai manőverek közepette van egy ember, aki talán békét hozhat az univerzumnak. De ehhez harcolnia kell.