Az amerikai kisváros, Newman behemót, dinamitöklű seriffje arra kényszerül, hogy elhagyja szolgálati helyét. Amióta ugyanis magához vette az idegen bolygón született kisfiút, H7-25-öt, nincs nyugta a légelhárítás korlátolt vezetőitől. Szerencséjükre Monroe-ban éppen seriffet keres a polgármester, s noha a körülmények kissé mostohák, barátja unszolására mégis fölesküszik. Azonban itt is hamar jönnek a bonyodalmak. H7-25 jelzi barátjának, hogy ellenséges földönkívüliek fészkelték be magukat a közeli támaszpontra és emberszabású robotjaikkal, valamint akaratbénító készülékekkel arra törekednek, hogy elfoglalják a Földet.

Az építész Walter Craig munkaügyben érkezik egy vidéki házba, ahol épp egy kisebbfajta partit tartanak. A férfi döbbenten köszönti a vendégeket, és végül közli velük, hogy álmában már találkozott mindannyiukkal ebben a szobában, és hogy ha az egyfajta jövőbelátás volt a részéről, akkor valami szörnyűség fog történni az este. A téma hatására a vendégek olyan természetfeletti történeteket kezdenek mesélni egymásnak, amiket ők maguk éltek át.

Hoops hivatása és szenvedélye a képregényrajzolás. Éppen egy tinédzser szerelmi történeten dolgozik, amelytől azt reméli, hogy segít bejuttatni őt a művészeti iskolába. A barátja, George meghívja őt, hogy töltse a nyarat Nantucketben vele és a húgával. A bonyodalmak akkor kezdődnek, amikor az úton fölveszik Cassandrát, akit egy motoros banda üldöz. A fiatal nő amúgy is bajban van, a nagymamája házára szemet vetett egy pénzsóvár építési vállalkozó. Nyaralás közben Hoopsnak meg kell találnia a módját, hogy befejezze a szerelmi történetét - amely lehetséges, hogy a saját, igazi története.

Kicsi, öreg gép billeg a repülőtér leszállópályája fölött. Szárnya füstöl, a fék elromlott. A kényszerleszállás elkerülhetetlen, és a gép a hangár oldalába ütközik. Tűzoltóautók és mentők szirénázva sietnek a bajba jutott pilóták segítségére. Azaz, hogy sietnének. A két pilótának a haja szála sem görbült a kalandban, mosolyogva kötik el az első autót.

After serving five years of a life sentence, Rocky Mulloy hopes to clear his friend who's still in prison for the same crime.

Guido Falcone szerencsés embernek mondhatja magát, hiszen amikor meghal dúsgazdag nagybátyja, hatalmas vagyonát ő örökli. De a multimilliomos rokon feltételt is szab: Guidónak, húsz napon belül meg kell jelennie San Franciscóban, hogy megkapja jussát. Hősünk teljesíti rokona óhaját, de ahelyett, hogy Olaszországban repülőre szállna és néhány órával később már az Újvilágban landolna, kalandosabb utat választ: hajón, vonaton, lóháton majd ejtőernyővel érkezik meg a kívánt helyre. És ez még nem minden, hiszen a nem mindennapi utazás során egyik fordulat követi a másikat: Guido beleszeret egy szépséges detektívnőbe, és üldözőbe veszi néhány gazfickó is, akik úgy vélik, az örökség az ő kezükben méltóbb helyen lenne. Így azután nem csoda, hogy Guidót még az oly áhított cél előtt is csapda várja.

Amikor egy megbízható barát elárulja, Mathayusnak minden erejét és ravaszságát össze kell szednie, hogy le tudja győzni félelmetes ellenfelét, aki egy ősi erő birtokában van.

Napóleon csapatai Moszkva alatt állnak, ám ekkor a leggyámoltalanabb orosz ifjú, a nyápic és nyúlszívű Borisz Grusenko hősiesen a császár életére tör. Woody Allen fergeteges komédiájában ezúttal Tolsztoj és Dosztojevszkij életművéről szedi le a keresztvizet, miközben bődületes bölcsességekkel leszünk gazdagabbak, úgymint életről és halálról, szerelemről és háborúról, no és a mélységesen mély orosz lélekről. (port.hu)

A legendás Henry Fonda ebben a klasszikus olasz spagetti westernben egy köztiszteletben álló, a visszavonulást fontolgató békebírót alakít, akit mindössze két dolog választ el attól, hogy felszálljon az első Európába tartó hajóra, és öreg napjait a vadnyugatnak hátat fordítva, békés nyugalomban töltse. Az egyik ok, amiért még nem indult el, hogy szeretné megtalálni bátyja gyilkosait, a másik ok pedig egy furcsa, izgága fickó, aki csak Senkinek hívja magát. Ő az egyetlen a környéken, aki gyorsabban rántja elő a koltját, mint a békebíró. Senki a szívén viseli az "öreg" sorsát. Azt vallja, hogy a világ túl gyorsan változik, túl hamar elfogynak az igazi hősök és a legendák. Senkinek feltett szándéka, hogy a békebíró ne csak köztiszteletben álljon, hanem legyen ő is egyike a vadnyugat kevés legendáinak. Arra próbálja rábeszélni, hogy mielőtt végleg leszáll a nyeregből, szálljon szembe egyedül a környéket rettegésben tartó Vad Banda közel kétszáz törvényenkívüli gengszterével.

A történet egy reality tv show-t készítő forgatócsoport körül zajlik, akik egy új epizód kedvéért beköltöznek az elhagyatott collingwoodi Pszichiátriai Kórházba, ahol évekig megmagyarázhatatlan jelenségek történtek. A csapat megpróbálja kideríteni, hogy mi állhat ezen paranormális dolgok hátterében, nem számítanak semmi rosszra és a "Jó és hihető tévé műsor" jelige mögött felsorakozva úgy döntenek, hogy nyugodtan zárják rájuk az ajtót. Hamarosan reszketve konstatálják, hogy talán életük utolsó epizódját fogják rögzíteni.

Park Doo-Man és Cho Yong-koo detektív egy brutális, kitervelt gyilkosság-sorozat ügyében nyomoznak. Négy év alatt, 1986-tól 1991-ig tíz nő esett áldozatul a kegyetlen sorozatgyilkosnak, akinek a kézre kerítéséért több mint 3000 gyanúsítottat hallgattak ki. A hatalmas nyomozásban több mint 300.000 rendőr vett részt. Senki sem maradt gyanún kívül. A különféle nyomozási módszerek alkalmazása ellenére a kegyetlen gyilkost a mai napig nem kapták el.

Ki ne hallott volna már Pán Péterről, a repülő kisfiúról, aki nem akar felnőni? Wendy Londonban élt egy magas házban a mamájával, a papájával és két öccsével, Johnnal és Michaellel. Mesés kalandok egész sora veszi kezdetét, amikor Pán Péter meglátogatja a három kis lurkót, és elviszi őket Sohaországba, ahol a gyerekek soha nem nônek fel. Csingiling, a tündéri tündér és egy csipetnyi tündérpor segítségével a testvérek megtanulnak repülni, és segítenek Pán Péternek, hogy legyőzze a félelmetes és gonosz Hook kapitányt. Walt Disney ebben a filmjében is csodát művelt.

Az élet a Nagy Zátony környékén tele van veszélyekkel. Jól tudja ezt Pizsi, a kis bohóchal, s erre próbálja megtanítani egyetlen fiát, Némót is. Ám az ifjonc - ahogy az már lenni szokott - tele van kalandvággyal, és amikor eljön az idő, el kell hagynia otthonát, és elindulni az iskolába. Pizsi idegesen kíséri őt, és szorongva figyeli minden mozdulatát. Aggodalma nem is alaptalan, mert Némó, dacolva intelmeivel, túlúszik a biztonságos határon, hogy megnézzen egy hajót, és az apa tehetetlenül nézi végig, ahogy egy búvár hirtelen elragadja csemetéjét.

J. Robert Oppenheimer története, aki a Manhattan Terv vezetőjeként, az első atomfegyver létrehozásáért volt felelős a II. világháború idején.

1946-ban egy Andy Dufresne nevű bankárt - noha makacsul hangoztatja ártatlanságát - kettős gyilkosság elkövetése miatt életfogytiglani börtönbüntetésre ítélnek. Dufresne egy Maine állambeli büntetés-végrehajtó intézetbe kerül és hamar meg kell ismerkedjen a börtönélet kegyetlen mindennapjaival, a szadista börtönszemélyzettel, a szinte elállatiasodott rabokkal. Azonban Andy nem törik meg. A bankéletben szerzett tapasztalatai segítségével elnyeri az őrök kegyét és azzal, hogy elvállalja egyik rabtársa illegális akcióiból származó bevételeinek könyvelését, kivívja "társai" elismerését is. Cserébe viszont lehetőséget kap a börtön könyvtárának a fejlesztésére, ezzel némi emberi méltóságot csempészve a keserű körülmények között élő rabok mindennapjaiba.

Cole hatéves, és rémálmok gyötrik. Éjszakáit és nappalait olyan lények népesítik be, akiket csak ő lát. A lények szólnak hozzá, megérintik, kérésekkel bombázzák: Cole látja a halottakat. Malcolm Crowe gyermekpszichológus. Egy korábbi kezeltje hasba lövi, és ő az eset után más városba költözik: nehezen nyeri vissza korábbi önmagát, felejteni próbál. Cole csak benne bízik: senkinek nem beszélhet arról, amit lát, de a férfival lassan megértik egymást. Ám mégsem biztos, hogy a pszichológus meg tudja menteni a kisfiút, a halottak ugyanis egyre követelőzőbbek. Valamit akarnak a gyerektől.

Charlie Babbitt, a csupán pénzköltésben jeleskedő aranyifjú csalódottan veszi tudomásul, hogy édesapjától nem örökölt mást, mint néhány rózsabokrot, meg egy majd 40 éves kocsimatuzsálemet. Hamarosan még egy keserű meglepetés éri - kiderül, hogy van egy bátyja, aki a hagyaték mintegy hárommillió dollárnyi részét kapja. Charlie egy intézetben talál rá Raymondra, s magával viszi őt, annak reményében, hogy megszerezheti a bátyja számára értéktelen vagyont. Közös útjuk során Charlie sok újat tanul, s Raymond segítségével végül legyőzi saját korlátait, s átértékeli életét.

Egy gyakorlott tolvajbanda fegyveres rablást követ el egy gyémántraktárban. A rendőrség meglepően hamar a helyszínre ér, ezért felmerül a gyanú, hogy valaki a banda tagjai közül besúgó. A cselekmény a rablás elkövetése után indul, és egy-egy visszatekintő jelenetben idéződik fel az azt megelőző időszak, a bűntett kitervelésének fázisa, illetve ily módon ismerjük meg magukat a szereplőket is.

Cartman-nek egy nyugtalanító álma az addig megszokott élete végét jelzi, miközben a felnőttek is küszködnek saját döntéseikkel. A mesterséges intelligencia megérkezése pedig mindent a feje tetejére állít.

A különlegesen képzett kommandót egy dél-amerikai dzsungelbe vezénylik, hogy felkutassák és kimentsék bajba jutott társaikat - akik a környéken tűntek el és akik egy ideje nem adnak életjelet. A veszélyes terepen rutinosan mozognak a minden lehetséges veszélyre felkészült férfiak, ám az igazi fenyegetést nem a vadállatok, nem az embertelen éghajlat és környezet, de nem is fegyveres terroristák jelentik, hanem egy titokzatos, arctalan lény, akiről csak akkor vesznek tudomást, amikor már majdnem késő. A láthatatlan teremtmény sorra végez áldozataival, de nem a bosszú hajtja, hanem a puszta vadászszenvedély: egy másik bolygó lakója, aki azért látogatott a földre, hogy trófeákat gyűjtsön.