Ha Párizs, akkor szerelem. Ha Párizs, akkor szerelmespárok. A franciák gyakorlatiasak, két csók közben néha levegőznek is egy keveset. Ha Párizs, akkor jazz. Ram és Eddie jazz-zenészek és jóbarátok. Öt éve az óceán túlpartjáról érkeztek Párizsba, s Marie pincéjében játszanak éjszakánként. Ram trombitás, Eddie szaxofonista. Lillian és Connie Amerikából Párizsba utaznak, két hét szabadságra. Nők és romantikusak. A párizsi állomáson, egy véletlen találkozásnak köszönhetően megismerkednek Rammel. S ettől a pillanattól kezdve indul útjára a Párizs blues: "Ha szerencséd volt és ifjan Párizsban élhettél, bárhova vetődj életed során, Párizs veled marad mindig, mert Párizs Vándorünnep."

A blind, uneducated white girl is befriended by a black man, who becomes determined to help her escape her impoverished and abusive home life.

A telefonos tudakozóban négy vérprofi kisasszony "osztja" a tudást az őket a legkülönbözőbb kérdésekkel bombázó, kétségbesett ügyfeleknek. Ám ekkor megjelenik egy mérnök, s hivatásához méltón vad méricskélésbe kezd. Az ő reszortja, hogy komputerizálja a céget, s már keresi a beépítendő kolosszális számítógép helyét. A lányok attól tartanak, hogy a masina az ő helyükre pályázik, holott csak tervezője ácsingózik az irodavezető kezére... A hollywoodi álompár, a sokszoros Oscar-díjas Katharine Hepburn és Spencer Tracy egyik legemlékezetesebb közös produkciója.

Nehéz egy vezető banktisztviselő élete: a munka, munka mindig csak az a fránya munka, ráadásul naphosszat bezárva egy betontömb kocka alakú irodájába. Mi lehet nagyobb felüdülés, mint a hosszú évek óta várva várt vakáció egy tengerparti villában? Ráadásul együtt az egész család: apa, anya, a két nagylány férjestül-gyerekestül, a két kisebb gyerek fogszabályzóstul-pattanásostul. S hamarosan az egész házat csengő gyerekkacagás helyett sírás, hiszti, veszekedés és fokozódó idegbaj veri fel. Amíg Mr. Hobbs a sarkára nem áll, hogy a maga kezébe vegye az irányítást...

During WWII, the valet to the British Ambassador to Ankara sells British secrets to the Germans while trying to romance a refugee Polish countess.

A cinematic version of the Royal Winnipeg Ballet's adaptation of Bram Stoker's gothic novel Dracula. Filmed in a style reminiscent of silent Expressionist cinema of the early 20th century (complete with intertitles and monochrome photography), it uses dance to tell the story of a sinister but intriguing immigrant who preys upon young English women.

David Marshall Williams is sent to a prison farm where he works in the tool shop and eventually develops the precursor of the famous M-1 Carbine automatic rifle used in World War II.

A womanizer office boss blackmails his assistant by requesting her to please him, a young ingenue whom he hired as his own private secretary. She then decides to fascinate him by collecting enough proof to get him caught red-handed.

Raped during the war by a stranger, Anna is forced by their parents to pretend that that her daughter Lisa is her sister. When she is about to marry the new doctor in the country, her jealous brother resorts to threats of blackmail in an attempt to keep them apart.

Gyilkosság történik egy amerikai kisvárosban, Mississippi államban. Colbert építész az áldozat, Chicagóból. Ugyanezen éjszaka az állomáson elfogják Virgil Tibbst, a néger férfit, s bekísérik a rendőrőrsre. Bill Gillespie a helyi rendőrfőnök fogva akarja tartani egyszerűen azért, mert néger. Ám egy pillanat alatt kiderül, hogy Virgil Tibbs rendőr, s kíváló nyomozó Memphisből. Colbert egy gyárat akart felépíteni itt, ahol sok színes bőrű kapott volna állást. Talán ez lett a veszte. Nem tudni. Bill rendőrfőnök ki akarja utasítani a néger nyomozót, Colbert felesége azonban ragaszkodik, hogy a nyomozást Ő vezesse.

In 1940, in the immediate aftermath of the Spanish Civil War, a young girl living on the Castilian plain is haunted after attending a screening of James Whale's 1931 film Frankenstein and hearing from her sister that the monster is not dead, instead existing as a spirit inhabiting a nearby barn.

Nelly koncentrációs táborból tér haza. Arclövést kapott, és a helyreállító műtét miatt felismerhetetlenekké váltak a vonásai. A háború által feldúlt Berlinben indul férje keresésére: megtalálja a férfit, de nem fedi fel előtte a kilétét.

A Visszatérés a Boszorkány-hegyről című kalandfilmben a gonosz Dr. Gannon és vénkisasszony húga elrabolnak egy kisfiút, akinek hatalmas ereje van. Tony akár autók felemelésére is képes. A professzor beépít egy szerkezetet a kisfiú agyába, mellyel uralni tudják erejét, azonban Tony szintén misztikus képességű húga a rablók után ered, hogy kiszabadítsa öcsikéjét, s megmentse a bolygót a rá leselkedő veszélytől.

Stingo, a délvidéki amerikai író Brooklynban megismerkedik két lengyel bevándorolttal, Sophie-val és Nathannal. Nem sokkal a második világháború után vagyunk. Sophie túlélte ugyan a koncentrációs tábor borzalmait, de két gyermekét elvesztette. Nathan, a szerelme megtört lelkű ember. Sophie múltját homály fedi. Az asszony nem tud beszélni róla, mert képtelen szembesülni szülei tetteivel és a saját, múltbéli életével. Gyötrő bűntudata választás elé állítja. És Sophie választ. Nagy sikerű regény feldolgozása ez az erős érzelmi hatásokra törekvő alkotás.

A három amígó története egy nagy kaland. Rég elfeledett komédiás időket idéz. Igazi western-paródia, nem kisebb komédiásokkal, mint Steve Martin és Chevy Cheese. A helyszín Mexikó, az időpont 1916. Santa Poco egy kis poros falu Mexikóban, melyet állandóan banditák fenyegetnek. El Guapo a banditák fejedelme, fullartárja Jefe. Carmen, a falu gyönyörűséges fiatal leánya és Rodrigo a közeli városba mennek segítségért. Carmen a templomban egy némafilmet lát három igazi férfiról, a bátor, az igazságos, az ártatlan és romantikus három amígóról. Carmen azonnal táviratot küld Californiába, a Hollywood Stúdióba, s üzen a három amigónak, hogy jöjjenek gyorsan, szálljanak szembe a rettegett El Guapo-val, s védjék meg falujukat. A díjazás sem marad el, Carmen 100 ezer pezót ajánl fel Santa Poco falunépe nevében.

A jövő szenzációs nyaralási lehetősége, hogy az általunk kiválasztott korban tölthetünk el néhány kellemes napot. Delosban a Vadnyugat, a római birodalom és a lovagkor hiteles környezete között válogathatnak az idelátogatók. Megfelelő jelmezbe öltöztetett, androidok fogadják a vendégeket, akik aztán igényeik és hajlamaik szerint lőhetik le őket, szeretkezhetnek vagy akár párbajozhatnak velük. A gépembereket szakemberek tartják karban. Meglepődve tapasztalják, hogy egyre több a meghibásodás, az androidok önálló életre kelnek.

Blanche labilis idegzetű asszony, aki feledni szeretné komor életét. Alkoholba fojtja bánatát és nővérénél, Stellánál keres menedéket. Sógora, Stanley Kowalsky, aki testiségével vonzza és egyben taszítja is, heves érzelmek kuszaságát váltja ki benne. Blanche abban reménykedik, hogy a szemérmes Mitch-csel sikerül közös jövőjüket felépítenie. Kowalsky azzal rombolja szét kapcsolatukat, hogy megerőszakolja Blanche-ot. Blanche lelkileg összetörve végül idegklinikán köt ki.

Hátat fordít Texasnak, a nyomornak Joe. Feltett szándéka, hogy meghódítja New Yorkot. A jóképű, cowboyszerelésű fiatalember a tányérmosogatás helyett selyemfiúként akarja megcsinálni a szerencséjét. Ám kénytelen szembesülni a ténnyel: a csillogó felszín alatt romlott világ lapul. A szép remények helyett hazugságot és romlottságot talál. És egy halálos beteg barátot. A tüdőbajos csirkefogó a "menedzsere" lesz. Ratso arról álmodozik, hogy Floridában megkopasztja a gazdagokat. A mókuskerékből azonban nehéz szabadulni. James Leo Herlihy regényéből.

A vadnyugat törvényei igaz történeten alapul, főhőse, Nat Love 1854-ben született rabszolgaként, majd az amerikai polgárháború után a leghíresebb fekete cowboy lett. A törvényen kívüli Love megtudja, hogy ellenségét, Rufus Buckot kiengedik a börtönből, összeszedi hát a bandáját, és a nyomába ered. Vele tart korábbi szerelme, Stagecoach Mary, a forrófejű Bill Pickett és a fürge kezű Jim Beckwourth, valamint egy ellenségből lett szövetséges. Rufus Bucknak is megvan a saját félelmetes bandája, benne az alattomos Trudy Smithszel és Cherokee Bill-lel, akik nem tudnak veszíteni.

A The Doors és zenéje legenda. A film elementáris erővel, zenében és képekben mutatja be a valóság küszöbének átlépését, az áttörést a "másik oldalra". Kábítószeres látomások, eksztatikus, botrányos színpadi fellépések, rituális szeretkezések, a tudatos és tudattalan határainak elmosódása - mindez csak egy valakinek a személyiségén átlényegítve volt lehetséges, a zenekar költő-énekesén, akit úgy hívtak: Jim Morrison...