Baaria egy szicíliai kisváros, generációk óta itt él a Torrenuova család. Peppino apja egyszerű kecskepásztor volt a múlt század harmincas éveiben, a fasizmus idején. A nagy szegénységben Ciccio számára az olvasás jelentette az egyetlen örömet. Az élet még keményebb a második világháború alatt, de a felfordulást kihasználva Peppinónak sikerül pénzt szereznie. A nyomor és az igazságtalanság láttán csatlakozik a kommunistákhoz, majd találkozik élete szerelmével. Mannina szülei azonban ellenzik kapcsolatukat. Peppino idővel megpróbálja átadni a tapasztalatait a fiának, Pietrónak, de rá kell jönnie, hogy az álmai szertefoszlottak.

Már Miami sincs biztonságban! Lassard kapitány csodával határos módon elnyeri az évtized rendőrének járó díjat, s vele együtt az utazás lehetőségét Miamiba. A szokásos gárda társaságában meg is közelítik a repülőteret, ám ahogy az lenni szokott, Lassard mit sem sejtve egy bűntény közepébe csöppen. Táskáját véletlenül elcseréli egy gyémántokkal teli táskáral. A táska mindenre elszánt tulajdonosa, a város hírhedt maffiafőnöke a nyomába szegődik, miközben Harris is azon fáradozik, hogy hűvösre tegye a kapitányt.

Jack Walsh, az egykori chicagói zsaru össze van bilincselve Jonathan Mardukas-szal. Mardukas, a lelkiismeretes könyvelő 15 millió dollárt tulajdonított el egy cégtől, amikor megtudta, hogy az a maffia tulajdonában van. A könyvelő fejére 100000 dolláros jutalmat írtak ki, s persze Walsh nem engedni, hogy bárki is elorrozza tőle ezt az óriási összeget. Az út New Yorkból Los Angelesbe repülőn 5 nyugodt óra, ám a több mint különös páros öt, kalandokban, izgalmakban, feszültségben igencsak bővelkedő nap alatt éri el úti célját.

A luxushajó fűtője elhagyott újszülöttet talál az egyik kabinban. Mivel az új évszázad első napja van, a gyereket elnevezi 1900-nak. Danny elrejti a kicsit a hajó gyomrában és ő lesz a nevelőapja. Nem meri a fiút a szárazföldre kivinni, nehogy kitoloncolják az országból. Amikor a fűtő halálos balesetet szenved, mások is felfedezik a fiút. A kapitány megszánja és nem adja át a hatóságoknak. 1900 kilenc éves, amikor talál egy zongorát. Játszani kezd rajta és kiderül, milyen tehetség rejtőzik benne. Bár próbálják a szárazföldre csábítani, csak a tengeren érzi magát biztonságban.

Egy ismétlõdõ rablótámadásoknak kitett falu gazdátlan szamurájokat roninokat fogad fel, hogy azok, mint a harc művészei, megvédjék a termésüket. Ez végül nem kis áldozat árán és a falusiak részvételével sikerül is. A rendkívül mozgalmas csatajelenetekben megjelenített harc ellenére sem egyszerű kosztümös kalandfilmet látunk, hiszen Kurosawa itt is az embereket, az emberi kapcsolatokat helyezte a középpontba: a parasztoknak mindenekelõtt magukat, vagyis számító önzésüket, gyanakvásukat kell legyõzniük. Ez a nagy kritikai és közönségsikert aratott, filozófikus mélységű szamurájfilm szolgált egy hasonlóképpen közkedvelt amerikai western, A hét mesterlövész alapjául.

Virgil Oldman az egyik vezető aukciós ház világhírű antik műértője. Ám amennyire otthonosan mozog a műtárgyak világában, annyira magányos az emberi kapcsolataiban. A hatvanharmadik születésnapján azután felhívja a Claire nevű rejtélyes nő, és a segítségét kéri a családja birtokában lévő művészeti gyűjtemény eladásában. Virgilt egyre inkább elbűvöli a különös lány, aki csak vastag falakon és nehéz ajtókon keresztül halandó kommunikálni vele. Sajátos kapcsolatuk örökre megváltoztatja az életét.

Charlie B. Barkin, egy pernahajder németjuhász, a csibészes bájával, csavaros eszével és meleg kutya-szívével egy csapásra meghódítja a néző szívét. Charlie összeakad egy kedves kis árvalánnyal, Anne-Marie-val, aki beszél az állatok nyelvén. Közös kalandjaik bővelkednek izgalomban, nevetésben és igaz szeretetben.

1938-ban járunk, amikor a szeretetreméltó, álmodozó Guido -a növekvő rasszizmus és szűklátókörűség közepette- beleszeret visszafogott tanárnőjébe. A csodaszép Dora azonban egy helyi náci tiszt menyasszonya. Guido mindent elkövet, hogy a lányt bánatos jövőjétől eltérítse... Öt év múlva Guido és Dora házasok és van egy fiuk is, Giousé. A politikai légkör egyre romlik, végül Guido, aki félig zsidó, táborba kerül családjával együtt. Az apa, hogy túlélhesse a borzalmakat, és hogy fiát minél jobban megkímélje, azt találta ki, hogy az egész, ami körülveszi őket tulajdonképpen egy nagy játék, amelyben a rabok a versenyzők és az őrök a játékvezetők.

A postássegéd új feladatot kap: rábízzák az Olaszországba száműzött chilei költő, Pablo Neruda leveleinek kézbesítését. A két, egymástól nagyon különböző férfi összebarátkozik, és a költő csábítási tanácsokkal látja el Mariót. Ő ugyanis reménytelenül szerelmes egy gyönyörű nőbe. A Neruda postása bámulatos stílusérzékkel megfestett mese arról, hogyan ejtheti rabul a szenvedély - némi művészi rafinériával - akár a legközönyösebb szívet is.

A cselekmény Rio de Janeiro nyomornegyedének szegények lakta utcáin zajlik. Két különböző utat bejáró fiú útját követi nyomon 15 éven át, a hatvanas évek végétől a nyolcvanas évek elejéig. Az egyikből fotós lesz, a másikból drogdíler. A film rövid történetek sorozatán keresztül mutatja be életútjukat, melyekből sokszor igen rövidre sikeredett sorsok rajzolódnak ki. Az Isten városa főszereplője nem egy személy, hanem egy hely. Az Isten városa egy hatvanas években elkezdett, szegényeknek épült lakótelep, amely a nyolcvanas évek elejére Rio de Janeiro egyik legveszélyesebb városrészévé vált.A hely történetét a film jónéhány szereplő sztoriján keresztül meséli el. Ám mindent a narrátor nézőpontjából látunk: Buscape egy szegény fekete srác, aki túl törékeny és félős ahhoz, hogy bűnöző legyen, ugyanakkor túl okos ahhoz, hogy megelégedjen valamilyen alulfizetett munkával... (port.hu)

Maléna a napsütötte, álmos szicíliai kisváros szépe, igéző és ellenállhatatlanul vonzó fiatal nő. Nemrég költözött ide, a férje a fronton van, és amikor csak végigmegy az utcán, férfiak vágyakozó tekintete és feleségek irigy pletykái kísérik minden lépését. Vézna, tizenéves srácok követik biciklijükön mindenhová, hogy lélegzetelállító szépségét minél tovább csodálhassák. A fiúk között van az élénk fantáziájú Renato, akit vágyai a fantázia világának váratlan magasságába röpítenek. Ám ahogy az évek telnek, Malénának - és az őt titkon csodáló Renatónak is - szembesülnie kell a könyörtelen valósággal.

Magukra maradtak: Harry, Ron és Hermione tanárai és legfőképpen Dumbledore segítsége nélkül vág neki a nagy feladatnak. Voldemort halhatatlanságának titka nyomába erednek, fel akarják kutatni és meg akarják semmisíteni a rejtélyes horcruxokat. A sötét erő nem kíméli őket, de az egész varázsvilágot sem. Bekövetkezik a legrosszabb, kitör a háború, a halálfalók Roxfortot és a Mágiaügyi Minisztériumot is az uralmuk alá hajtják. Bármerre járnak, a borzalom követi őket. És mindenütt Harry Pottert keresik, hogy a Nagyúr elé vigyék a fiút élve.

John Masterman gigantikus Metropolisában csupán egy kiváltságos réteg élvezi a technikai fejlődés nyújtotta előnyöket. Számukra csodálatos kertek és ligetek kapui állnak nyitva, ők fényben és ragyogásban élnek. A város alsó szintjén tengődnek a szegények, a munkások, akik napfényt sose látnak, mesterségesen megvilágított körülmények között robotolnak naphosszat. A két szintet liftek kötik össze, egyébként lakóik között nincs semmi kapcsolat. Mígnem egy napon "lentről" érkezett gyerekcsapat zavarja meg a fentiek szórakozását, élükön a fiatal tanítónővel, Mariával. Ericet, Masterman fiát megszédíti a lány szépsége, és utána ered az alsó városba.

Az egyik német tengeralattjáró bevetésre indul a franciaországi kikötőből a második világháború idején. A legénység jószerivel csupa fiatal, éretlen és tapasztalatlan férfiból áll, akiket meggyőzött a náci propaganda, és elcsábított a technika. Nagy lelkesedéssel vetik magukat a szövetségesek elleni küzdelembe, hogy azután a saját bőrükön tapasztalják meg a tengeralattjáró-háború poklát. Az acélkoporsóban vívott idegőrlő és kimerítő harcot a természet erőivel és a láthatatlan ellenséggel.

A Csavargó magányosan tölti napjait a nagyvárosban. Egy nap rámosolyog a szerencse: beleszeret egy vak virágáruslányba és ráadásul megmenti egy milliomos életét, aki ettől fogva barátjának tekinti. A bökkenő csak az, hogy a gazdag mecénás csak akkor ismeri meg, ha részeg, és ebből sok-sok galiba származik. A szerencse forgandó. A Csavargó a gazdag pártfogójától kapott pénzből meggyógyíttatja a lányt, ő maga viszont börtönbe kerül... A hangosfilm kezdeti és a világgazdasági válság kiteljesedő időszakában készült filmjében Chaplin nem merte megkockáztatni a beszédet, mely ellentétbe került volna figurája groteszk vizuális külsejével. A tőkések méltányosságára apelláló szegénysegítő kampány idején Chaplin ennek lehetetlenségét mutatta meg.

Francis Ford Coppola és George Lucas filmjét különleges koncepció alapján forgatták: hősök, szereplők és párbeszéd nélkül. A párbeszédek helyett zenét hallhatunk a film elejétől a végéig, olyan zenét, ami a világ minden tájának muzsikáját magában foglalja. A karakterek helyett pedig dokumentumfilm szerű felvételek rögzítik azokat az eseménysorokat, amelyek az emberiség történelmének és kultúrájának bemutatásához szükséges. A pár évvel ezelőtt nagy sikerrel a mozikban játszott Baraka című film elődjének is tekinthető alkotás méltó módon mutatja be az emberiség egyetemességét.

Egy földönkívüli vámpír érkezik a Földre, hogy tanulmányozza az emberi vért, ami az egyetlen megoldás lehet bolygója számára.

Antonio, a külvárosi, munkanélküli családapa hosszú hónapok óta először dolgozhatna plakátragasztóként. A munkához azonban elengedhetetlenül szüksége lenne biciklire. Miután a megváltó jármű a zálogházban helyet cserél a feleség utolsó lepedőjével, úgy tűnik, Róma kiábrándító mocska enged szorításából. Ám az első munkanapon ellopják a kerékpárt. Antonio hű barátja, Bruno a tolvaj után veti magát. "A Biciklitolvajokban egy római munkanélküli végre foglalkozáshoz jut s ennek ellátásához kerékpárra van szüksége. De miközben plakátokat ragaszt a falakra, ellopják a kerékpárját. Egész álló nap járja Rómát, hogy megtalálja nélkülözhetetlen munkaeszközét, de hiába. Így lesz ez a hétköznapi esemény egy szívettépő tragédia tárgya..." Georges Sadoul

Fiút barkácsolt magának az öreg, különc feltaláló. Az Edward névre keresztelt, érző, gondolkodó lény majdnem teljesen kész, már csak a kezei helyén éktelenkednek ollók. Sajnos ott is maradnak, mert az öreg meghal, mielőtt a művét befejezhette volna. A jószívű Peg talál rá a lakatlan kastélyban. Magához veszi a megárvult fiút, tudja, hogy a félelmetes kinézet melegszívű, érző lényt takar. Edwardot lassan a városka többi lakója is megkedveli, különösen, hogy az ollói révén hasznossá tudja magát tenni. Hamarosan beleszeret a csinos Kimbe, ám ez nem mindenkinek nyeri el a tetszését.

A polgárháború elvadult világában három férfi, három alaptulajdonság álarcát ölti magára. A Jó nem jobb, mint társai, a Rossz pedig nem rosszabb, s a Csúf, ő sem csúnyább, mint a másik kettő. Ami végképp hasonlóvá teszi őket: olthatatlan vágyuk a pénzre... A film egyik főhőse, a Jó fejvadászként keresi a kenyerét. Társa, a Csúf pedig egy körözött bűnöző. Ha fogytán a pénzük, Jó feladja Csúfot a legközelebbi serifnél, felmarkolja a vérdíjat, majd kiszabadítja társát, mielőtt végrehajtanák rajta a halálos ítéletet. Ám unalmasnak korántsem mondható életük még izgalmasabbá válik, amikor hírét veszik egy temetőben elásott, jelentősebb mennyiségű aranynak. Az aranyvadászatba ekkor bekapcsolódik a Rossz is...