A faluban felüti a fejét egy pletyka, hogy a falu egyik vezetője korrupt. Kilenc fiatal falusi szamuráj nagy lelkesen meg is próbálja felszámolni a korrupciót és együtt várják a falu másik befolyásos emberének, Kurofujinak a képviselőit. Izgatott beszélgetésük közben az egyik sötét sarokból előmászik egy éppen ott alvó szamuráj, aki miután keresetlen szavakkal, de vaslogikával levezeti a fiataloknak, hogy nagyon át lettek verve, a segítségükre siet. A korruptnak tartott vezetőt (aki a fiatalok egyikének a nagybátyja) elrabolja Kurofuji bandája és a kis csapat élén a meglehetősen faragatlan, de remek taktikai és stratégiai (nem mellékesen pedig nagyszerű harci) képességekkel megáldott ronin megkezdi a kiszabadításának kivitelezését. Ez persze nem olyan egyszerű, mert Kurofujit és az elrabolt vezetőt, Mutsutat egy egész hadsereg védi, akiknek vezetője egy szintén jóképességű szamuráj, Hanbei.

Kurosawa a középkori Japánba helyezte át, de híven követte a Macbeth cselekményét, s formailag bravúros filmet alkotott. A hatalomvágy, a gátlástalanság és a félelem diktálta cselekvések a misztikus horror egységes folyamatává szerveződnek, festői eszközökkel érzékeltetve "azt a filozófiai dilemmát, miszerint az önmegvalósításhoz ambíció szükséges, az pedig gonoszsághoz vihet, és szembefordíthatja az embert embertársaival"

A könnyed amerikai thriller érdekesen komor japán filmváltozatában, amikor a váltságdíjat követelő bűnözők a gazdag cipőgyáros fia helyett tévedésből a sofőrje fiát rabolják el, a gyáros erkölcsi dilemmája kerül a középpontba...

Ez a velencei fesztiválon nagydíjjal kitüntetett, rendkívül szép és mozgalmas (420 vágást tartalmazó!) film hozta meg a világhírt Kurosawának, és keltette fel a nyugati közönség érdeklődését a japán film iránt. A XII. századi polgárháborúk sújtotta Kiotóban vagyunk. A címadó romos kapu alatt várja az eső elálltát egy buddhista pap, egy közember és egy szamurájgyilkosság tanújaként kihallgatott favágó. A szamuráj halálának s felesége megerőszakolásának esetét különbözőképpen adja elő a gyanúsított bandita, Tajomaru és a többi résztvevő. Mégsem az igazság viszonylagosságáról van itt szó, hanem az emberek viszonyáról saját hazugságaikhoz. "A különböző értelmezések mögött az a félelem bújik meg, hogy az események másnak mutatják az elbeszélőt, mint amilyennek látni szeretné magát, hogy megsemmisítik dicsekvése alapját." (Berkes Ildikó)

Ez a modern Japán körképét megrázó személyes drámába foglaló és klasszikus stílusban megelevenítő remekmű egy özvegy kistisztviselőről szól, aki megtudván, hogy gyógyíthatatlan beteg, értelmet próbál adni életének.

Hidetora fejedelem átadja birodalmának irányítását legidősebb fiának, Tarónak. Saburu, a legkisebb fiú nem helyesli apja döntését, mert mindkét bátyját túlságosan hatalomszeretőnek ismeri, s emiatt egyiküket sem érzi alkalmasnak egy egységes állam vezetésére. Az atya ezért Saburu ellen fordul, de hamarosan kénytelen lesz belátni, hogy lázadó fiának volt igaza...

Egy férfi, öt évvel azután, hogy apját öngyilkosságra kényszerítették egy vállalat vezetői, hozzámegy a gyilkos lányához, hogy beteljesítse bosszúját.

A 16. századi japán történelmet a vissza-visszatérő polgárháborúk, a hatalomra törő klánok egymás ellen indított harcai jellemezték. Takeda Singen herceg klánja hatalma megóvása érdekében hadicselhez folyamodik: egy "árnyékharcost", vagyis "kagemusát" bérel fel és állít vezére helyébe a harcmezőkön. Ez a hasonmás egy gazfickó, akit csupán a klán urához való tökéletes hasonlósága ment meg a kivégzéstől. A kagemusa mindinkább belejön szerepébe, és a klán seregei győzelmet győzelemre halmoznak parancsnogsága alatt. A herceg fia, Kacujori azonban ezt nem nézi jó szemmel, s végül eléri, hogy elkergetik az udvartól. Ezzel azonban megkezdődik a nagy hatalmú nemzetség pusztulása: hadseregük a végső véres ütközetben megsemmisítő vereséget szenved.

Egy ismétlõdõ rablótámadásoknak kitett falu gazdátlan szamurájokat roninokat fogad fel, hogy azok, mint a harc művészei, megvédjék a termésüket. Ez végül nem kis áldozat árán és a falusiak részvételével sikerül is. A rendkívül mozgalmas csatajelenetekben megjelenített harc ellenére sem egyszerű kosztümös kalandfilmet látunk, hiszen Kurosawa itt is az embereket, az emberi kapcsolatokat helyezte a középpontba: a parasztoknak mindenekelõtt magukat, vagyis számító önzésüket, gyanakvásukat kell legyõzniük. Ez a nagy kritikai és közönségsikert aratott, filozófikus mélységű szamurájfilm szolgált egy hasonlóképpen közkedvelt amerikai western, A hét mesterlövész alapjául.

Jeff Costellót könnyű megismerni acélosan hideg tekintetéről. Ellentmondásos személyiség, akinek egy rendkívüli tulajdonsága van: páratlanul gyorsak a reflexei. Mielőtt elindul az éjszakai mulatóba, gondosan alibit szerez magának. A bárban nem találkozik senkivel. Háromszor húzza meg a ravaszt és a férfi holtan esik össze. Ám távozás közben Jeff beleütközik a zongoristanőbe, akinek feltűnik a rohanó férfi. Jeffet a rendőrség letartóztatja, de később bizonyíték hiányában kénytelen elengedni. Gondjait szaporítja, hogy megbízója úgy dönt, nem fizet, sőt inkább végez vele. A terv végül is nem sikerül, így Jeff még egyszer visszamegy a mulatóba. Tudni szeretné, ki akarta eltenni láb alól a tulajt. Újabb munkát ajánlanak neki, és érzi, szorul körülötte a hurok. Besétál a csapdába: visszamegy a mulatóba...

A XVI. századi polgárháború idején egy híveivel inkognitóban utazó hercegnő csak úgy juthat át az aranyával a határon, ha kísérete egyik tagja szellemi párbajt vív az őrség parancsnokával. Nem feltétlen a külső ellenség jelenti a fenyegető veszélyt, hanem sokkal inkább az emberek belső tulajdonságai, pl. a teherhordóként alkalmazott két paraszt gyávasággal párosuló kapzsisága - sugallja ez a komikus és kalandos elemekben egyaránt gazdag, látványos film, amely George Lucast saját bevallása szerint a Csillagok háborújának elkészítésére ihlette.

A hírnevet hajszolta. Egy olyan zoológiai ritkaság nyomába eredt, amelynek kategorizálása révén becsempészhette volna saját nevét a lexikonba. Az üldözés során egy homoksivatag ingoványos területére csalta az "űzött vad", ami majdnem életébe került. A tudós dicsőségére vágyó városi tanárt az őslakosok mentették meg, akik cserébe nagy árat kértek. De a gödör alján lévő, házát a futóhomoktól állandó lapátolással kiszabadító özvegyasszony mellett lassan társra és értelmes munkára lelt. (port.hu)

A kiskora óta az indiánok között nevelkedett John Russell inkább érzi magát rézbőrűnek, mint fehérnek. Amikor az öröksége ügyében a városba kell utaznia, először szembesül a fehérek világának farkastörvényeivel. A postakocsin utazó vegyes társaság kicsinyes civódásai hűen tükrözik a "civilizáció" urainak gyarlóságait, s amikor rablótámadás éri őket, végképp elszabadulnak az indulatok. Csak egyvalaki akad az egész társaságból, aki képes emberi módon viselkedni...

Egyáltalán nem melodrámai hangvételben, sokkal inkább ellenpontozásra építve (ironikus beállítások - szörnyű tettek) vitte filmre Gorkij japán környezetbe helyezett ismert darabját Kurosawa. A kapzsi háziurat - saját felesége, Osugi felbújtására - itt is megöli Sutekichi, a tolvaj, aki ugyan Osugi szeretője, de annak húgába szerelmes. Ezen az úton azonban nem nyerheti el a lány szerelmét...

A film kerettörténete a pikareszk regények hagyományát idézi. Két "csavargó" Párizsból Compostellába indul az ősi és modern zarándokúton, amelyet a 11. század óta annyian végigjártak. Vándorlásuk közben találkoznak a múlt alakjaival és a katolikus dogmatika olyan tanaival, amelyekkel hívőként vagy nem hívőként minden embernek találkoznia kell az élete során. Velük egy időben, előttük járja végig a maga útját az evangélium Jézusa is.

Kane 1945. augusztus 9-én szemtanúja volt, amint Nagaszakira ledobták az atombombát, amely a férjét is megölte. Évtizedekkel később 4 unokája nála nyaral. Augusztus 9-e közeledtével együtt elevenítik fel az atombomba borzalmait és nagyapjuk halálát. Majd egy távirat érkezik Hawaii-ról. Kane évekkel ezelőtt emigrált testvére haldoklik, és arra kéri őt, hogy utazzon Hawaii-ra és látogassa meg...

The lives of five prostitutes employed at a Japanese brothel while the nation is debating the passage of an anti-prostitution law.

Arima Kousei won numerous piano competitions while under the strict watch of his mother. He was known as the human metronome during that time. Since the death of his mother, Kousei has been unable to hear the sound of his piano. He then meets Miyazono Kaori through childhood friend Sawabe Tsubaki. Kaori plays the violin and has a free sprit. Since meeting her, Kousei is able to face the piano again. Meanwhile, Kaori holds a secret.

Eiko seeks out Miyoharu, a geisha, and asks to be her apprentice. When she is ready to receive clients, both women want the right to refuse certain men.

An epic portrayal of the events surrounding the infamous 1819 Peterloo Massacre, where a peaceful pro-democracy rally at St Peter’s Field in Manchester turned into one of the bloodiest and most notorious episodes in British history. The massacre saw British government forces charge into a crowd of over 60,000 that had gathered to demand political reforms and protest against rising levels of poverty.