Korának legkedveltebb írónője, Jane Austen (1775-1817) regényei sosem avultak el. Utolsó regényének feldolgozásából is árad az utolérhetetlen női okosság és kedvesség. Aki szereti a pletykát és az "emberi dolgokat", mindig örömet fog találni történeteiben. Emma helyes, ügyes, bár kicsit öntelt ifjú hölgy, aki missziójának tekinti a többi ember boldogulását, saját könnyed életéből kiindulva. Szárnyai alá veszi a tapasztalatlan Harrietet és férjet akar keríteni számára. Több sikertelen próbálkozás után jön rá, hogy az érzelmeket nemigen lehet kívülről kormányozni. Ő maga sem veszi észre, hogy a szerelem mindig is figyelt rá és ott állt mellette.

Fanny Price tíz éves kislányként kerül elszegényedett családjától, Portsmouthból a gazdag northamptonshire-i rokonokhoz. Sosem téveszti szem elől, hogy mekkora hálával tartozik nagynénjének, Lady Bertramnak és nagybátyjának, Sir Thomasnak, jóllehet gyakran éreztetik vele - kivált a páváskodó Bertram-lányok -, hogy ő a szegény rokon, akinek nap mint nap hálát kell adnia jó sorsáért, Testvéri szeretetet egyedül a legkisebb fiútól, az álmodozó Edmundtól kap, aki a lány állandó társául szegődik. Amikor a kiművelt testvérpár, Henry és Mary Crawford megérkezik a fővárosból, a kastély élete teljesen felbolydul. Egyedül Fanny nem kerül a bűvkörükbe, s londoni látogatók felfigyelnek a lány csípős és okos nyelvére. A Bertram-család csillaga leáldozóban, s Mansfield Park sorsát egy hallatlan botrány pecsételi meg. Fanny türelme azonban elnyeri méltó jutalmát… Jane Austen (Büszkeség és balítélet, Emma), a világhírű angol írónő művéből készült.

A kislánynak csúnyácska Catherine Morland idővel virágzó szépséggé érik, s amikor szomszédjuk Bath városába utazik fürdőkúrára, meginvitálja a kisasszonyt, hogy bevezesse a társasági életbe. A szerelmes regényeken felnőtt, álmodozó lányra azonnal felfigyel két férfi, a féltékeny természetű John Thorpe és a kedves és őszinte Henry Tilney. Új barátnőjének, Isabellának - aki egyébként John húga - a tanácsait semmibe véve Catherine mindegyikőjüket úgy kezeli, mint kedves barátot. Egészen addig, míg el nem fogadja Henry apjának meghívását a Northanger-i klastromba. Regényes képzeletét megragadja a sötét és titokzatos helyszín.

Anglia a 18. század végén. A Bennet család életét felbolydul, amikor a közelükbe költözik Mr. Bingley, a tehetős agglegény. A férfi baráti között ugyanis biztosan bőven akad majd kérő mind az öt Bennet lány számára. Jane, a legidősebb nővér azon fáradozik, hogy meghódítsa Mr. Bingley szívét, míg a vadóc Lizzie a jóképű és dölyfös Mr. Darcyval ismerkedik meg, kirobbantva ezzel a nemek háborúját. Amikor Mr. Bingley váratlanul Londonba utazik, magára hagyva a kétségbeesett Jane-t, Lizzie Mr. Darcyt teszi felelőssé a szakításért.

Az angol társadalomban 1795-ben szerelemből házasodni ostobaságnak számított. Mr. és Mrs. Austen (James Cromwell, Julie Walters) jó partit terveztek legkisebb lányuknak, csakhogy Jane Austen (Anne Hathaway) makacs volt, független szellemű. Lényét nem a büszkeség és a balítélet vezérelte, hanem az értelem és az érzelem. Húszévesen találkozott a tehetséges, kezdő ügyvéddel, Tom Lefroy-jal (James McAvoy) akivel egymásba szerettek. Szerelmük szikrázó, valódi és romantikus volt. A kérdés így hangzott: túléli-e az intrikát és a nehézségeket? (port.hu)

Sivár gyermekkora után a fiatal Jane Eyre világi nevelőnőnek áll. Ahogy boldogan éldegél új szakmájában, Thornfield Hall-ban, találkozik a sötét, hideg, indulatos Mr. Rochesterrel, a ház urával. Jane és munkaadója az idők során barátságot kötnek, és hamarosan azon kapja magát, hogy beleszeretett a férfiba. Úgy tűnik, a boldogság végül rátalál Jane-re, de Mr. Rochester sötét titka örökre tönkre teheti azt.

Charles és Carrie egy esküvőn pillantják meg egymást és a fiú úgy érzi, hogy Carrie a legvonzóbb nő, akivel valaha is találkozott az életében. Egy önfeledt és szenvedélyes éjszakát töltenek együtt, majd elbúcsúznak egymástól. Két hónap múlva azonban ismét találkoznak egy másik esküvőn, ahol Carrie bemutatja Charles-nak a vőlegényét. Tíz hónappal később Charles a saját esküvőjére készülődik. Carrie is megérkezik és közli a fiúval, hogy elvált. Charles életének legnehezebb döntése előtt áll. Mindjárt oltár elé kell vezetnie a menyasszonyát, ő pedig Carrie-t szereti.

Stevens, Darlington Hall főkomornyikja hosszú útra készül. Új munkaadója, egy gazdag amerikai üzletember kérésére - aki Lord Darlington kastélyával egyetemben, mint egy patinás, ódon bútordarabot, szolgálataival együtt őt is "megvette" - a régi szolgálóhad helyére keres kevesebb számú, de annál rátermettebb személyzetet. Így esik választása Miss Kentonra, a nem is olyan rég még teljes fényben csillogó kastély egykori házvezetőnőjére, akit vissza szeretne csábítani a Darlington Hallba. Útban Miss Kentonhoz különös érzések lesznek úrrá a férfin: átértékelődik elmúlt élete, melyet az angol főrendnél kizárólag egyetlen célnak, a tökéletes szolgálatnak, a "nagy" komornyikká válásnak rendelt alá, miközben gazdájánál a korszak világformáló egyéniségei adták egymásnak a kilincset.

Samnak megvan mindene, ami szem-szájnak ingere: csodás barátnő, pompás állás és egy tűzpiros csodaautó. Ám az életben semmi nem lehet tökéletes. Akkor csap be a legnagyobb ménkű, amikor a legderültebb az ég! Gyereke lesz! Az idő fogy, Samnek egyre sietősebb: 9 hónap alatt be kell hogy nőjön a feje lágya, végre igazi felnőtté kell válnia.

Pete Garrison ügynök felel a First Lady biztonságáért. Egyik társa bizalmas információt szeretne közölni vele, mielőtt azonban erre sor kerülne, holtan találják. Az ügy felderítését David Breckinridge-re, Garrison egykori pártfogoltjára és barátjára bízzák. Nemrég ugyanis összerúgták a port, mivel a férfi azt hiszi, hogy Garrisonnak viszonya van az ő volt feleségével. A főiskola befejezése után Breckinridge csapatába kerül Jill Marin, az ambiciózus ügynöknő. Amikor kiderül, hogy az elnök ellen merénylet készül, rájönnek, hogy áruló van a titkosszolgálat munkatársai közt. A gyanú Garrisonra terelődik.

Meg Ryan és Kevin Kline romantikus vígjátékában két istenverése érkezik a szerelmesek városába, Párizsba, hogy ott örökre leszámoljanak a romantikával és hátralevő életüket magányban és keserűségben töltsék. A két önjelölt mazochista, az elhagyott Kate és a búskomor Luc, a nagy terv megvalósítása közben számtalan kínos kalandba keveredik a barátok és a lakosság nem kis keserűségére. A rendkívüli páros azonban, részben a közös élmények hatására, részben pedig a mondás bizonyítására, miszerint a hasonszőrűek vonzzák egymást, hamarosan egy végzetes csókban egymásra találnak.

A beteg Máriának gyermeke nem lévén, az uralkodói poszt várományosa a királynő féltestvére, VIII. Henrik király törvénytelen gyermeke, Erzsébet lett. Amikor 1558-ban trónra lépett, Anglia nehéz helyzetben volt. A protestánsok és a katolikusok küzdelme megosztotta az országot, a kincstár üresen állt, a franciák pedig a spanyolokkal szövetkeztek a térdre kényszerítésére. Erzsébetnek szüntelen ármánykodás közepette kellett megvédenie trónját, megszilárdítani hatalmát. A politikai viszonyok mellett szükségképpen háttérbe szorult a magánélete, beteljesületlen szerelme.

Stephen Frears filmje sokadik feldolgozása Choderlos de Laclos azonos című regényének, mely a múlt században tiltott olvasmány volt. Őszinte történet férfiak és nők cselszövéseiről, praktikáiról, szövevényes testi és lelki kapcsolataikról. Mindennek középpontjában a XVIII. század Franciaországának fülledt és romlott erotikája áll. Gyönyörű jelmezekben pompázó szereplők, az egzaltált, ugyanakkori rendkívül erotikus John Malkovich, a szépséges Michelle Pfeiffer, a fiatal, vonzó Uma Thurman remekül érzékeltetik e kor hálószobáinak, titkos budoárjainak történéseit. A gazdag és öntelt Merteuil (Glenn Close) fogadást ajánl a nőcsábász Valmontnak (John Malkovich). A feladat: elcsábítani az erényes, de gyönyörű Madame de Tourvelt (Michelle Pfeiffer). Ám Valmont csapdába kerül, mert áthágja azt a szabályt, melyet a legfontosabbnak tartott: "Soha ne légy szerelmes!"

Dalsy, Kat és Jojo jó barátnők. Mindhárman a "Mystic Pizza " elnevezésű pizzériában dolgoznak. Mindhárman szemtelenül fiatalok, szenvedélyesek és szerelmesek. Három nő és három férfi - bizony nem könnyű eset egyik sem. Mindhárom kapcsolat teljesen különböző. Egyben viszont megegyeznek. Viharos és tomboló. Dalsy, a leggyönyörűbb és legvadabb egy milliomos kis ficsúrba lesz szerelmes. Kat szelíd és ártatlan baby-sitter, egy két hétre magárahagyott, vonzó tanár gyermekére ügyel, s észrevétlenül szerelembe esik. Jojo született vamp és szexmániákus, aki egy nagy mamlaszba lesz szerelmes.

XIV. Lajos (Alan Rickman) 1682-ben áthelyezi udvarát Versailles falujába. Pompa tekintetében nem ismer kompromisszumot, ezért főkertészét, André Le Notre-t megbízza, hogy a kastélypark minden szegletében ligetkéket alakíttasson, amely munkákra pályázatot hirdetnek. A sziklakert-bálhelyszín kivitelezésére a szakmai körökben addig ismeretlen hölgy jelentkezik, Sabine de Barra (Kate Winslet), aki tartásával, egyszerű, de őszinte modorával elbűvöli a Napkirályt.

Morganék - akik egy futó hűtlenség következményeként épp válni készülnek - mindenképp szeretnének eltűnni a világ szeme elől. Ugyanis egy gyilkosság szemtanújává válnak, így az ügyészség a tanúvédelmi program keretében egy békés kisvárosba küldi őket. A veszekedésben élenjáró pár kénytelen a helyi seriff rokonának kiadni magát, és hogy az álca tökéletes legyen, boldog szerelmeseknek kell tűnniük. Pault és Merylt eleinte még a helybéliek naiv szívélyessége sem kárpótolja a Manhattanben maradt pörgésért és nagyvilági csillogásért, de valahogy mégis kezdik megkedvelni új életüket, amikor rájuk talál a gyilkos.

Ez a remek zenékre vágott, sok európai, sőt ázsiai, ausztráliai országon "átvágtató" filozófikus sci-fi 10 éve készült - és az akkori "közeljövőben" (1999-ben) játszódik. Az éppen bankrablóknak segítő fiatal nő, Claire, a Párizsba vezető úton megismerkedik egy titokzatos idegennel, akit úgy tűnik nem csak a CIA, hanem magánemberek is üldöznek. Sam beszél apja találmányáról, melynek segítségével a vakok is láthatják az élet egy bizonyos szeletét. A rövid találkozás Claire-t, világkörüli utazásba hajszolja. A hajszához hamarosan egyre több idegen is csatlakozik, többek között Claire vőlegénye. Az úticél Ausztrália, de az út Párizs, Berlin, Moszkva, Tokió nagyvárosait is keresztezi. Amikor repülőgépük felszáll, egy villámlás cikázik át az égbolton... vajon ez a világ vége?

Egy tiltott szerelem és az ártatlanság elvesztése a II. világháború előtti Angliában. 1925, Oxford. A jóképű Charles Ryder összebarátkozik a lángoló és nagyvilági életet élő Sebastian Flyte-tal, Lord és Lady Marchmain fiával, aki meghívja a fiatalembert lenyűgöző családi kastélyukba, Brideshead-be. Új környezete elvarázsolja, Sebastian gyönyörű húga, Julia pedig elcsavarja fejét; de miközben érzelmileg egyre jobban kötődik a testvérpárhoz, Charles szembetalálja magát a család legerősebb összetartó erejével, a mély és rendíthetetlen katolikus hittel.

Jane Austen ismert családregényének filmváltozata a korabeli Anglia atmoszféráját remekül adja vissza a látványos helyszínekkel, a gazdag enteriőrökkel. Emma bájos, gazdag, művelt és mások gondjai iránt fogékony, akit betegeskedő idős édesapja valósággal imád, ugyanakkor érzelmileg zsarol is. A sok szabadidővel rendelkező Emma egyetlen gyengesége, hogy baráti köréhez tartozó magányos hölgyeket a saját elképzelése szerint akar összeboronálni reményteljes fiatalemberekkel. Ami pedig a saját érzelmi életét illeti, képtelen megfejteni, hogy valójában mi is megy végbe a szívében. A naivitásig jóindulatú és tapasztalatlan Emma görcsös segíteni akarása miatt csaknem elmegy a saját boldogsága mellett.

Charlotte régi barátnőjével Mélodie-val csalja barátját, Michát. A férfi ugyan nem gyanakszik, viszont meglehetősen elhanyagolva érzi magát, így ő is megcsalja Charlotte-ot, szintén Mélodie-val. Mélodie számára ez kész káosz, mindkettőjüknek hazudozni kénytelen, miközben őrzi mindkettőjük titkát, ráadásul szerelmes is - mindkettőjükbe.