A migrant tale of sisterhood and music celebrating unconventional friendships and the power of diversity.

Cities and landscapes bear the desires of the residents. This restless fight for a fulfilled life in which we often stand in our own way. We long for love, recognition, freedom and a sense of home – but just as soon as we arrive somewhere, we long to return or to go somewhere else. It is this longing that drives us through life.

A néhány hónapja megözvegyült Max de Winter, angol földbirtokos valamelyik útja során egy szállodában megismerkedik egy vonzó nővel, akit azonnal feleségül vesz. Az új asszonynak azonban nem csak azzal kell szembenéznie, hogy a férfi még nem dolgozta fel imádott első felesége halálát, hanem azzal is, hogy új otthonának, a Manderley-kastélynak személyzete meg van győződve róla: Max de Winter ölte meg első feleségét, hogy új szerelmét a kastélyba hozhassa.

Vannak filmek, amelyek beépülnek életünkbe, hiába változik az idő, az ízlés és a technika, kopásmentesen szépek maradnak, akárcsak legigazabb emlékeink. Ha csak úgy véletlenül meghalljuk Nino Rota filmzenéjének azt a bizonyos feledhetetlen dallamát, máris felidéződik bennünk a megrázó, mégis felemelő történet az édes, bolondos, csupa lélek Gelsomináról, az erőszakos, durva érzelmeket megvető Zampanóról, meg a mindentudó bolondról, aki megtanítja Gelsominát arra a bölcsességre, hogy minden létezésnek értelme van itt a földön.

Miután a Freeling család sikeresen túlélte a rosszindulatu szellemek által okozott traumákat, elköltöztek abban reménykedve, hogy új házukban békében élhetnek. Nem is sejtik, hogy lányuk képessége újabb problémákat okoz a szellemek világában. Szerencséjükre két segítségük is akad, egy médium és egy indián varázsló személyében.

Az első világháborúban Párizstól 28 km-re megmerevedett a front és egy folyamatos, zegzugos lövészárok-rendszer alakult ki, amelyben francia közkatonák küszködtek a mindennapi apró kis győzelmekért a németek ellen, melyet parancsra teljesítettek. Mireau tábornok ebben a lehetetlen helyzetben olyan feladatot kap, amely egyenlő az öngyilkossággal, vagyis a "Hangyavár" bevételét. Dax ezredes először nem ért egyet a parancs végrehajtásával, de később elfogadja. A roham megkezdődik, de igen gyorsan vissza kell vonulnia a francia ezrednek, oly sok a veszteségük. Broulard tábornok parancsot ad ki a saját tüzéreinek, hogy lőjenek a visszavonuló, "gyáva" katonáikra. Ezt a parancsot a tüzérparancsnok megtagadja. A visszavonulás után a vezérkari tábornokok felelősségre vonják az ezredet a "gyávaságukért" és elrendelik, hogy az ezred három századából száz-száz főt végezzenek ki. Dax ezredes a tábornokok elé áll, s közli velük, hogy őt vonják egyedül felelősségre.

Egy ambíciózus és lelkes légtornásznő, Holly, akinek se-vele-se-nélküle szerelmét a cirkusz szigorú, de egyenes és kemény társulati vezetője, Brad felé alaposan próbára teszi egy újonnan érkezett francia levegőakrobata, Sebastian iránti érzelme, akit egyszersmind szakmailag is le akar pipálni - ez utóbbi végzetesnek tűnő baleset forrása lesz. Gyengéd érzelmeket táplál Brad iránt a csábos elefántidomárnő, Angel is, akinek viszont féltékeny társa okoz majdnem tragédiát az egész cirkusz számára. A történethez rezonőrként járul hozzá az egzotikus szépségű és csípős humorú énekesnő, Phyllis és a homályos múltú, végzetes tette elől menekülő orvos, aki a mindenki által szeretett bohóc, Buttons álruhájában bújkál a társulatnál.

Antoine Marechal párizsi bolttulajdonos épp olaszországi álomnyaralására készül, azonban az utazás elején azonnal autóbalesetet szenved. Az incidens okozója, egy Rolls-Royce gazdag tulajdonosa, Leopold Saroyan igazgató úr, aki felajánlja Antoinnak, hogy az ő költségére repüljön el Nápolyba, majd Firenzéből egy limuzinnal térjen haza. A meglepett boltos elfogadja a nagylelkű ajánlatot, nem sejtvén, hogy a férfi valójában nem vezérigazgató, hanem egy alvilági banda főnöke, aki az ügyefogyott Marechal segítségével akar kábítószert és gyémántot csempészni Franciaországba. Antoine elindul a nagy kalandra, nyomában az áruját féltő Saroyannal és egy konkurens bandával.

Javában zajlik az I. világháború, amikor két fiatal brit katonát egy lehetetlennek tűnő küldetéssel bíznak meg: az ellenséges vonalon kell áthatolniuk, hogy egy üzenetet kézbesítsenek bajtársaiknak. Egy napjuk van, hogy célhoz érjenek, különben 1600 társuk, köztük egyikük testvére is odavész. A két bátor harcos hihetetlen elszántsággal indul neki a német frontnak…

Blanche labilis idegzetű asszony, aki feledni szeretné komor életét. Alkoholba fojtja bánatát és nővérénél, Stellánál keres menedéket. Sógora, Stanley Kowalsky, aki testiségével vonzza és egyben taszítja is, heves érzelmek kuszaságát váltja ki benne. Blanche abban reménykedik, hogy a szemérmes Mitch-csel sikerül közös jövőjüket felépítenie. Kowalsky azzal rombolja szét kapcsolatukat, hogy megerőszakolja Blanche-ot. Blanche lelkileg összetörve végül idegklinikán köt ki.

Truffaut egy film forgatásáról készített filmet, de nemcsak a forgatás nehézségeit mutatja be, hanem szól az emberi kapcsolatokról, amelyek a filmkészítők között alakulnak ki és szűnnek meg. A filmrendező Ferrand a Bemutatom Pamelát című filmjét forgatja. A főszereplő idegösszeroppanásból épült fel, az egyik színész állandóan részeg, emellett a történetben szerelmi bonyodalom, féltékenység és ármánykodás is fellelhető. Truffaut a film a filmben ötlettel a forgatás folyamatát akarta közelről megmutatni. A film erénye, hogy az ábrázolt nehézségek ellenére is derűs képet fest a filmvilág mindennapjairól.

Park Doo-Man és Cho Yong-koo detektív egy brutális, kitervelt gyilkosság-sorozat ügyében nyomoznak. Négy év alatt, 1986-tól 1991-ig tíz nő esett áldozatul a kegyetlen sorozatgyilkosnak, akinek a kézre kerítéséért több mint 3000 gyanúsítottat hallgattak ki. A hatalmas nyomozásban több mint 300.000 rendőr vett részt. Senki sem maradt gyanún kívül. A különféle nyomozási módszerek alkalmazása ellenére a kegyetlen gyilkost a mai napig nem kapták el.

Egy utcai fényképész híradó-operatőr lesz, hogy elnyerje egy filmsztár kegyeit. "...Ha Buster szerelmes - nyugodjunk meg, mindig szerelmes - kizökken az idő: a normalitás fehér zászlót tűz ki és megadja magát. Mindegy, mi a helyszín. Folyók, vízesések, a Vadnyugat vagy Los Angeles: itt álom-arányok uralkodnak, álom-külsők és álom-belsők, a léptéket Buster Keaton szabja - mindezek a helyszínek hol Liliputtá, hol Brobdingenné válnak, a néző hol óriás, hol törpe, a néző visszatalál a megmozduló kép és a dobbanó szív öröméhez..."

A történet egy helyszínre összpontosít (egy kis faházikó), ahova néhány túlélõ menekül a megjelenõ zombik elõl, hogy átvészelhessék az élõhalottak invázióját. Miközben igyekeznek megküzdeni a környéket elárasztó sétáló hullákkal, kiderül, nem is a halottak okozzák a legnagyobb problémát, hanem saját fajtársaik.

Jack a jövőből érkezett, és az a feladata, hogy Trancer ügynökként védje meg Hop Pohly-t. A jövő ideküldte McNulty-t is, hogy Jack-et és dr. Wardo-t visszavigye, de Jack nem akar visszatérni. Új otthonra talált, már meg is nősült. Dr. Wardo szintén új életet kezdett.

Tess apja, egy szegény házaló, megtudja, hogy a család jog szerinti leszármazottja a d'Urberville-nemeseknek. A lányt a nemesi házban ugyanúgy kezelik, mint a többi szegény alkalmazottat. A fiatalúr, Alec erőszakkal szeretőjévé teszi. A távoli gazdaságban Tess és egy pap fia, Angel, egymásba szeretnek. A nászéjszakán azonban, amikor Tess bevallja múltját, a felháborodott férj magára hagyja a fiatalasszonyt. A tragédia elkerülhetetlen.

A "Nagy ember" William Randolph Hearst volt, az Aranypolgár pedig alig leplezhető gúnyrajz a század első, hihetetlen hatalommal bíró sajtómágnásáról."Rózsabimbó" - ez az utolsó szava a palotájában magányosan haldokló milliomosnak, s ezen a nyomon indul el egy újságíró, hogy megfejtse e páratlan karriert befutott ember titkát. A főszereplő Charles Foster Kane, aki arra született, hogy nagy ember legyen. Egyszerű emberként indult, de kis szerencsével mindig felismerte a környezetében lévő lehetőségeket és képes volt azt saját hasznára fordítani. Újságjai voltak, rádióállomásai, a közvélemény kiszolgálója és befolyásolója volt. Kane története, aki alulról kapaszkodott fel és ezt "elfelejtette", egy csapásra mindent elveszített. Magányosan halt meg - pedig halhatatlannak tűnt -, és vele együtt gazdagsága, hatalma és dicsősége is.

A sötét szobában csak egy zseblámpa világítja meg a széfet. A fúró tompa zaját elnyomja a lentről felszüremlő ütemes dübörgés. Fémforgácsok hullnak a padlóra, feltárul a páncélszekrény ajtaja... Nck Wells eltökélte: visszavonul, ez volt az utolsó szajré. Összeköltözik barátnőjével, Diane-nel, és törvényes üzletére, a montreáli jazzklubra koncentrál. Azonban Maxnek, aki Nick barátja, üzlettársa és orgazdája, más tervei vannak. Rábeszéli a szakma legnagyobb profiját, hogy szegje meg a két legfontosabb szabályt - "mindig egyedül dolgozz, és soha ne dolgozz abban a városban, ahol élsz," - és összehozza őt Jack Tellerrel. A fiatal, rámenős és tehetséges tolvajnak Nick kasszafúró tudományára van szüksége, hogy megcsinálja élete első nagy szajréját: egy milliókat érő műkincset, melyet a Montreáli Vámház falai mögött őriznek...

Walter Burns egy nagy chicago-i lap szerkesztője. Nemrég vált el feleségétől, Hildy Johnsontól, aki egyben egyik legjobb riportere is. Amikor Hildy bejelenti a férfinek, hogy eljegyezte magát egy biztosítási ügynökkel, és másnap összeházasodnak, Walter őrült hadjáratba kezd, hogy visszaszerezze a nőt. Minden leleményességét latba vetve, számtalan trükkel igyekszik elriasztani a lelkes vőlegényt, és egyúttal rávenni Hildyt, hogy írjon meg egy utolsó nagy sztorit egy gyilkosról.

Egy metálzenekar dobosának azzal a szörnyű hírrel kell megküzdenie, hogy hamarosan elveszíti a hallását.