Hét tinédzser kerül a zártosztályra kínzó rémálmokkal. Hamarosan kiderül, hogy mindannyian ugyanazt álmodják, melyben egy elmebeteg gyilkos, Freddy Krueger meg akarja ölni őket. Néhány haláleset után a túlélők felveszik a harcot álmaik megrontója ellen. A mágia erejét vizsgálva kiderül, hogy Freddy átkát csak testének újratemetésével törhetik meg. Amikor minden jóra fordulna, Freddy múltjából újabb meglepetés bukkan elő, ami után senki nem érezheti magát biztonságban (még a valóságban sem).

Freddy Krueger (Robert Englund) újra lecsap. Elsőként Alice (Lisa Wilcox) barátját öli meg, majd hamarosan elintéz mindenkit, aki a lány környezetébe kerül. Alice egyetlen lehetséges szövetségese Amanda Krueger (Beatrice Boepple), Freddy régóta halott mamája. Krueger mama előélete zaklatott, hiszen azután adott életet szörnyszülött fiának, hogy őrültek házába zárták. Amanda lelke csapdába esett, de ha Alice-nek sikerül megszabadítania, a mama megfékezheti vérszomjas fiacskáját, Freddyt.

A fiatal Kristen rettegve számol be gyanújáról, biztos benne, hogy Freddy Krueger visszatért. Minden éjszaka rémálmok gyötrik, s egyre gyakrabban fordul elő, hogy beleálmodja barátait is, akik ezáltal maguk is belekerülnek a vérfagyasztó álomba. Mindezek ellenére mégsem veszik komolyan, s amikor a lány meghal, barátjának húga, Alice lép a helyébe, aki hamarosan rájön, hogyan számolhat le Freddyvel.

Tíz évvel azután, hogy Wes Craven elkészítette a Rémálom az Elm utcában című hátborzongató horrorfilmjét, a rendezőt rémálmok gyötrik. Ezek alapján megírja egy új Rémálom-film forgatókönyvét. Szeretné, ha Nancy szerepét ezúttal is Heather Langenkamp játszaná. A színésznő azonban elutasítja ajánlatát, mivel boldog házasságban él, és a kisfiát neveli. Nem sokkal később különös telefonhívások zaklatják Heathert. Amikor a kisfia furcsán kezd viselkedni, a férje pedig meghal autóbalesetben, rádöbben, hogy a filmbéli gyilkos, Freddie Krueger áll az események hátterében.

Freddy Krueger hosszú évek óta borzolja az idegeket és tartja rettegésben a környéket. Számtalan fiatalt üldözött már a halálba, s úgy tűnik, semmi sem állíthatja meg, semmi sem pusztíthatja el. A környéken mindössze egyetlen tinédzser maradt életben, aki hamarosan rájön, hogyan pusztíthatná el végérvényesen az őrült gyilkost.

Nancy Thompson átlagos középosztálybeli amerikai kamaszlány jól tanul, mindenki szereti. Kellemes mindennapjainak váratlanul rémálmok sorozata vet véget. Amikor közeli barátainak beszámol álmatlan éjszakáiról, a sikolyokról, a hideg verejtékről, kiderül, hogy a többieket is ugyanazok a látomások gyötrik. Aztán egy szép napon Nancy egyik barátnőjét álmában meggyilkolják. A rendőrség az áldozat barátnőjét gyanúsítja. Nancy azonban azt érzi, hogy leomlik a fantáziavilág és a valóság közötti határ, és a képzelete szülte szörnyeteg életre kap, és végez mindegyikükkel. Nancy biztos abban, hogy egyetlen fegyvere van, mégpedig az, hogy ébren marad. Családja annak ellenére azt gondolja, hogy Nancy megháborodott. Nancy tehát keményen ellenáll segítőkész családja minden álomba ringató kísérletének, míg a kimerültség le nem dönti a lábáról. Ekkor kerül sor a mindent eldöntő személyes találkozóra az őt kísértő démoni alakkal.

Karel olyan ember, aki pontosan tudja, mit várhat saját életétől. Olyan nézőpontból szemléli a világot, ahonnan világosan belátható életének teljes reménytelensége. Mégis belevág egy újabb történetbe, holott ő tudja leginkább, hogy vsak vesztesként kerülhet ki belőle. Van azonban valami a személyiségében, ami erősebb, mint saját világlátása. Ez a benne lakozó nagyobb erő vonzza a történet másik szereplőjéhez, az énekesnőhöz.

Egy orvosi eszközöket tároló raktárház vezetője, Frank beavatja új kollégáját, Freddy-t egy szörnyű titokba: azt állítja, hogy George A. Romero klasszikus zombi-filmje, Az élőhalottak éjszakája nem kitalált történet, hanem megtörtént eseményeket dolgoz fel. Amikor egy Pittsburgh-i kórház alagsorában - a halottasházban - kiszabadult a 2-4-5 Trioxin nevű gáz, a hullák életre keltek. A vérengző élő-halottakat megfékezte a hadsereg, azonban egy adminisztrációs hiba miatt a maradék trioxin-tartályok - bennük néhány hullával - nem egy szigorúan őrzött katonai bázisra kerültek, hanem az orvosi eszközök raktárába. Freddy természetesen egy szavát sem hiszi főnökének, ezért Frank levezeti őt az alagsorba és megmutatja a trioxinos hordót, benne a mumifikálódott zombi maradványaival.

A Rémálom az Elm utcában szörnyetege, Freddy Krueger pokolra jutott, egyetlen esélye az életben maradásra, ha félnek tőle az emberek. Ők azonban már megfeledkeztek róla. Freddynek ördögi ötlete támad, a hokimaszkos gyilkost, Jason Voorheest, a Péntek 13. elpusztíthatatlan gyilkológépét küldi Springwoodba, így mindenki azt hiszi, hogy a sátáni Freddy tért vissza. Csakhogy Jason túlságosan is belejön az öldöklésbe és ez már rontja a pengeujjú Freddy hírnevét. Freddy elindul, hogy megállítsa Jasont.

Seymour segédként dolgozik egy virágüzletben, a kedvence Audrey II, az egzotikus cserepes növény. A forgalom nem valami nagy, de egyik nap minden megváltozik. Seymour ugyanis rájön, hogy a kedves kis növénye húsevő. Először a saját vérével táplálja, ám ez kevés, a növény mind több és több vért követel. Audrey II hamarosan feneketlen étvágyú rémséges szörnyeteggé fejlődik. Kiderül, hogy a virág valójában egy földön kívüli gonosz húsevő. Seymour egy ideig szállítja neki az eleséget, a boltba betérő embereket. Mindez azonban nem sokáig maradhat titokban.

Roger Cobb vietnami veterán horrorregények írásával keresi a kenyerét, és éli a nyugodt kis családi életét. Roger fia, Jimmy meglátogatja nagynénjét, akinek a házában, rejtélyes körülmények között, egyszer csak nyoma vész. Roger bármeddig képes elmenni, hogy fiát megtalálja, eközben házassága és karrierje is darabokra hullik. A nagynéni hirtelen halála miatt Roger újra elmegy a házhoz, ahol az egész rémálom elkezdődött, és az épületben lakozó szörnyű és rejtélyes erők rákényszítik a férfit, hogy egy szívfájdító utazást tegyen a múltba...

Gyermekként Tommy Jarvis megtette azt, amibe oly sokan belehaltak, amikor megpróbálták megtenni. Megölte Jason Vorhees-t, a tömeggyilkost, aki rettegésben tartotta a Kristály-tó nyaralóit. De most, évekkel később Tommy-t kínozza a félelem, hogy Jason talán nem is halt meg igazából. Így hát Tommy és egy barátja elmennek a temetőbe kiásni Jason sírját. Tommy szerencsétlenségére (és a barátja nagyon nagy szerencsétlenségére) rothadó holttest helyett egy jól kipihent Jason-ra bukkannak, aki visszatér a halálból egy újabb véres őrjöngésre...

Az egykor ünnepelt gyereknyomozó, most 31 éves, továbbra is ugyanazokat a triviális rejtélyeket oldja meg a másnaposság és az önsajnálat rohamai között. Egészen addig, amíg egy naiv ügyfél el nem hozza neki az első „felnőtt” ügyét, hogy segítsen kideríteni, ki követte el a kegyetlen gyilkosságot, amelynek áldozatul esett a barátja.

A neves zeneszerző, John Russell egy balesetben elveszti feleségét és kislányát. Emlékei elől New Yorkból Seattle-be költözik, régi iskolájában kezd tanítani, és egy városszéli, kissé elhanyagolt házba költözik be, amelyet a helyi várostörténeti társaság egyik tagja, Claire Norman ajánl neki. Johnnak jót tesz a költözés, jól érzi magát távol a nyüzsgéstől, még a zeneszerzéshez is megjön az ihlete, és komponál is egy új, szentimentális dallamot. Hamarosan azonban rémálmok kezdik gyötörni a balesetről, amelyben elvesztette szeretteit, és különös hangokat hall a ház felső szintjéről, melyeket követve egy sötét padlásszobába vezető rejtekajtóra bukkan. A padláson egy gyerektolókocsit, egy gyerekágyat és egy kis zenedobozt talál, amely ugyanazt a szentimentális dallamot játssza, amelyet korábban ő a zongorán. Nyomozni kezd, és megtudja, hogy 1909-ben egy kislány élt ugyanebben a házban, és őt is ugyanúgy halálos baleset érte, mint a saját lányát...

Egykori főnöke, Samuel Trautman, azzal keresi fel a börtönbüntetését töltő Rambót, hogy utazzon Kambodzsába és derítse ki, hogy vajon vannak-e ott amerikai hadifoglyok. Rambónak bizonyítékot kell szereznie, mégpedig úgy, hogy fényképeket készít a fogvatartottakról. Rambo vállalja a veszélyes feladatot, mivel úgy érzi, nincs vesztenivalója. Arra azonban nem gondol, hogy az amerikai hadsereg bizonyos tisztjeinek nem érdeke, hogy kiderüljön az igazság és, hogy ezek a tisztek bármit megtesznek annak érdekében, hogy Rambo küldetése ne járjon sikerrel.

Századunk egyik legmegrázóbb katasztrófája sokszor megihlette már a filmeseket. A Titanic éjszakája volt a téma első nagyszabású feldolgozása és egyben - mindmáig - a legtényszerűbb. Walter Lord kiindulópontul szolgáló dokumentumregényét már nemzedékek olvasták ronggyá. Most, az új, romantikus filmváltozat világsikere után érdemes felidézni: mi is történt valójában...

Sanyarú sors jutott a tizenkét éves Ingemarnak. Apja az Egyenlítő környékén, egy banánültetvényen dolgozik. Az anyja pszichológiai eset, a bátyja pedig naponta gyötri a fiút. Szerencsére Ingemar nem töpreng ezen, hiszen vannak, akik ennél rosszabb helyzetben vannak, mint Lajka kutya, akit senki sem kérdezett, mielőtt kilőtték az űrbe. Ingemart nyárra a melegszívű Gunnar bácsikájához és Ulla nénikéjéhez küldik. Az új környezetben a fiú kinyílik a világra. A faluban különc, jószívű emberekkel találkozik. A velük való kapcsolatból merít erőt, amire majd szüksége is lesz, ha a dolgok otthon még rosszabbra fordulnak.

Alberto Nardi is a Roman businessman who fancies himself a man of great capabilities, but whose factory teeters perennially on the brink of catastrophe. Alberto is married to a rich and successful businesswoman from Milan, Elvira Almiraghi who has a no-nonsense attitude and barely tolerates the attempts of her husband to keep his factory afloat with her money.

Dr. Phibes három év után magához tér a tetszhalott állapotból. Elszántságán a kényszerpihenő mit sem változtatott, vissza akarja hozni a feleségét a halottak világából. Az ehhez szükséges elixírt Egyiptom ősi földjén gondolja megtalálni és jaj annak, aki az útjába áll…

Trouble starts when the queen's magic mirror says Betty Boop is fairest.