Ez a pompázatos kosztümös film, amelyhez Viscontinak különösen jó érzéke van, nagy nosztalgiával idézi fel a Risorgimento lázas éveit Velencében, amikor még nagyon tudtak szeretni az emberek - feltételek nélkül, a sérelmek elviselésével, önmaguk feláldozásával. Az érzelmek szépséget teremtő erejét a film két összetevője jeleníti meg: a romantikus történet és Alida Valli érzelmileg túlfűtött, de teljes mértékben hiteles játéka. Amikor A trubadúr előadása tüntetésbe torkollik a Habsburg-uralom ellen, a demonstrációt vezető Ussoni márki összetűz egy Franz nevű fiatal osztrák tiszttel. Livia grófnő, Ussoni unokanővére, meg akarja akadályozni a párbajt. Franz, akinek eszébe sincs kiállni a márkival, hanem elfogatja és száműzeti őt, ráerőszakolja a társaságát Liviára, aki hamarosan kénytelen szembenézni azzal, hogy beleszeretett az osztrák tisztbe. Franz persze méltatlannak bizonyul Livia odaadó szerelmére, s e csalódásra a bosszú sem hoz enyhülést.

Cléo, a fiatal énekesnő számára egy orvosi vizsgálat során kiderül, lehetséges, hogy rákos, és mintegy két óra múlva kapja kézhez a sorsát eldöntő leleteket. Kikapcsolódást a munkájában, vígasztalást egy jósnőnél keres, barátnőjében pedig csalódnia kell. Az utcán bolyongva véletlenül megismerkedik egy katonával is, akinek a jövője és élete az övéhez hasonlóan teljesen bizonytalan. A leletek végül nem egyértelműek, de Cléo a várakozás nehéz óráiban teljesen megváltozik, és mostantól kezdve több optimizmussal szemléli környezetét, mint korábban.

James Stewart karrierjének talán legjobb alakítását nyújtja ebben a könnyed, szórakoztató filmben, amely egy Pulitzer-díjas darab alapján készült. Stewart játssza Elwood P. Dowdot, a jól szituált urat, akinek van egy elválaszthatatlan jó barátja, akit csak ő láthat: Harvey, a két méter magas nyúl. Elwood húga, Veta Louise úgy érzi, hogy a férfi Harvey-mániája miatt képtelen férjhez adni a lányát, ezért úgy dönt, hogy beadja őt az elmegyógyintézetbe. Igen ám, de egy fergeteges kavarodás következtében végül Veta Louise kerül be az intézetbe, és most Elwoodra, no meg a répa-rágcsáló „képzeletbeli” barátra vár a feladat, hogy kijuttassa őt onnan, és mindent elsimítson a családi perpatvarban. Eme népszerű klasszikusban nyújtott alakításáért Josephine Hull Oscar-díjat nyert a legjobb női epizódszereplő kategóriájában.

A trilógia második filmjében Bergman még mélyebbre ás az emberi lélek feltárásában. A Tükör által homályosan szeretet-Isten problémájának helyébe itt a szerelem-szeretet-Isten komplexus lép. Főhőse a közép-svédországi Dalarna tartomány egyik kis falujának papja, a már nem egészen fiatal Tomas Ericsson lelkész. Vajon milyen papnak bizonyul, hogy adhat híveinek lelki vigaszt az, aki hosszas tépelődés során megértette rég: Isten nem segít, Isten nevében hiába a szó, csak mi emberek és Isten rossz papja lettünk egyre reménytelenebbek.

A Mire megvirrad című film főhőse a gyilkos Francois, aki valójában egy egyszerű gyári munkás. A gyilkosságra maga az áldozat, Valentin vett rá. A férfiak sorsát két asszony kötötte össze végzetszerűen: a földi, érzéki Clara és a tiszta, idealizált Francoise. Ez utóbbi Francois szerelme, akit megrontott a másik férfival való kapcsolata.

Three episodes about the relativity of time.

Az elegáns stílusú antik szerző, Petronius műve alapján készített film Fellini víziója a hajdan hatalmas Róma mindennapjairól. Arról a császári Rómáról, amely egyszerre volt minden bűn melegágya és az új erkölcs bölcsője. Két Néró császár korabeli siheder, Encolpius és Ascyltus kalandjait követhetjük nyomon. A szerelemféltésből induló történet földrészeken és mítoszokon vezet keresztül, újjáteremtve a ránk maradt freskók csodálatos világát.

Dosztojevszki munkásságával folytatott kalandja után, utolsó filmjében Robert Bresson Tolsztoj novelláját használta alapul. "A pénzt" Cannesban a zsűri Nagy Díjjal jutalmazta. A film főhőse Yvon, a szerény olajszállító, akinek egy nap hamis pénzzel fizetnek. Ő ezzel a bárban felgyülemlett adósságát szeretné rendezni, de lebukik. A férfi elvesziti munkáját és szabadságát, családja pedig elhagyja. A kegyetlen sors miatt agyongyötört, keserű és frusztrált Yvon haragját a világ és önmaga ellen fordítja.

A naiv, lelke mélyén ártatlan utcalány, Cabiria a pénzhajhászók, a számító világ foglya és könnyű prédája. Mindenki eszköznek tekinti: a filmsztár, a vásári bűvész és a könyvelő. Cabiria azonban makacsul hiszi, hogy ő is elfogadható és szerethető, hogy neki is őszinte, igaz kapcsolat jár.

Ozu fő témájának egyik variációja ez a film, ami nem más, mint a szülő-gyerek kapcsolat. Ebben katalizáló szerepet kap a gyerekek párválasztása, különösen ha nem tűrnek családi beleszólást, mint ahogy a film hősnője sem (Hara Setsuko), aki az apja (Ryu Chishu) által kiszemelt jelölt helyett maga választ férjet. (kilencesterv.com)

Egyetlen nap játszódik a történet Elvis Presley szülővárosában, Memphisben. Különös figurák szállnak meg a lepukkant szállodában. Egy japán párocska, Jun és Mitsuko a világhírű énekes nyomát kutatja. Luisa, a fiatal olasz özvegyasszony, aki a halott férje hazaszállítását intézi, szellemet lát. Egy amerikai lány szakít az angol barátjával, mire az randalírozni kezd a haverjaival. A rendezőt az emberek közötti kapcsolat izgatja. Bár a sors összehozza a szereplőket, nem alakul ki köztük semmilyen kapcsolat.

A film a németek megszállta Párizsban játszódik. Marion Steiner színésznő átvette zsidó férjétől a Montmartre színház igazgatását. Mindenki azt hiszi, hogy a férj Dél-Amerikába menekült, valójában a színház pincéjében rejtőzködik. Marion élelemmel látja el, ő viszont pontos utasításokat ad, hogy miként rendezze a színház új bemutatóját. A szépséges és megközelíthetetlen Marion közben halálosan beleszeret a társulat egyik új tagjába.

1890, a vadnyugat benépesedésének kora. Yancey Cravat és felesége, Sabra Oklahomába mennek, hogy ott közösen újságot alapítsanak. A kezdeti nehézségek után a vállalkozás felvirágzik. Amikor a kormány új földeket ajánl fel a telepseknek, a kalandor természetű Yancey nem sokáig bírja tovább a városban. Ismét felkerekedik, és felesége egyedül szerkeszti tovább a lapot. Az asszony beleveti magát a politikába is, s végül a kongresszusba is beválasztják.

Bergman talán egyik legszebb irodalmi forgatókönyve A csend, melyből poétikus filmet alkotott. A csend filmjét. Szereplői egy tízéves fiú, Johan, édesanyja Anna, s Eszter. Némán utaznak, hárman, a vonaton. Ki tudja merre és hová. Johan a párás ablakra betűket ír, édesanyja narancsot bontogat, míg Eszter szemét lehunyva pihen. Arca sápadt és elkínzott. Fullasztó köhögés rázza meg. Beteg. Eszter megnyugtatja kísérőit, hogy semmi baja, s nem akar kórházba menni. Mikor megérkeznek, különös dolgokat tapasztalnak: például azt, hogy a helyiek nyelve teljesen érthetetlen számukra. A történet azonban nem abba az irányba indul el, mint mondjuk egy thriller tenné, hiszen ezzel a filmmel Bergman azt kívánja bemutatni, mi történik az emberekkel, ha magukra hagyja őket Isten. A trilógia befejező darabját - a rendező huszonötödik filmjét - "negatív lenyomatként" jellemezte. Mit tegyünk, milyenek vagyunk szeretet, kapcsolatok, hit nélkül, hogyan létezhetünk, ha Isten hallgat.

In a night of killer comedy, Bill Burr hosts a showcase of his most raucous stand-up comic pals as they riff on everything from COVID to Michael Jackson.

Lacombe Lucien alig töltötte be a tizennyolcadik évét, máris a felnőtt-lét sűrűjében találja magát. 1944-ben, Franciaország német megszállásának idején a fiatal parasztfiú álmokat és ideálokat szomjazó lélekkel tér vissza dél-franciaországi szülővárosába. Apját letartóztatták a németek, anyja más férfival él, mert valahogy el kell tartani a családot. Szeretne az ellenállók közé állni, de tanára nem veszi komolyan gyerekes ambícióit. A rendőrség letartóztatja egy gyanúsnak vélt helyzetben, és pillanatok alatt beszervezi. Lucient megrészegíti a hatalommal együtt járó szabadság, az "elithez" tartozás érzése, mígnem megismerkedik a bujkáló zsidó családdal, s szerelmes lesz a szépséges Horn lányba... Malle-nak ez a filmje megosztotta a közvéleményt és a kritikusokat. Sok támadás érte a franciák történelmi önérzetét sértő műve miatt, s ennek köszönhető közvetve, hogy a film bemutatása után a rendező bő évtizedre Amerikában telepedett le.

Egy lelkiismeretes nyomozónak el kell kísérnie egy tanút Los Angelesbe, hogy ott tanúskodjon a bíróság előtt. Azonban a vonaton bérgyilkosok erednek a nyomukba.

An archival investigation into the imperial image-making of the RAF ‘Z Unit’, which determined the destruction of human, animal and cultural life across Somaliland, as well as Africa and Asia.

Egy telepatikus képességekkel rendelkezõ lány megidézi a tó mélyén pihenõ Jason Voorheest... Soha véget nemérõnek tűnõ harcsorozat veszi kezdetét kettõjük közt.

Ana, a nyolcéves kislány, aki Madridban él nagymamájával és két nővérével, édesanyja halálát gyászolja.