Quincy Watsont, a feltörekvő írót egyik nap váratlanul lapátra teszi a menyasszonya. A férfi elhatározza, hogy további gyötrődés helyett saját javára fordítja szerelmi bánatát, és nekilát egy szakítási kézikönyv megírásának. Műve azonnal bestsellerré válik, és a közvélemény csakhamar szakításra szakosodott szakértőként tartja számon. De amikor Quincy-nek fejébe száll a dicsőség, és az unokatestvérét is tanácsokkal látja el barátnőjével kapcsolatban, rá kell döbbennie, hogy nem lehet kétszer ugyanarra az olajra lépni.

A Daily Sentinel újság tulajdonosa - Britt Reid - nappal újságíró, éjjel pedig a Zöld Dongó nevű maszkos hős aki harcművész és feltaláló társával - Kato-val - az oldalán a bűnözők ellen harcol.

A married couple struggle with the realities of their imperfect marriage as they fight to save and rehabilitate their teenage daughter from a life of drug addiction and ultimate committal to a mental ward.

Surprised by an unexpected witness, robbers murder a woman who curses them. Little do they know of her connection with a treacherous sect indeed. Their chosen location to hide the loot turns out to be an adventure lodge where the owners are offered a talisman that supposedly grants wishes. Naively, they wish for a sum of money. Next day their beloved son unexpectedly dies. The exact sum they wished for is offered in accident insurance. Coincidence, or fate? The event lures the couple into a downward spiral. Meanwhile, the robbers are drawn to members of the sect who succeed in seducing and hideously murdering two of them, but one escapes. The owner comes upon the loot. It is again the exact same amount that he has rejected from the insurance company. Now convinced of the power of this amulet and incapable of escaping the consequences of their wish, the mother, gone mad, forces her husband to make a final wish: to bring their son back to life.

Playboy uses satanic powers to score with the babes.

Tetőfokára hág a görkorcsolya őrület. A görkori egyik legnagyobb alakja Xavier Smith (Bow Wow), akit mindenki csak X-ként ismer. X a barátaival együtt uralja a helyi pályákat, és bámulatos mutatványaival elkápráztatja a lányokat, akik követik minden mozdulatukat. A remek szórakozásnak azonban vége szakad, amikor a kedvenc pályájukat bezárják. Kénytelen-kelletlen átmennek a Sweetwater pályára, ám az ottani görkorisok kemény ellenfelek. X és barátai készek fölvenni velük a versenyt.

Négy évvel a borzalmas washingtoni események után a tizenéves Regan egy pszichiáternő segítségével próbál megszabadulni a nyomasztó emlékeitől. Közben Philip Lamont atya, aki egész életét a misztikus jelenségek tanulmányozásának szentelte, a Vatikán megbízásából vizsgálja Merrin atya ördögűzését, illetve halálának körülményeit. Úgy tűnik, hiába volt minden, az ördögűző szertartás nem érte el a célját, Regan testében még ott lakozik a démon, amely csak a megfelelő pillanatra vár, hogy előtörjön. A pap arra törekszik, hogy a doktornő segítségével megmentse a kislány lelkét.

A festőnek készülő Finnt első látásra megigézi a jéghideg szépségű Estella. Hiába figyelmeztetik, hogy a lány összetöri majd a szívét, ő mindent megtesz, hogy meghódítsa a lányt. Reménytelenül. Telnek-múlnak az évek, amikor egy nap Finnt arról értesítik, hogy egy titokzatos jótevő kiállítást szervez a számára New Yorkban. Finn újra találkozhat Estellával.

A negyvenes éveiben járó Judy Garland, az Óz, a csodák csodája Dorothyja több, tragikusan végződő házasságon jutott túl, és a hatvanas évek végére folyamatos anyagi és drog problémákkal küzdött. Annak reményében, hogy elegendő pénzt kereshet két kisebb gyermekének eltartására, elvállal egy londoni varietéturnét. Bár Garland népszerűsége Amerikában már megkopott, csillaga Európában még fényesen ragyogott, amikor 1969 telén megérkezett Londonba. A fellépések azonban nem minden zökkenő nélkül zajlanak, Garland folyamatos harcot folytat saját magával, a közönséggel, és a menedzsmenttel egyaránt.

Egy tizenkét éves fiú a vidámpark kívánsággépétől azt kéri, hogy legyen végre felnőtt. A csoda megtörténik: másnap reggel egy harmincas férfi bőrében találja magát. Anyja idegennek nézi, elzavarja a háztól, s neki meg kell állnia a saját lábán. Rövidesen egy játékgyár főmérnöke lesz, gyermeki lelkének köszönhetően óriási üzleti sikereket ér el.

Ki-taek családja igazi semmirekellőkből áll. Ők mindig a könnyebbik utat választják – bármit megtesznek, csak dolgozni ne kelljen. Irigykedve nézik a Park család fényűző életmódját, és ördögi tervet eszelnek ki, hogy a közelükbe férkőzzenek. Azonban természetesen semmi sem a családfő tervei szerint alakul.

A "Nagy ember" William Randolph Hearst volt, az Aranypolgár pedig alig leplezhető gúnyrajz a század első, hihetetlen hatalommal bíró sajtómágnásáról."Rózsabimbó" - ez az utolsó szava a palotájában magányosan haldokló milliomosnak, s ezen a nyomon indul el egy újságíró, hogy megfejtse e páratlan karriert befutott ember titkát. A főszereplő Charles Foster Kane, aki arra született, hogy nagy ember legyen. Egyszerű emberként indult, de kis szerencsével mindig felismerte a környezetében lévő lehetőségeket és képes volt azt saját hasznára fordítani. Újságjai voltak, rádióállomásai, a közvélemény kiszolgálója és befolyásolója volt. Kane története, aki alulról kapaszkodott fel és ezt "elfelejtette", egy csapásra mindent elveszített. Magányosan halt meg - pedig halhatatlannak tűnt -, és vele együtt gazdagsága, hatalma és dicsősége is.

A bűnözés elleni küzdelem második évében Batman olyan korrupciót tár fel Gotham Cityben, amely a saját családjához kötődik, miközben szembesül a Rébusz néven ismert sorozatgyilkossal.

Igazi szupercsapatot láthatunk akció közben Stanley Kubrick kitűnő filmjében, amelynek tárgya a vietnami háború és az a folyamat, amely során a katonák lassan elvesztik emberi mivoltukat és gyilkológépekké válnak. Hőseink egy kőkemény kiképzőtábor kellős közepén találják magukat, ahol egy állati kegyetlenségű őrmester veszi őket kezelésbe, aki pitbullagyával pusztán háborús nyersanyagot lát a kiképzendő újoncokban. Az Acéllövedék nem babazsúrokon való vetítésre készült: a cselekmény durva, a történet erős, a párbeszédek humora gyilkos. És mint oly kevés film, Kubrick alkotása - mutassa bár épp a kíméletlen alapkiképzést vagy a hue-i csata rémálmát - minden pillanatában telibe talál.

Kumandra, ahol emberek és sárkányok egykor harmóniában éltek egymás mellett. Amikor azonban egy gonosz erő fenyegette a vidéket, a sárkányok feláldozták magukat az emberiség megmentése érdekében. Most, 500 évvel később ez a gonosz visszatért, s egy magányos harcosra, Rayára hárul a feladat, hogy felkutassa a legendás utolsó sárkányt, aki egyesítheti a széthullott földet és megosztott népeit.

Az Irakban dolgozó amerikai bombaosztag tagjai talán a világ legveszélyesebb munkáját végzik. Nap mint nap bombákat hatástalanítanak a háborús övezet kellős közepén. Életük azon múlik, hogy sikerül-e a megfelelő zsinórt elvágni idejében, mielőtt valaki felrobbantaná az elrejtett tölteteket. Számukra Bagdadban mindenki potenciális ellenség, ezért belső konfliktusaik ellenére össze kell tartaniuk. William James bombaspecialista őrmester megszállottan nem vesz tudomást a halál közelségéről társaitól eltérően, akik egyszerűen csak túl akarják élni a már alig néhány napos küldetést. Összebarátkozik egy helyi kisgyerekkel, Beckhammel, és amikor egy bombaraktárban hozzá hasonlító holttestre bukkan, keresni kezdi a tetteseket.

A történet az 1950-es években kezdődik, amikor Henry még csak egy 13 éves kamasz, aki vágyakozva figyeli a szemközt lakó, sokak által a legnagyobb tiszteletben tartott maffiózó, Jimmy fényűző életét. A félig ír, félig szicíliai származású fiút, aki mindig is közéjük vágyott, könnyen elcsábítja a gengszterek világa, és egy napon a helyi keresztapák családjának szolgálatába áll. Ugyanekkor csatlakozik a csapathoz a Henry-vel nagyjából azonos korú, így még könnyen befolyásolható Tommy DeVito, akivel a bajtársiasság jegyében és a nagymenők árnyékában gyorsan beletanulnak a szakmába. Néhány hónap sem telik el és Henry-t, akit maga Jimmy vezet be a könnyen szerzett pénz és a brutalitás világába, egyre többen előre köszöntik az utcán és név szerint ismeri a legjobb bár ajtónállója. Az újdonsült gengszterek gyorsan profikká válnak és hozzászoknak a vérrel áztatott, ám annál fényesebben csillogó gazdagsághoz...

J. Robert Oppenheimer története, aki a Manhattan Terv vezetőjeként, az első atomfegyver létrehozásáért volt felelős a II. világháború idején.

A szobalány az 1930­as évek Koreájában játszódik, a japán megszállás éveiben. Egy pénzéhes szélhámos felbérel egy ifjú zsebtolvajnőt, hogy egy japán úrnő szobalányaként férkőzzön annak a bizalmába, így segítve, hogy a férfi megszerezze a nő pénzét. A különösen csavaros történetben a két gyönyörű nő fantáziái szépen lassan valóra válnak, és a szerelmi háromszög résztvevőinek választaniuk kell, ki mellé állnak az érdekektől hemzsegő harcban.

1946-ban egy Andy Dufresne nevű bankárt - noha makacsul hangoztatja ártatlanságát - kettős gyilkosság elkövetése miatt életfogytiglani börtönbüntetésre ítélnek. Dufresne egy Maine állambeli büntetés-végrehajtó intézetbe kerül és hamar meg kell ismerkedjen a börtönélet kegyetlen mindennapjaival, a szadista börtönszemélyzettel, a szinte elállatiasodott rabokkal. Azonban Andy nem törik meg. A bankéletben szerzett tapasztalatai segítségével elnyeri az őrök kegyét és azzal, hogy elvállalja egyik rabtársa illegális akcióiból származó bevételeinek könyvelését, kivívja "társai" elismerését is. Cserébe viszont lehetőséget kap a börtön könyvtárának a fejlesztésére, ezzel némi emberi méltóságot csempészve a keserű körülmények között élő rabok mindennapjaiba.