A hatvanas évek eleje az ártatlanság évei voltak Amerikában, mielőtt Vietnam, a korrupció és a kábítószer mindent megváltoztatott. A középosztálybeli, kisvárosi fiatalok egyetlen szórakozása az autó, a szex és a rockzene. Miközben bömböl a rádióból a rock and roll, a főutcán autóznak föl-alá a papa autójával, nőre vadászva. Két jó barát elhatározza, hogy mielőtt másnap reggel elutaznak a főiskolára, még egyszer utoljára ők lesznek az éjszaka császárai. A lazán összekapcsolódó epizódokból álló történet valamennyi főszereplője egyetlen éjszaka találkozik a nagy változással.

A filmeposz 56 évet ölel fel a 79 évesen merénylet áldozatává lett, legendás indiai vezető, Mohandas Karamchand Gandhi életéből. 1893-ban pár hónapra Dél-Afrikába érkezik az Angliában végzett, 24 éves családos indiai ügyvéd, Gandhi. A személyes méltóságát és igazságérzetét egyaránt sértő faji megkülönböztetés olyannyira megdöbbenti, hogy úgy érzi, tennie kell valamit. 21 év fáradságos küzdelme után az indiaiak és a színes bőrűek egyenlőségéért indított erőszakmentes küzdelem, a Satyagraha ideológusává és vezérévé érett. Ekkor kapta a "Mahatma" nevet, amely Indiában "nagy lelket" jelent.

A XVI. századi polgárháború idején egy híveivel inkognitóban utazó hercegnő csak úgy juthat át az aranyával a határon, ha kísérete egyik tagja szellemi párbajt vív az őrség parancsnokával. Nem feltétlen a külső ellenség jelenti a fenyegető veszélyt, hanem sokkal inkább az emberek belső tulajdonságai, pl. a teherhordóként alkalmazott két paraszt gyávasággal párosuló kapzsisága - sugallja ez a komikus és kalandos elemekben egyaránt gazdag, látványos film, amely George Lucast saját bevallása szerint a Csillagok háborújának elkészítésére ihlette.

A háború utáni alvilágban egy frissen előléptetett ifjú rendőr - idős felettese segítségével - elkeseredetten nyomoz ellopott pisztolya után, amellyel közben gyilkosságot követtek el...

Amikor Manny Balestrero, a híres New York-i Stork Club zenésze hajnalban hazaérkezik a munkából, a feleségét ébren találja. Rose-t fogfájás gyötri, és az aggodalom, hogy miből fizetik majd ki a fogorvost. Manny másnap elmegy a biztosítóhoz, hogy kölcsönt kérjen. Ám ott a várt segítség helyett a rendőrséget hívják, mert Mannyben vélik felismerni azt a férfit, aki többször is fegyveres rablótámadást intézett a cég ellen. Mannyt azonnal letartóztatják. A férfi képtelen bebizonyítani ártatlanságát, mert mindazok, akik alibit tudnának neki biztosítani, rejtélyes módon, szinte nyomtalanul eltűnnek. Hiába az ügyvédi segítség, Manny egyre képtelenebb helyzetbe kerül. A tárgyalást elhalasztják, Rose pedig egyre mélyebb depresszióba süllyed. Időközben rendőrkézre kerül egy Mannyhez megszólalásig hasonló férfi, akit tetten értek fegyveres rablás során

Antoine Doniel lelki válságba került, úgy érzi, nem tudja kihozni magából azt, ami benne van. Feleségétől most vált el, de nem tökéletesen boldog új szerelmével, Sabine-nal sem. Első, önéletrajzi regénye után most újabb témát keres. Találkozik kamaszkori szerelmével, a sikeres jogásznővel, akinek visszapergeti életének legfontosabb eseményeit, visszaemlékezéseiben mintegy húsz évre tekint vissza. Elmeséli neki készülő regényének témáját is: a főhős talál egy fényképet, amelyen egy csodálatosan szép lány látható. Beleszeret a lányba és elindul a fénykép nyomán, hogy felkutassa. A valóság és a művészet ezúttal is összemosódik: a talált fényképen Sabine arcképe látható. Antoine úgy érzi, talán még nem késő, még újra lehet kezdeni mindent.

A boy experiences first love, friendships and injustices growing up in 1960s Taiwan.

Ez a Sztrugackij-fivérek ihlette fantasztikus film egy sivár iparváros lepusztult perifériáján elterülő és az élet szabályaival dacoló, rejtélyes Zónáról, ahova az utat egyedül ismerő Sztalker vezet el egy írót és egy professzort, tulajdonképpen filozófiai értekezés, bár értelmezték politikai parabolaként és személyes látomásként is. Vizuálisan igen szuggesztív kamaradráma formájában veti fel az élet olyan nagy kérdéseit, mint az atomkorszak fenyegetése, a hit és a boldogság problémája, a kiútkeresés egy egyre lehetetlenebbé váló helyzetből és az ennek érdekében szükséges változ(tat)ások. A cím meghatározott célú határátlépőt jelent, és valóban a határ átlépéséről van szó, de a határ nem egyszerűen egy földrajzi övezet, a Zóna határa, hanem a belső világra s ezen belül arra a kényszerpályára utal, amelyen kialakítjuk viszonyunkat a jövőhöz.

A négy öreg haver találkozik ötödik társuk Perozzi sírjánál, aki az első rész végén meghalt. Az idő múlik, de ők még mindig készek a kalandokra, a kegyetlen tréfákra és ...

5. parancsolat: "Ne ölj!" Egy fiatal vidéki fiú Varsó utcáin kóborol. Táskájában egy szárítókötél. Taxiba száll és egy néptelen peremvidékre érve brutálisan meggyilkolja a taxisofőrt. Elfogják és halálra ítélik. A fiú mindössze 21 éves, szikár, csontos. Hallgatag és kimért. A védőügyvéd friss diplomás, ez az első fellépése. Az ügyvéd állandóan lelkiismeretvizsgálatot tart. Viaskodik a tettes és áldozat kettős világában. A fiú pár mondattal, hallgatagon elmeséli az ügyvédnek előéletét...

Ez a velencei fesztiválon nagydíjjal kitüntetett, rendkívül szép és mozgalmas (420 vágást tartalmazó!) film hozta meg a világhírt Kurosawának, és keltette fel a nyugati közönség érdeklődését a japán film iránt. A XII. századi polgárháborúk sújtotta Kiotóban vagyunk. A címadó romos kapu alatt várja az eső elálltát egy buddhista pap, egy közember és egy szamurájgyilkosság tanújaként kihallgatott favágó. A szamuráj halálának s felesége megerőszakolásának esetét különbözőképpen adja elő a gyanúsított bandita, Tajomaru és a többi résztvevő. Mégsem az igazság viszonylagosságáról van itt szó, hanem az emberek viszonyáról saját hazugságaikhoz. "A különböző értelmezések mögött az a félelem bújik meg, hogy az események másnak mutatják az elbeszélőt, mint amilyennek látni szeretné magát, hogy megsemmisítik dicsekvése alapját." (Berkes Ildikó)

A gátlásos, 30-as éveiben járó hivatalnok Trelkovsky, lakást szeretne bérelni Párizs egyik lepusztult negyedében. Így akad rá egy kis lakásra, melynek előző bérlője, Choule nemrégiben öngyilkosságot követett el. A ház többi bérlője és a háziúr nagyon rigolyásnak tűnnek. Mikor az egyik lakót megrágalmazzák és távozásra kényszerítik, Trelkovsky rádöbben, mi kergethette valójában öngyilkosságba az előző bérlőt. Hamarosan a hivatalnok is rémképeket kezd látni, már csak Stellában bízhat, aki Choule ismerőse volt.

New York, 1890. Mrs. Dolly Levi egy csinos, fiatalon megözvegyült asszony. Férjével ideális szerelemben éltek, halála óta magányos. Házasságközvetítésből és afféle „mindenben tudok segíteni” szolgáltatásból él. Egyik ügyfele egy nehéz természetű, zsémbes yonkers-i terménykereskedő, Horace Vandergelder, akinek már kinézte a párját egy női kalapüzlet tulajdonosnője, Irene Molloy személyében. Horace a nősüléssel azonban inkább kiszolgálót, mintsem szerelmet keres. Dolly elhatározza, ideje véget vetni a magánynak, Horace némi megnevelés után ideális férj lesz számára. Szövevényes tervet dolgoz ki, melynek során mindenki megtalálja párját.

Az óriás egy nagyformátumú klasszikus film, mely egy texasi földbirtokos család történetét mutatja be három generáción keresztül, tele szerelemmel, cinkossággal, viszállyal. Amerika déli részére jellemző mélyen gyökerező faji előítélet, a harc a rasszizmus ellen és az ellentét a marhatulajdonos milliomos és az újgazdag olajbáró család között - mind végigkísérik a család életét.

Két rendőr rendhagyó kalandjai elevenednek meg a filmben. Az egyik szakított a barátnőjével és szerelmi bánatát azzal próbálja enyhíteni, hogy lejárt szavatosságú ananász konzerveket eszik. A másiknak is tönkrement a kapcsolata, de ő megismerkedik egy lánnyal, aki egy étteremben felszolgálónő. Mindezen események hátterében Hongkong sokszínű, multikulturális nyüzsgését csodálhatjuk meg.

Sorrentino filmjében egy olyan ember portéját festi meg, akinek története egyszerre bűvöli el, és kényszeríti megvetésre a nézőt. A film főhőse, Gulio Andreotti, aki hét alkalommal volt miniszterelnök, 25 alkalommal töltött be miniszteri posztot és akinek gúnynevei között olyanok szerepelnek, mint: a Halhatatlan, a Szfinx, a Szalamandra, Fekete Pápa, vagy a Sötétség és Örökkévalóság Ura. A barokkosan sűrű cselekmény 60 év zajos, dühvel teli olasz történelme a Kereszténydemokrata Párt első kormányzásától napjainkig.

Massa példamutatóan dolgozik a gépsor mellett, csendesen él a párjával. A többi munkás nem is szereti, ám minden megváltozik, amikor a túlhajszoltság miatti óvatlanságában a gép levágja az ujját...

A "Nagy ember" William Randolph Hearst volt, az Aranypolgár pedig alig leplezhető gúnyrajz a század első, hihetetlen hatalommal bíró sajtómágnásáról."Rózsabimbó" - ez az utolsó szava a palotájában magányosan haldokló milliomosnak, s ezen a nyomon indul el egy újságíró, hogy megfejtse e páratlan karriert befutott ember titkát. A főszereplő Charles Foster Kane, aki arra született, hogy nagy ember legyen. Egyszerű emberként indult, de kis szerencsével mindig felismerte a környezetében lévő lehetőségeket és képes volt azt saját hasznára fordítani. Újságjai voltak, rádióállomásai, a közvélemény kiszolgálója és befolyásolója volt. Kane története, aki alulról kapaszkodott fel és ezt "elfelejtette", egy csapásra mindent elveszített. Magányosan halt meg - pedig halhatatlannak tűnt -, és vele együtt gazdagsága, hatalma és dicsősége is.

A rendőrség politikai csoportjának frissen kinevezett vezetője egy erotikus játék során "véletlenül" meggyilkolja a szeretőjét. Amikor őt magát bízzák meg a gyilkosság felderítésével szinte sportot űz abból, hogy mindenütt nyomokat hagyjon maga után, hogy lássa, mikor jön el az a pillanat, amikor egy minden gyanú felett álló és hatalommal rendelkező embert valóban meg mernek vádolni.

Egy képzeletbeli országban játszódik a történet, ahol polgárháború dúl. A zenészházaspár, Eva és Jan a háború kitörésekor egy távoli szigetre menekülnek. Parasztgazdaságot alapítanak, kezdik megszokni a mezei munka idilljét. A távolban folyó véres események azonban hozzájuk is elérnek. A film keletkezésének hátterében Bergman személyes kétkedésének élménye fogalmazódik meg, amikor fiatalon arról faggatta önmagát, hogyan viselkedett volna, ha a háború alatt a németek Svédországot is megszállják.