Ryan a barátai és szerettei szemében csak egy a sok New York-i banki elemző közül, de titokban már évek óta a CIA-nak dolgozik. Eredetileg azért vették fel, hogy globális gazdasági adatokat rágjon át, de amikor rábukkan egy aprólékosan kidolgozott tervre, amelynek célja az amerikai gazdaság megroppantása és globális káosz kirobbantása, akkor kiderül, hogy csak ő tudja megakadályozni ezt a terrorakciót. Így teljes jogú ügynökké avanzsál, és máris a gyanakvás, az átverések és a halálos veszedelmek világában találja magát. Ezért aztán kénytelen szófukar felettese, mit sem sejtő menyasszonya és egy briliáns elméjű orosz oligarcha között lavírozni, és kénytelen szembenézni egy új valósággal, ahol senkiben sem lehet megbízni, ám milliók sorsa függ attól, hogy rátalál-e az igazságra. A gyújtózsinór ég, és Ryannek mindenki előtt kell járnia egy lépéssel a halálos versenyben.

A seregben csalódott Swagger vonakodva ugyan, de beleegyezik, hogy még egyszer utoljára hazája szolgálatába álljon. Mire ráébred, hogy megint becsapták, már késő, ő az első számú gyanúsított. Könyörtelen hajtóvadászat indul utána, és csak két ember segítségére számíthat: egyikük egy titokzatos nő, a másik egy újonc FBI-ügynök.

A valós élet és az eredeti mozi egyedülálló kombinációja. Az "Act of Valor" egy elit katonai egységet mutat be - Navy Seals - egy megrázó történetben amint napjainkban harcol a globális terrorista fenyegetés ellen. A film megtörtént eseményeket dolgoz fel, kombinálva a bámulatos harci jeleneteket a csúcstechnológiával, és a heves érzelmekben bővelkedő cselekménnyel. Az "Act of Valor" a közönséget elkalauzolja a modern világ egyik legjobban képzett elit harcosainak titokzatos világába.

Phil Broker , az ex-kábszerellenes ügynök maga mögött hagyva sötét múltját lányával, Kittel új életet készül kezdeni egy látszólag csendes kisvárosban. Azonban a nyugodt, hétköznapi élet csak vágyálom Broker és Kit számára. Amikor a kislányt az egyik helyi srác megtámadja és Kit önvédelemből visszaüt, nem várt események veszik kezdetét. A bosszúra éhes szülők nem riadnak vissza az erőszakos eszközöktől sem, mindent bevetnek, hogy az újonnan jött idegeneket megfélemlítsék és tönkre tegyék.

Szomáliai kalózok fenyegetik az Adeni-öbölben áthaladó teherhajókat. 2009. április 7-én az USA Tengerészeti Hivatala figyelmeztetést adott ki: a fokozódó kalózveszély miatt legalább 1100 kilométer távolságot tartsanak Szomália partjaitól. Csupán egy nappal később kalózok ostromolták meg a Maersk Alabama nevű teherhajót, amely afrikai jótékonysági szervezetek számára szállított segélyt.

47 ronin, azaz gazdáját vesztett szamuráj bosszúra készül. Bosszúra azon személy ellen, aki gazdájuk haláláért felel... Három éven keresztül kitartóan, időt és energiát nem sajnálva építik fel és dolgozzák ki a tervet, melynek sikere vagy bukása után nem marad más feladatuk, mint követni gazdájukat...

A sikeres szökés három tényezőtől függ: az alaprajz ismerete, a rendszer átlátása, és segítség a falakon kívülről. Ray Breslin egy biztonsági rendszerekkel foglalkozó hatóságnak dolgozik, börtönöket tesztelnek. Ray a legjobb emberük, ő az, aki képes megszökni bármilyen börtönből. A szervezet nagy megbízásra készül: elvállalják, hogy megvizsgálják az ultrabiztonságos, high-tech eszközökkel felszerelt intézmény, a Sírkő nevű szuperbörtön szökésállóságát. Azonban hiba csúszik a rendszerbe, Rayt elrabolják, és bebörtönzik. Mivel a Sírkő létezéséről is csak kevesen tudnak, a teljesen magára maradt Ray nem számíthat külső segítségre. Olyan elítéltek között kell társra találnia, akiket kivetett a társadalom, és már senkinek sem kellenek. Ilyen Emil Rottmayer is, akit sikerül maga mellé állítania: meggyőzi, hogy vegyen részt merész, szinte lehetetlennek tűnő tervének kivitelezésben.

A háború borzalmas. Chris Kyle pedig a borzalom nagymestere. Gyerekkorában Texasban járt az apjával vadászni, 2001 szeptembere után pedig úgy érezte, a hazájának szüksége van rá. Tengerészgyalogos-kommandós lett, és Irakban vált mesterlövésszé: az első vonalban harcolt, de mindig egyedül volt; kilométeres távolságokból ugyanúgy, mint közelharcban, egy szál pisztollyal a kezében. A Pentagon dokumentációja szerint 150 ellenséges katonával végzett. Nem csoda, hogy úgy hívták: "el Shaitan", az ördög. A háború azonban nem diadalmenet: a film nemcsak a győzelmekről, hanem a szörnyű megpróbáltatásokról, sebesülésekről és a bajtársak haláláról is szól.

Egy évtizede megtörtént kommandós esetet dolgoz fel a látványos film: 1993. október 3-án közel 100 ejtőernyős amerikai katonát dobtak le Mogadishuban, Szomália fővárosában Mike Steele kapitány (Jason Isaacs) vezetésével. A polgárháborút szító hadúr és szárnysegédei voltak a célpontok. A 45 percesre tervezett villámakció 16 órás vérfürdőbe torkollott. 18 katonát és két Black Hawk típusú hipermodern harci helikoptert veszítettek az amerikaiak. A sikertelen akció a szomáliai amerikai akciók beszüntetésére hangolta az otthoni közvéleményt. Mark Bowden nagysikerű naplójából készült a drámai pillanatokban bővelkedő mozi.

Nem a rablók meg a zsaruk izgalmasak, hanem azok, akik köztük állnak valahol - akik már maguk sem tudnák megmondani, a jó vagy rossz oldalt szolgálják-e. Trench és Steadman ilyen emberek. Trench a kerületi ügyész zsaruja, Steadman a tengerészetnél nyomozó. Mind a ketten úgy harcolnak a maffia ellen, hogy beépülnek a bűnözők közé - és már olyan mélyre jutottak az ellenséges szervezetben, hogy nem találják a kiutat. A veszély és a kaland az életük. Amikor a maffiától kell rabolniuk, boldogan vetik magukat akcióba - egyikük sem sejti, hogy a bandához vezető kapcsolatuk is zsaru. Úgy verik át a másikat, hogy saját magukat csapják be, miközben igazából egy mexikói maffiavezér vezeti meg őket. És ők a CIA-től rabolnak. Kijátszották egymást és most együtt kell kikeveredniük a csávából.

Egy Washington-i város lakói szürreális és sokkoló látványra ébrednek: ejtőernyősök szállnak alá az égből, akik az USA-t készülnek megszállni és az első célpontja az ő városuk. Mire a polgárok magukhoz térnek az első döbbenetből, már meg is szállták őket és rabokká váltak saját városuk falai között. Egy csapat helyi fiatalnak sikerül megszöknie, és a környező erdőben keresnek menedéket, és gerilla-harcosokká képzik magukat, hogy visszavágjanak a megszállóknak.

Russell Baze teljesen hétköznapi életet él, ám egy szempillantás alatt megváltozik minden, miután az Irakból nemrég hazatért öccse hirtelen eltűnik. A nyomozóhatóság teszi a dolgát, ám nem jut sokra, így Russell saját kezébe veszi az irányítást.

Detroit, 2028. A robottechnológia monopóliuma egy nemzetközi óriáscég, az OmniCorp kezében van. Különböző harci drónjaikat sikerrel használja a hadsereg a tengerentúlon már évek óta - ez pedig sok milliárdos profitot jelent a cég számára. Az OmniCorp fejesei úgy döntenek, hogy hazai fronton is csatasorba állítják egyébként sokat vitatott technológiájukat, és erre nem sokkal később remek lehetőség adódik. Amikor Alex Murphy - a szerető férj és apa, valamint remek zsaru, aki mindent megtesz azért, hogy elsöpörje a bűnözést és a korrupciót Detroit utcáiról - súlyosan megsérül szolgálat közben. Az OmniCorp benne látja meg a lehetőséget, hogy létrehozzanak egy félig ember, félig robot rendőrtisztet. A vállalat álma, hogy minden városban szolgáljon egy Robotzsaru, ennek köszönhetően pedig további milliárdok kerüljenek a részvényesek számláira. Egy dologgal azonban nem számoltak: a robottesten belül továbbra is egy ember rejtőzik, akik igazságot akar szolgáltatni minden áron!

Restrepo egy távoli, elszigetelt amerikai támaszpont az afganisztáni Korengal-völgyben. Állítólag az egyik legveszélyesebb hely, ahol jelenleg amerikai katona szolgál, beszédes módon a nevét is egy bevetés közben megölt katonai orvosról kapta. A rendkívüli helyről most rendkívüli dokumentumfilm készült: Sebastian Junger és Tim Hetherington haditudósítók kísérleti alkotásában nincsenek interjúk, nem érvelnek tábornokok és diplomaták, a kamerák egyetlen pillanatra se hagyják el a halálos Korengal-völgyet - a filmben csak háború van, csak a nyers valóság van, csak a Restrepóban szolgáló szakasz kőkemény, kendőzetlen élete van. Sebastian Junger és Tim Hetherington a díjnyertes filmben nem ítélkezik, nem magyaráz, egyszerűen csak mindent megmutat - a konklúzió levonását meghagyva a nézőknek.

Joe Doucett egy tönkretett találkozó után, részegen elmegy egy barátjához, de a férfi nem engedi be. Mikor egy hotelszobában ébred, rádöbben, hogy fogoly. Elrablói 20 éven át fogva tartják, anélkül, hogy tudná annak okát. Mikor váratlanul egyik napról a másikra elengedik, a férfi megszállott küldetésbe kezd, hogy magyarázatot találjon gyötrelmes büntetésének okára.

A magányos lovas egy izgalmas akcióval és sok humorral fűszerezett kalandfilm, melyben a hírhedt maszkos hőst friss, mai szemlélettel keltik életre az alkotók. Tonto, az amerikai bennszülött harcos (Johnny Depp) számba veszi a korábban elmondatlan történeteket, amelyek a törvény emberét, John Reidet (Armie Hammer) az igazság jelképévé tették, miközben a nézők, mintha nagy meglepetések és humoros zsörtőlődések elszabadult vonatán ülnének, szemtanúi lehetnek annak, ahogy a két valószínűtlen hős megtanul együtt dolgozni a kapzsiság és a korrupció elleni küzdelmük során.

Az Irakban dolgozó amerikai bombaosztag tagjai talán a világ legveszélyesebb munkáját végzik. Nap mint nap bombákat hatástalanítanak a háborús övezet kellős közepén. Életük azon múlik, hogy sikerül-e a megfelelő zsinórt elvágni idejében, mielőtt valaki felrobbantaná az elrejtett tölteteket. Számukra Bagdadban mindenki potenciális ellenség, ezért belső konfliktusaik ellenére össze kell tartaniuk. William James bombaspecialista őrmester megszállottan nem vesz tudomást a halál közelségéről társaitól eltérően, akik egyszerűen csak túl akarják élni a már alig néhány napos küldetést. Összebarátkozik egy helyi kisgyerekkel, Beckhammel, és amikor egy bombaraktárban hozzá hasonlító holttestre bukkan, keresni kezdi a tetteseket.

A külvárosi konferenciahoteltől az elegáns szexfüggés-klinikáig, az ócska párizsi éjszakai klubtól Las Vegas csillogó húsosfazekáig, e szkeccsfilm történeteinek főszereplői mindenestül belevetik magukat az ősi játékba, melynek neve: hűtlenség. Mindezt szellemes és megható, őszinte és cinikus, gyáva és megvetendő módon - mégiscsak férfiakról beszélünk. A remény ugyanis örökre ott él a kéjvágyó férfiszívben, de a tiltott örömhöz vezető út sosem könnyű. Hét kacagtató történet a hűtlenség témakörében francia rendezőktől.

Jim Bennett, a megbecsült, köztiszteletnek örvendő egyetemi professzor, aki óráin az irodalmi alkotások erkölcsi és filozófiai kérdéseit taglalja. A férfi azonban bort iszik és vizet prédikál, ugyanis van egy titka - szenvedélyes szerencsejátékos. Kész bármikor, bármire fogadni, csak a nyerés izgatja, ám az elmúlt időszak nem volt a legszerencsésebb számára, így 44 ezer dolláros adósságba verte magát.

Amikor Walt Disney kislányai könyörögtek apjuknak, hogy filmesítse meg P.L. Travers Mary Poppins című könyvét (az volt a kedvencük), Disney tett egy ígéretet, melyről nem gondolta volna, hogy húsz évébe telik, míg sikerül valóra váltania. A jogok megszerzésében ugyanis nem várt nemezissel találta szembe magát: a goromba és hajthatatlan szerzőnővel, akinek egyáltalán nem állt szándékában átengedni szeretett, mágikus dadusát a kíméletlen hollywoodi gépezetnek. Végül a könyv hanyatló népszerűségétől megijedve Travers belement, hogy elutazik Los Angelesbe és meghallgatja Disney terveit.