Two 19th-century opportunists become serial killers so that they can maintain their profitable business supplying cadavers to an anatomist.

A történet Hong Kongban játszódik, az átadás előtti pár hónapban. Az angol közgazdász-újságíró John Spencer reménytelenül szerelmes az anyaországból származó, luxus prostituált Vivianbe, aki a történet kezdetén futtatójával, Changgel él együtt. Hiába szeretne hozzámenni, a férfi számára múltja miatt alkalmatlan feleség. Mikor Johnról kiderül, hogy leukémiás és legfeljebb fél éve van hátra, betegségét eltitkolja, és elkezdi a hanyatló Hong Kongot filmezni. Egy véletlen folytán rájön Vivian titkára, megismerkedik egy különös lánnyal, beköltözik hozzá egy barátja, és mikor mégis kitudódik, hogy beteg, Viviannel még eltölt pár szép napot. A filmet dokumentumfilm-szerűvé teszik John kézikamerás felvételei, illetve a korabeli híradó részletek.

Maia, a single mother, lives in Montreal with her teenage daughter, Alex. On Christmas Eve, they receive an unexpected delivery: notebooks, tapes, and photos Maia, from 13 to 18 years old, sent from Beirut to her best friend who left for Paris to escape the civil war. Maia refuses to open the box or confront its memories, but Alex secretly begins diving into it. Between fantasy and reality, Alex enters the world of her mother’s tumultuous, passionate adolescence during the Lebanese civil war, unlocking mysteries of a hidden past.

Egy nehéz válási folyamattal küszködő apa veszélyes küldetésre indul, amikor a gyerekei eltűnnek az elszigetelt vidéki házukból.

Bebörtönzött férfi meséli el különös történetét egy pszichiáternek. Arcát maszk takarja. César a neve, egykor gazdag örökséghez jutott árva fiú. Nagy nőcsábász hírében állt, gátlástalanul költötte pénzét. Partijain a város arany ifjai és barátnőik mutatkoztak szívesen. Legjobb barátja egyszer elvitte legújabb barátnőjét, akibe César rögtön beleszeretett. Azon az éjszakán viszonzásra is talált. César féltékeny barátnője őrjöngve ment érte hajnalban. Autójával öngyilkosságot követett el, César azonban túlélte a balesetet. Iszonyú módon eltorzult arcát ezután csak egy maszk takarhatta el. Utolsó szerelme egy napon jó hírrel érkezik: forradalmi sebészi technika segítségével visszanyerhetné arcát. A férfi sejti, hogy újjászületik. De nem tudja, hogy egy rémálomban.

Hatalmas erejű robbanás rázza meg Manhattan egyik negyedét. A baleset következtében a Mahattant New Yerseyvel összekötő alagút mindkét vége beszakad, és a bent ragadt emberekre nemcsak a bezártság tehetetlenül nyomasztó érzése nehezedik, hanem a fölöttük örvénylő Hudson-folyó hatalmas víztömege is. Kit Latura, aki korábban a mentőszolgálat vezetője volt, azt a feladatot kapja, hogy kerítse elő a bajbajutottakat - akár a föld alól is. Latura megtalálja a módját, hogy miként jusson be az alagút túszaihoz a beomlással fenyegető pokolba, de a kétségbeesett csoporttal együtt ő is csapdába esik. Kénytelen improvizálni, ha azt akarja, hogy a rábízottakkal együtt még valaha megláthassa a napvilágot.

Luke egy fegyenctelepen tölti a "köztulajdon szándékos rongálása" miatt kapott büntetését. Alapjában véve hallgatag, de gyakran eszel ki hecceket az őrök bosszantására, vagy társai szórakoztatására. Ám amikor édesanyja halálhírére magánzárkába teszik (nehogy a gyász szökésre késztesse), a megaláztatás módja és mértéke a heccek királyából lázadóvá keményíti... (port.hu)

Elizabeth Vogler, az ünnepelt színésznő egyik előadása után elnémul és nem hajlandó senkivel kommunikálni. Idegklinikán ápolják, majd Almát rendelik mellé ápolónőnek. A két nő közel kerül egymáshoz, és Elizabeth olyannyira elfogadja az életvidám, fiatal nővérkét, hogy a terápia folytatásaként egy tengerparti nyaralóba költöznek. Békés napokat töltenek teljes elszigeteltségben, de Elizabeth továbbra sem hajlandó megszólalni. Egy nap Alma elolvassa Elizabeth levelét a kezelőorvosához. Bergman egyik leghíresebb filmje a Persona, mely az emberi kapcsolatok működésének mechanizmusait mutatja, ráadásul olyan módon, hogy ha egyszer megnézzük, sosem felejtjük el.

Mort Rainey az egykori bestseller író a válását követően magányosan, tétlenül tölti napjait a hegyi házában. Egyik nap furcsa idegen bukkan fel a semmiből, elégtételt követelve sérelméért. Állítása szerint Mort tőle lopta az egyik korábbi nagy sikerű írását. Az író szeretné bebizonyítani, hogy az ő változata jóval korábban jelent meg, de valahogy sehol nem talál egy példányt. Az idegen egyre gyakrabban látogatja meg, egyre erőszakosabb lesz, egyre idegesítőbb. Kezdetben csak rámenős. De lehet, hogy őrült.

1890.július 27-ének alkonyán egy ösztövér figura botladozott végig a francia Auvers álmos kis főutcáján. Nem volt nála semmi, kezét a hasához szorította. A friss lőtt sebből szivárgott a vér. Ő volt Vincent van Gogh, akit akkor még alig ismert valaki, mára viszont a világ talán leghíresebb festője lett. Tragikus haláláról régóta tudunk, de a mai napig nem tisztázott, hogyan és miért lőtték meg. A „Loving Vincent” ezt a történetet meséli el. Ez a világ első nagyjátékfilmje, aminek minden egyes jelenetét olajfestményekből animálták.

Bill Marks szövetségi légi marsallként ingázik a New York és London közti non-stop járaton. Egy átlagos útnak indult ez a napja is, amikor a telefonjára egy fenyegető sms-t kap: 20 percenként megölnek egy utast a fedélzeten, ha nem utalnak át 150 millió dollárt egy megadott bankszámlára. Egyedül Marks az, aki aggódik az utasok életéért, a pilóta és a teljes legénység meg van róla győződve, hogy az Atlanti-óceán felett nem érheti őket baj. Az első gyilkosság után pánik tör ki a fedélzeten. A marsall próbálja kézben tartani az káosz uralta helyzetet, de egy nem várt fordulat felforgatja az eseményeket: az FBI, az Interpol, és még a Fehér Ház is azzal vádolja Marksot, hogy ő az, aki eltérítette a non-stop járatot. Senki nem hisz a marsallnak, pedig az idő egyre fogy, és már senki nincs biztonságban.

Az apját a háborúban elvesztő Salvatore rajong a filmekért. Ha csak teheti, minden idejét a moziban tölti. A parányi Cinema Paradiso az otthona, a filmek a szülei. A vetítőterem és a gépház serdülőkorának legfontosabb helyszínei, ahol meghatározó élményekben van része. A folyton ott tüsténkedő fiú különös barátságot köt az életvidám középkorú mozigépésszel, Alfredoval, aki tanácsokkal látja el a szerelemről, és az élet nagy dolgairól. Salvatore a Cinema Paradisoban dolgozik tanoncként addig a szomorú napig, amikor a mozit tűzvész pusztítja el.

Ifjú lelkeket lángra lobbantó különc tanárember kezdi meg varázslatos működését 1959-ben a Welton Akadémia ódon falai között. Lapról lapra tépeti szét diákjaival a tankönyvet, mert azt akarja, hogy felfedezzék: életük maga a költészet. A felismerés egyeseknek életreszóló szerelmet, másoknak tragédiát hoz. A hagyománytisztelő iskolában pedig tanyát ver a lázadás szelleme.

Miranda Priestly a divat legnagyobb hatalmú úrnője, akinek ápolt kezeitől retteg a New York-i divatipar, aki senkit nem tűr meg útjában, ha tervei kivitelezéséről van szó, tökéletesen ellenőrzése alatt tartja a "divat bibliáját", a Runway Magazine-t, annak munkatársai életét teljesen megkeserítve. Miranda új munkatársa, Andy Sachs a frissen végzett főiskoláslány egyáltalán nem illik a képbe: szürke, jellegtelen, tökéletes ellentéte a cégnél dolgozó díváknak. Amikor belép a szerkesztőségbe, megdöbbenve jön rá, hogy a munka, amelyre jelentkezett nem elszántság és céltudatosság kérdése.

A profi tolvaj mindent el tud lopni. Minél nagyobb mester a szakmájában, annál kevésbé lehet előtte akadály. Dom Cobb a legjobbak között is az első: ő mások álmait szerzi meg. Amikor áldozata éjszaka az álomfázisba jut, ő belopózik, és a legnagyobb értékekkel távozik. E tudás tette Cobbot az ipari kémkedés legkeresettebb bűnözőjévé és örökké menekülő, magányos férfivá.És most kap egy esélyt, hogy helyrehozza az összes régi hibáját, és visszaszerezze az elveszett életét. Ehhez nem lopnia kell, hanem profi bandája segítségével visszatérnie az eredethez, és egy gondolatot elültetni valakinek a fejében. Ez lesz a tökéletes bűntény. De a legjobb tervet is keresztülhúzhatja, ha a kiszemelt áldozat maga is profi. Aki olyan veszélyes, amilyenről Cobb még csak nem is álmodott.

Nem volt még őrültebb, veszélyesebb és viccesebb antihős a képregényvilágban. De hogyan lett Jokerből Joker, a komor Batman örök ellensége és ellentéte? Ez a történet megmutatja, miképpen válhat egy ártatlan lúzerből világok felforgatója, hadseregek legyőzője és szuperhősök méltó ellenfele.

Amerika nagyvárosainak pincéiben egy titkos szervezet működik: ha egy éjjel az utca összes nyilvános telefonja összetörik, ők jártak ott; ha egy köztéri szobor óriás fémgömbje legurul talapzatáról, és szétrombol egy gyorsétkezdét, az az ő művük; ha egy elegáns bank parkolójának összes autóját rettentően összerondítják a galambok - az sem véletlen. Vigyáznak a leveleinkre, átveszik telefonüzeneteinket, kísérnek az utcán: és még csak készülnek a végső dobásra: a nagy bummra... Pedig az egészet csak két túlzottan unatkozó jóbarát találta ki: azzal kezdték, hogy rájöttek, nincs jobb stresszoldó, mint ha alaposan megverik egymást. Pofonokat adni jó. Pofonokat kapni jó. Számukra ez a boldog élet szabálya.

Ki-taek családja igazi semmirekellőkből áll. Ők mindig a könnyebbik utat választják – bármit megtesznek, csak dolgozni ne kelljen. Irigykedve nézik a Park család fényűző életmódját, és ördögi tervet eszelnek ki, hogy a közelükbe férkőzzenek. Azonban természetesen semmi sem a családfő tervei szerint alakul.

Igazi szupercsapatot láthatunk akció közben Stanley Kubrick kitűnő filmjében, amelynek tárgya a vietnami háború és az a folyamat, amely során a katonák lassan elvesztik emberi mivoltukat és gyilkológépekké válnak. Hőseink egy kőkemény kiképzőtábor kellős közepén találják magukat, ahol egy állati kegyetlenségű őrmester veszi őket kezelésbe, aki pitbullagyával pusztán háborús nyersanyagot lát a kiképzendő újoncokban. Az Acéllövedék nem babazsúrokon való vetítésre készült: a cselekmény durva, a történet erős, a párbeszédek humora gyilkos. És mint oly kevés film, Kubrick alkotása - mutassa bár épp a kíméletlen alapkiképzést vagy a hue-i csata rémálmát - minden pillanatában telibe talál.

Ki tudja, már, miért lett vége a világnak? Miért lett belőle végtelen, gonosz homoksivatag? Csak annyi biztos, hogy a világ elpusztult, és egy fiatal lányt, Furiosát elrabolják a Zöld Helyről, a Sok Anyától, és egy motoros horda meg a vezérük, Dementus viszi magával. Végigporzanak a sivatagon, és a Várat veszik célba, ahol meg a motoros hadúr meg akar küzdeni Halhatlan Joe-val és a féléltű hadfiúkból álló seregével. Furiosa viszont életben akar maradni. És haza akar jutni. Bármi áron.