A Stanford Egyetemen Dr. Philip Zimbardo 1971-ben egy kísérlethez hetvenöt diák közül véletlenszerűen kiválaszt huszonnégyet. A társaságot megfelezi, és kialakítja a börtönőrök és a rabok csoportjait. A Stanfordi Egyetem pszichológia karának pincéjében megkezdődik a legendássá vált kísérlet, mely tragikus eredményekkel szolgál.

Nem meglepő, ha Oliver Tate történetéről a 13 és 3/4 éves Adrian Mole felnőtté válása jut eszünkbe. Oliver néha szerelmi és családi problémáit is megdöbbentő módon reagálja le és ettől lesz a film egyszerre humoros és nagyon is átélhető.

Barátja öngyilkossága után Morvern kétségbeesetten keresi helyét a világban. A holttestet feldarabolja és elássa egy kietlen helyen, hogy azután a temetésre szánt pénzből maga mögött hagyjon mindent. Hátat fordít a munkahelyének és nekivág a nagyvilágnak. Néhai szerelme kiadatlan regényében váratlan megoldásra lel. A fiú könyvét a saját nevén küldi el a kiadónak, és így ő vágja zsebre a honoráriumot. A pénzből Spanyolországba utazik. Egyre zaklatottabbá válik, képtelen feldolgozni a történteket. A zene, a kábítószer, a szex sem kínál kiutat számára.

A főhős, Charlie egy gimnazista srác, aki egy nem létező barátnak írt leveleken keresztül mutatja be életét. Charlie-nak elég unalmas élete van. Nincsenek barátai, és a családjával sem felhőtlen a kapcsolata. Nagy bánata, hogy a legjobb cimborája öngyilkos lett, de próbálja az eseményen túltenni magát. Később a gimiben összebarátkozik vele egy csoport végzős, Sam, Patrick, Brad és Mary, akik megmutatják a fiúnak, hogy bizony az életet lehet másképp is élni. Charlie élete gyökeresen megváltozik.

A tizenhat éves Hubert a serdülőkor problémáival küszködik. Nem szereti az anyját, úgy érzi, Chantale valósággal őrületbe kergeti. A fiú megvetéssel viseltetik iránta, utálja a szakadt pulóvereit, a giccses dekorációit, az ételmaradékot a szája sarkában. Ugyanakkor - a többi tinédzserhez hasonlóan - ő sem őszinte vele, nem osztja meg vele a gondjait, problémáit, például azt, hogy a saját neméhez vonzódik. Ez a szeretet/gyűlölet kapcsolat az egész családra veszélyt jelent. Egy napon Chantale megelégeli az állandó összezördüléseket, és bentlakásos iskolába küldi Hubertet.

A film alapjául az 1971-es, hírhedt Stanford-i börtönkísérlet szolgál. A kutatólaborban egy valódi börtönt modelleznek, cellákkal, rácsokkal és megfigyelő kamerákkal felszerelve. Két héten keresztül 20 férfi játssza el a börtönőrök és a rabok szerepét, miközben a tudósok az agresszív viselkedést vizsgálják. A rabok el vannak zárva, és látszólag enyhe megkötések vonatkoznak rájuk, az őrök pedig azt az utasítást kapják, hogy fizikai erőszak nélkül próbáljanak meg rendet tartani. A résztvevők közül bárki bármikor kiléphet, de a szereplőknek fizetett díjat ebben az esetben nem veheti fel. Az első napokban a két csoport közötti hangulat inkább csak bizonytalan, de ahogy telik az idő egyre több valódi konfliktus alakul ki, az őrök pedig egyre drasztikusabb korlátozásokat vezetnek be a fegyelem megtartása érdekében. Egyre inkább úgy tűnik, hogy a kísérlet túl jól sikerül.

Joe háborús veterán, és egykori FBI-ügynök. Karrierje során olyan dolgokat látott és tett, amik lényegében tönkretették az életét. Amikor épp nem az öngyilkosság gondolata marcangolja, különböző megbízásoknak tesz eleget, otthonról megszökött, eltűnt vagy emberkereskedők kezére jutott lányokat szabadít ki. Egy napon azonban olyan megbízást kap, mely sokkal veszélyesebb, mint bármi, amivel eddig szembe kellett néznie.

John Callahan egy tragikus autóbaleset következtében részlegesen lebénul. Ezt követően a fiatal srác életét a rajzolásnak és a művészetnek szenteli. Az életét megváltoztató baleset után a józansághoz vezető rögös úton felfedezi a művészet gyógyító erejét, és sérült kezeivel vicces, gyakran ellentmondásos karikatúrákat rajzol, amelyek új lendületet adnak neki.

Adam (Tom Hiddleston) egy visszavonultan élő vámpír, aki zenészként tengeti életét detroiti lakásában. Egy nap újra találkozik élete szerelmével, a szintén vámpír Eve-vel (Tilda Swinton), aki hátrahagyja addigi életét a marokkói Tangerben, hogy ismét Adammel legyen. A szerelmespárt váratlanul meglátogatja Eve felelőtlen és bajkeverő húga (Mia Wasikowska), aki nemcsak, hogy irritálja Adamet, de veszélybe sodorja az egyetlen embert, akivel a zenész jó kapcsolatot ápol

Théo is given up for adoption by his biological mother on the very day he is born. After this anonymous birth, the mother has two months to change her mind… Or not. The child welfare services and adoption service spring into action… The former have to take care of the baby and support it during this limbo-like time, this period of uncertainty, while the latter must find a woman to become his adoptive mother. She is called Alice, and she has spent the last ten years fighting to have a child.

A film Marilyn Monroe életének korábban ismeretlen fejezetét, pontosabban egy hetét dolgozza fel, Colin Clark történetén keresztül, aki Laurence Olivier asszisztenseként dolgozott '57-ben A herceg és a színésznő című produkcióban, melyben Monroe volt a főszereplőnő.

A bájos Summer kiadja Tom útját. Ötszáz napot töltöttek együtt, a fiatalember azóta is képtelen felfogni, hogy a felhőtlen boldogságtól hogyan fajulhattak idáig a dolgok. A lány pedig nem érti, hogy a fiú mit nem ért ezen: ő nem vágyott sem házasságra, sem tartós kapcsolatra, számára pusztán csak egy hosszúra nyúlt kaland volt mindez. Tom megpróbálja végiggondolni a múltat, elemezni az együtt töltött időt, hátha megtalálja a szakítás okát, hol követett el hibát. Felidézi találkozásukat, amikor Summer belibbent az irodába, és ő első pillantásra fülig beleszeretett...

Susan (Julianne Moore), az idősödő rocksztár és Beale (Steve Coogan), a sikeres műkereskedő válni készülnek. Mindennek 7 éves kislányuk, Maisie (Onata Aprile) issza meg a levét, aki szüleik érte folytatott csatájának kellős közepén próbál elevickélni. A film Henry James azonos című regénye alapján készült.

Scorsese filmje Tibet vallási vezetője, a Dalai Láma előtti tiszteletadás és a nyugati civilizáció elragadtatásának gyümölcse a keleti kultúra iránt, továbbá kitűnő példa a buddhizmus bemutatására egy katolikus gyökerekkel rendelkező rendező szemszögéből. A film bemutatja a 14. Dalai Láma életét 1937 és 1959 között. A történet elején egy kétéves gyermeket, Tenzin Gyatsot, elismerik Buddha reinkarnációjának. Figyelemmel kísérhetjük a gyermek felnövését, oktatását, fiatal éveit, majd fokozatos felnőtté válását. A film második felében hősünknek el kell hagynia Tibetet. A kínai megszállás drámai időszaka és az ezt követő felkelés alatt a Lámát igazi lelki vezetőként ábrázolják, aki az erőszak hatására is képes megőrizni vallási tisztaságát és lelki nyugalmát.

England, 1600. Queen Elizabeth I promises Orlando, a young nobleman obsessed with poetry, that she will grant him land and fortune if he agrees to satisfy a very particular request.

Két nő - miután csalódik a körülöttük lévő kapcsolatok és társkeresők hazugságaiban elhatározza, hogy együtt töltenek egy napot és megpróbálják felfedezni az intimitás új lehetőségeit.

Élete főművén dolgozik Caden Cotard színházi rendező. Olyan monumentális darab megvalósításáról álmodik, amely egy gigantikus raktárépületben felépített, "életnagyságú" New Yorkban játszódik és amelyben a nap huszonnégy órájában több ezer színész, statiszta játszik. Műve egyszerre nagyszabású vállalkozás és személyes hangvételű darab, amelybe minden élményét - szakmai és szerelmi kapcsolatait, az öregedéstől való félelmét, a betegséggel kapcsolatos problémáit - megpróbálja beleszőni. Idővel azonban elmosódnak a valóság és a képzelet határai.

Catherine éveken át gondját viselte ragyogó szellemű, de labilis apjának, a zseniális matematikusnak. A halála után egyedül marad fájdalmával, apja jegyzeteivel és a kérdéssel: mit kezdjen önmagával. Felbukkan a nővére, Claire, aki szeretné kezébe venni húga életének irányítását. És feltűnik Hal, az egykori tanítvány, aki szeretné áttanulmányozni az öreg jegyzeteit. Miközben Catherine egyre jobban megismeri Halt, és megtudja Claire terveit, a lehető legnyugtalanítóbb problémával kell megküzdenie: vajon mennyit örökölt apja őrültségéből vagy éppen zsenialitásából?

Egy izlandi falucska melletti tanyán él a tizenkét éves Hera a családjával. Amikor a bátyja halálos balesetet szenved, a temetés után felölti a szeretett testvére Motörhead-pólóját és bőrdzsekijét, majd összepakolja és felgyújtja a saját ruháit. Ettől a naptól kezdve metál zene rajongó lesz. Tíz esztendővel később igazi antiszociális lény lett belőle, nincsenek barátai, az öltözéke és a viselkedése megbotránkoztató, egyedüli támasza a sötét metál zene. Hera arról álmodik, hogy rockzenész lesz.

A gazdag milánói család sarja, Edo egy étterem megnyitásáról álmodozik, melyet barátjával, Antonióval, a megnyerő és tehetséges séffel közösen vinne. Kettejük ígéretes együttműködése és egyben a családi béke akkor bomlik meg, amikor Antonio és Edo édesanyja szenvedélyes viszonyba bonyolódik.