A profi bérgyilkost egy szerencsétlen utazó ügynökkel hozza össze a sors. A bérgyilkos hiába szeretné végezni a dolgát, folyton a szuicid hajlamú ügynök lelkével kell foglalkoznia.

Rasputin, a crazed and debauched monk wreaks havoc at the local inn one night, chopping off the hand of one of the drinkers. As the bitter locals plan their revenge, the evil Rasputin works his power over the beautiful women who serve at the Tsar's palace. Even the Tsarina herself is seduced by his evil ways and, as his influence begins to dominate government policy, there is only one course of action left... to destroy him before he destroys them all.

Disowned in the past by his father, Kurt Menliff, a cruel and sadistic nobleman, returns to the family castle to reclaim his inheritance.

When Watson reads from the newspaper there have been two similar murders near Whitechapel in a few days, Sherlock Holmes' sharp deductive is immediately stimulated to start its merciless method of elimination after observation of every apparently meaningless detail. He guesses right the victims must be street whores, and doesn't need long to work his way trough a pawn shop, an aristocratic family's stately home, a hospital and of course the potential suspects and (even unknowing) witnesses who are the cast of the gradually unraveled story of the murderer and his motive.

Against a background of war breaking out in Europe and the Mexican fiesta Day of Death, we are taken through one day in the life of Geoffrey Firmin, a British consul living in alcoholic disrepair and obscurity in a small southern Mexican town in 1939. The consul's self-destructive behaviour, perhaps a metaphor for a menaced civilization, is a source of perplexity and sadness to his nomadic, idealistic half-brother, Hugh, and his ex-wife, Yvonne, who has returned with hopes of healing Geoffrey and their broken marriage.

A newlywed is terrified when her husband brings her to live in the old house that figures in her recurring nightmare.

It is Christmas Eve. Separated from her young son, Helly struggles for money. A solitary man, Didier pays her to play his fiancée for the night. But the act comes to a tragic end. Left stunned, Helly meets Marie, who takes her in, on her way to the coast. There they encounter Chris. All three will end the night together. It’s their last move in joy and perdition.

To spice up a dinner party, old friends agree to share every private message that pops up on their phones -- with disastrous results.

Arthur Bishop profi bérgyilkos, aki szigorú szabályok szerint él, és mindig tiszta munkát végez a célpontok likvidálása során. A munkája professzionális tökéletességet kíván, és azt, hogy érzelmileg maximálisan függetleníteni tudja magát; Bishop pont ezen képességek miatt számít a legjobbnak szakmájában. Amikor azonban meghal Harry, Bishop mentora, és egyben jó barátja, nem tudja szétválasztani a munkáját és az érzelmeit. Saját magának szabja meg a következő feladatot: meg kell találja azokat, akik Harry haláláért felelnek. A küldetés tovább bonyolódik, amikor Harry bosszút forraló fia, Steve is feltűnik, hogy elsajátítsa Bishop szakmájának fortélyait.

A "Nagy ember" William Randolph Hearst volt, az Aranypolgár pedig alig leplezhető gúnyrajz a század első, hihetetlen hatalommal bíró sajtómágnásáról."Rózsabimbó" - ez az utolsó szava a palotájában magányosan haldokló milliomosnak, s ezen a nyomon indul el egy újságíró, hogy megfejtse e páratlan karriert befutott ember titkát. A főszereplő Charles Foster Kane, aki arra született, hogy nagy ember legyen. Egyszerű emberként indult, de kis szerencsével mindig felismerte a környezetében lévő lehetőségeket és képes volt azt saját hasznára fordítani. Újságjai voltak, rádióállomásai, a közvélemény kiszolgálója és befolyásolója volt. Kane története, aki alulról kapaszkodott fel és ezt "elfelejtette", egy csapásra mindent elveszített. Magányosan halt meg - pedig halhatatlannak tűnt -, és vele együtt gazdagsága, hatalma és dicsősége is.

A filmeposz 56 évet ölel fel a 79 évesen merénylet áldozatává lett, legendás indiai vezető, Mohandas Karamchand Gandhi életéből. 1893-ban pár hónapra Dél-Afrikába érkezik az Angliában végzett, 24 éves családos indiai ügyvéd, Gandhi. A személyes méltóságát és igazságérzetét egyaránt sértő faji megkülönböztetés olyannyira megdöbbenti, hogy úgy érzi, tennie kell valamit. 21 év fáradságos küzdelme után az indiaiak és a színes bőrűek egyenlőségéért indított erőszakmentes küzdelem, a Satyagraha ideológusává és vezérévé érett. Ekkor kapta a "Mahatma" nevet, amely Indiában "nagy lelket" jelent.

Bob Harris és Charlotte amerikaiak, s mindketten éppen Tokióban -egy számukra teljesen idegen kultúra világában- tartózkodnak. Bob filmsztár, aki egy whisky-reklám forgatására érkezett a városba, Charlotte pedig megszállottan munkamániás fényképész férje nyomában lohol. Az álmatlanság valahogy egymás mellé sodorja a két elveszett embert: Bob és Charlotte útjai egy éjszaka a luxusszálló bárjában keresztezik egymást. A véletlen találkozásból rövidesen meglepő, titokzatos barátság szövődik a középkorú filmszínész és a hamvasan fiatal lány között. Charlotte és Bob együtt kószálva fedezik fel Tokiót, s a helybéliekkel való találkozások révén számos harsányan vidám élményben lesz részük. Végső soron pedig valami újat fedeznek fel: az élet lehetőségeibe vetett friss hitet.

A katonai rádiós műsorvezetőt, Adrian Cronauert Saigonba vezénylik, hogy új műsorával növelje a Vietnamban harcoló egységek morálját. A lázadó “médiasztár” nem sokat tétovázik, és alapjaiban változtatja meg a szokásos műsort. Felhagy a propagandahírekkel, nem játszik régi, senkit sem érdeklő slágereket, hanem harsány stílusban kezd neki a munkának, senkit sem kímélő humorával és vagány rockzenékkel próbálja feldobni a hangulatot. A katonák természetesen azonnal megkedvelik Cronauer műsorát, és már alig várják minden nap a szokásos kiáltást: “Jó reggelt, Vietnam!”. Azonban feletteseinek egyre kevésbé tetszik, hogy a rádiós áthág minden szabályt, és gúnyt űz a parancsnokokból és az egész háborúból.

Ki-taek családja igazi semmirekellőkből áll. Ők mindig a könnyebbik utat választják – bármit megtesznek, csak dolgozni ne kelljen. Irigykedve nézik a Park család fényűző életmódját, és ördögi tervet eszelnek ki, hogy a közelükbe férkőzzenek. Azonban természetesen semmi sem a családfő tervei szerint alakul.

Az Irakban dolgozó amerikai bombaosztag tagjai talán a világ legveszélyesebb munkáját végzik. Nap mint nap bombákat hatástalanítanak a háborús övezet kellős közepén. Életük azon múlik, hogy sikerül-e a megfelelő zsinórt elvágni idejében, mielőtt valaki felrobbantaná az elrejtett tölteteket. Számukra Bagdadban mindenki potenciális ellenség, ezért belső konfliktusaik ellenére össze kell tartaniuk. William James bombaspecialista őrmester megszállottan nem vesz tudomást a halál közelségéről társaitól eltérően, akik egyszerűen csak túl akarják élni a már alig néhány napos küldetést. Összebarátkozik egy helyi kisgyerekkel, Beckhammel, és amikor egy bombaraktárban hozzá hasonlító holttestre bukkan, keresni kezdi a tetteseket.

A történet a múlt század végén játszódik Londonban. Az álomjelenetek, melyek az elefántember születését magyarázzák (John Merrick anyját terhességének nyolcadik hónapjában ledöntötte egy elefánt), a gépek mellett dolgozó munkások testéről felismerhetetlen közelségből készült képekbe tűnnek át. Egy formátlan anyag önmozgásából a kozmikus szörnyűség születik. Ebbe a világba merül alá a londoni kórház fiatal sebésze, Frederick Treves, hogy megértse a rejtélyt...

Ebben az akciókban gazdag, izgalmas filmben Michael Douglas tőle szokatlan szerepben jelenik meg. Egyszerű, hétköznapi tisztviselőt alakít, aki egy napon, egy reménytelennek tűnő forgalmi dugóban ücsörögve bekattan: kocsiját maga mögött hagyva gyalogosan elindul hazafelé. Kislányának születésnapja van, ezért olyan fontos idejében hazatérnie. A baj csak ott kezdődik, hogy a hazafelé vezető úton többen is az útjába kerülnek, és az akadályokra az elkeseredett, mindenre elszánt férfi agresszióval válaszol: útját holttestek és sebesültek sora jelzi. Hamarosan a rendőrséggel a nyomában menekül, és csak egyetlen ember van a városban, az ügyben nyomozó detektívfelügyelő, aki sejti, mi lehet az öldöklés hátterében.

T. E. Lawrence a Brit Hadsereg hadnagya az első világháborúban. Feladata nem túlságosan izgalmas: különböző haditérképeket kell megfelelő színűre kifestenie. Amikor végre egy megfigyelői megbízatást kap az egykori Török Birodalom területén, nagy elszántsággal veti bele magát a munkába. Amikor azonban megbízatása helyszínére érkezik, megtudja, a dolgok egészen máshogy festenek mint ahogy azt gondolta.

Tragikus körülmények között vesztette életét Francis, Peter és Jack apja. Azóta majdnem egy év telt el úgy, hogy a testvérek nem találkoztak. Francis, a legidősebb elhatározza, hogy újra összehozza a családot. Erre mi sem tűnik alkalmasabbnak, mint a hosszú, kalandos vonatozás, keresztül egész Indián. A végcél, hogy felkeressék anyjukat, aki néhány esztendővel korábban minden előjel nélkül elköltözött tőlük és most Patricia nővérként a Himalája lábainál él. A három testvér útja azonban letér a vágányról, amikor a körülmények véletlen összjátéka folytán a sivatagban találják magukat.

Carolyn és Michael édesanyjuk halála után hazaérkeznek Madison Countyba. Döbbenten értesülnek anyjuk végakaratából arról, hogy nem az édesapjuk mellé kívánja temettetni magát, hanem úgy rendelkezett, hogy hamvait vessék a híd alatti patak vizébe. A hagyatékot rendezgetve különös, szívszorító történetre derül fény. Évekkel korábban, 1965-ben, Francesca férje és gyerekei egy távoli vásárra utaztak. Ezalatt egy idegen férfi vetődött a farmra, és útbaigazítást kért a nőtől: a közeli Rosamunde-hidat kellett lefotóznia a National Geographic magazin részére. Beszélgetésbe elegyedtek, s a romantikus, más életről ábrándozó asszonyban mély vonzalom ébredt a fotós iránt. A rövidke négy nap alatt, amit együtt töltöttek, Francesca élete legnagyobb szenvedélyét élte át, amelynek történetét naplójában írta meg.