A visszafogott, csendes, jelentéktelen Herbert H. Heebert teljesen maga alatt van, amikor barátnője lapátra teszi. Úgy érzi, vége mindennek, nem ér semmit a romantika. Elhatározza, hogy nem enged többé a női nem csábításának, és az agglegényélet mellett teszi le a voksát. Úgy tűnik azonban, hogy a sors gonosz tréfát űz vele. Legújabb munkahelye ugyanis nem más, mint a csábítás gyönyörű pokla: egy hollywoodi panzió, ahol gyönyörű színésznők egész hordája szállt meg. A lányok pedig megőrülnek az új fiúért, aki kénytelen nagyon hamar megszegni saját fogadalmát?

Két mindenre elszánt rendőrbíró belovagol az indiánok földjére, hogy fehér foglyokat szabadítsanak ki. Guthrie McCabe-et, a cinikus texasi seriffet csak a pénz érdekli, mégis beadja derekát Jim Gary hadnagynak, mikor arra kéri, segítsen felkutatni az indiánok által évekkel ezelőtt elhurcolt foglyokat. Bár McCabe nem hiszi, hogy a fogságból kiszabadított emberek képesek lesznek ismét beilleszkedni a mindennapi életbe, mégis részt vesz a mentési akcióban. A páros diadalmas hazatérése azonban tragédiába torkollik.

Harold Pelham a gazdag üzletember, borzalmas autóbalesetet szenved. Míg az operációs asztalon fekszik, a monitor egyszer csak szokatlan dolgot "művel": két ember szívverését jelzi egyszerre. Ezt követően a már halottnak nyilvánított férfi csodálatos módon mégis magához tér, ébredése után pedig furcsa dolgokat tapasztal. Korábbi élete a feje tetejére állt, amelyben valaki a nevét és az arcát bitorolva irányítja üzleteit, befészkeli magát családjába, s amellett, hogy viszonyt folytat egy nővel, még feleségével is újjáéleszti unalmassá vált szexuális életüket. Az üzletember szerencsétlenségére hasonmása kiszámíthatatlan, agresszív személyiség, és halálosan egyértelművé teszi Harold számára: hamarosan megszabadul tőle, hogy idővel teljesen átvehesse a helyét.

Szemükben asszonyok szerelme, ereikben a tenger sója. Hogy kik ők? Tengerészek. Róluk szól ez a film. 1941-ben egy ír hajó robbanószert szállít az Államokból Angliába. A vad ír férfi, Driscoll, a szelíd svéd óriás, Ollie (John Wayne) , a titokzatos Smitty és francia kiejtéssel raccsoló Cocky, a tragikus sorsú Yank - mind egy-egy karakter, akiknek sorsán keresztül betekinthetünk a hajósélet emberi drámáiba. Látjuk küzdelmüket az átkeléssel, a német bombázó repülőgépekkel, a gyanakvással, a szenvedéllyel, az életben maradással. A gyönyörűen fényképezett, míves fekete-fehér film, melyről korábban azt írták, hogy a tengeren zajló élet legjobb ábrázolása, az ír származású - maga is sokáig matrózként csavargó - Eugene O'Neill négy egy felvonása nyomán készült A filmet a szintén ír származású John Ford rendezte, aki Írországot több filmjében nemcsak témaként, hanem forgatási helyszínként is választotta.

1878. szeptember. A cheyenne indiánok nyomorúságos körülmények között élnek a kormány által kijelölt kietlen, sivatagi rezervátumban: soraikat malária és éhség tizedeli. A kormány képviselői - ígéretük ellenére nem keresik fel őket, hogy meghallgassák panaszaikat. A végsőkig elkeseredett indiánok elhatározzák hát, hogy visszatérnek szülőföldjükre, ahol egykoron boldogan éltek. A rezervátumot azonban a törvény szerint tilos elhagyniuk. A fehérek közül az egyetlen, aki együtt érez velük, Deborah, az indián gyerekek tanítónője. Sorsukban osztozva velük megy, annak ellenére, hogy tudja, a helyőrség rövidesen üldözőbe veszi őket... A Maurice Sandoz regénye alapján készült film őszintén mutatja be az amerikaiaknak az indiánok elleni kegyetlen bánásmódjáról. A filmet Oscar-díjra jelölték.

Frank Castle (Dolph Lundgreen) különleges ügynök utolsó akciójába végzetes hiba csúszik, amelynek áldozatául esik a hírhedt alvilági vezér fia. A bosszú nem maradhat el: a maffia feje hidegvérrel végez Frank családjával. A magára maradt ügynököt ezután már semmi más nem élteti, csak a megtorlás. Őrült hajszába kezd, hisz csupán egyetlen küldetése maradt - a büntetés.

Egy lírikusan erőszakos western film, mely elegyíti az új világ géppisztolyait és automobiljait, a régi stílusú lovakkal és pisztolyokkal. Egy csoport középkorú törvényen kívüli az amerikai-mexikói határon arra a felismerésre jut, hogy az idő ellenük dolgozik. Elhatározzák, hogy még véghez visznek egy utolsó akciót, mielőtt szögre akasztanák pisztolytáskáikat, és nyugdíjba mennének. Szerencsétlenségükre azonban meg kell küzdeniük a mexikói hadsereggel és egy csapat jótékony vadásszal, akiket a banda egy korábbi tagja vezet.

Marcello valaha komoly írói ambíciókkal érkezett Rómába, ahol most egy bulvárlap munkatársa, a Via Venetóval jelképezett fényűző, hazug és cinikus társasági élet ismert figurája. S noha a hamis csillogású filmipar képviselőinek orgiáin, a letűnt arisztokrácia, az értékválságba került értelmiség, a szenzáció- és pénzhajhász tömegkommunikáció szánalmas vagy kegyetlen "szertartásain" egyaránt teljes erkölcsi és érzelmi kiüresedést tapasztal, végül mégis ennek a világnak adja el magát.

New York Little Italy negyedében él két barát: Charlie, a helyi maffiafőnök unokaöccse és a vad, fékezhetetlen Johnny Boy. Charlie a nagybátyjának dolgozik, de nem igazán tud azonosulni a szerepével. Annál is inkább, mert Johnny Boy újabb és újabb balhékba keveredik, és ez veszélyezteti Charlie helyzetét a családban.

Johnny Hooker piti kis tolvaj, aki a társával együtt évek óta jól begyakorolt trükkel fosztogatja a gyanútlan járókelőket a harmincas években. Amikor véletlenül a maffia pénzszállítóját zsebelik ki, ez egyikük életébe kerül. A veszélyben forgó Johnny a befolyásos barátjához, Henry Gondorffhoz menekül. Arra kéri, segítsen neki bosszút állni a barátja gyilkosán. Gondorff és Hooker egy gondosan kidolgozott terv szerint húzza csőbe Doyle Lonnegant, a nagyhatalmú maffiafőnököt. A kolosszális átveréssel nemcsak bosszút állnak rajta, de az utolsó dollárjától is megszabadítják.

Don Diego de la Vega, a titokzatos Zorro álarca mögé rejtőzve sikerrel vívta egyszemélyes harcát a vaskezű kormányzó, Don Rafael Montero és a spanyol uralom ellen. Egy suhintás az acélpengével, egy nagy Z betű, s már mindenki tudja, Zorro járt itt, hogy oltalmazza a gyengéket és kiszolgáltatottakat, s bosszút álljon az elszenvedett igazságtalanságokért. Ám e legyőzhetetlen, sebezhetetlen hős jelmeze hús-vér embert takar, akit a kormányzó végül mégis sarokba szorít és megfoszt mindattól, amiért él: a családjától és a szabadságtól. Megöli feleségét, magához veszi kislányát, őt magát börtönbe záratja. Mire húsz év multán sikerül megszöknie, már túl öreg ahhoz, hogy a legendás Zorro-álarcot újra felöltse. Pedig az elnyomás kegyetlenebb, mint valaha, s a kormányzó minden eddiginél sötétebb terveket forgat a fejében. A véletlen azonban útjába sodor egy útonállót, Alejandro Murrietát, akiben meglátja a lehetőséget, hogy sok tanulás és hosszas gyakorlás után örökébe léphessen.

Seth Brundle (Jeff Goldblum) megszállottan dolgozik teleportáló gépén. Már csak egyetlen kísérlet van hátra, egy élőlényen is ki kell próbálnia a gépet. Saját magán kezd kísérletezni, ám a teleportálás pillanatában egy légy is bejut a gépbe. Seth a kísérlet végén még nem is sejti, hogy testének genetikai állománya összekeveredett egy légyével. Hamarosan furcsa tüneteket észlel magán: ereje és teljesítőképessége emberfelettivé válik, és teste is elképesztő változásokon megy keresztül. A férfi lassan félig légy, félig ember szörnnyé alakul.

A világtól elzárva, a Massachusetts állam partjainál fekvő kis szigeten lévő elmegyógyintézetben tartják fogva az Egyesült Államok legveszedelmesebb elmebeteg bűnözőit. Amikor az ötvenes években a szigorúan őrzött intézményből megmagyarázhatatlan módon megszökik egy gyilkosságért elítélt nő, az igazgató, Dr. Cawley kénytelen külső segítséget kérni. Két rendőrbíró, Teddy Daniels és Chuck Aule utazik a szigetre, hogy kiderítse, mi történt, és megtalálja a szökevényt. Danielsnek nemcsak a munkáját hátráltató pszichiáterrel, hanem a saját démonaival is meg kell küzdenie.

A "Nagy ember" William Randolph Hearst volt, az Aranypolgár pedig alig leplezhető gúnyrajz a század első, hihetetlen hatalommal bíró sajtómágnásáról."Rózsabimbó" - ez az utolsó szava a palotájában magányosan haldokló milliomosnak, s ezen a nyomon indul el egy újságíró, hogy megfejtse e páratlan karriert befutott ember titkát. A főszereplő Charles Foster Kane, aki arra született, hogy nagy ember legyen. Egyszerű emberként indult, de kis szerencsével mindig felismerte a környezetében lévő lehetőségeket és képes volt azt saját hasznára fordítani. Újságjai voltak, rádióállomásai, a közvélemény kiszolgálója és befolyásolója volt. Kane története, aki alulról kapaszkodott fel és ezt "elfelejtette", egy csapásra mindent elveszített. Magányosan halt meg - pedig halhatatlannak tűnt -, és vele együtt gazdagsága, hatalma és dicsősége is.

J. Robert Oppenheimer története, aki a Manhattan Terv vezetőjeként, az első atomfegyver létrehozásáért volt felelős a II. világháború idején.

Az Irakban dolgozó amerikai bombaosztag tagjai talán a világ legveszélyesebb munkáját végzik. Nap mint nap bombákat hatástalanítanak a háborús övezet kellős közepén. Életük azon múlik, hogy sikerül-e a megfelelő zsinórt elvágni idejében, mielőtt valaki felrobbantaná az elrejtett tölteteket. Számukra Bagdadban mindenki potenciális ellenség, ezért belső konfliktusaik ellenére össze kell tartaniuk. William James bombaspecialista őrmester megszállottan nem vesz tudomást a halál közelségéről társaitól eltérően, akik egyszerűen csak túl akarják élni a már alig néhány napos küldetést. Összebarátkozik egy helyi kisgyerekkel, Beckhammel, és amikor egy bombaraktárban hozzá hasonlító holttestre bukkan, keresni kezdi a tetteseket.

Igazi szupercsapatot láthatunk akció közben Stanley Kubrick kitűnő filmjében, amelynek tárgya a vietnami háború és az a folyamat, amely során a katonák lassan elvesztik emberi mivoltukat és gyilkológépekké válnak. Hőseink egy kőkemény kiképzőtábor kellős közepén találják magukat, ahol egy állati kegyetlenségű őrmester veszi őket kezelésbe, aki pitbullagyával pusztán háborús nyersanyagot lát a kiképzendő újoncokban. Az Acéllövedék nem babazsúrokon való vetítésre készült: a cselekmény durva, a történet erős, a párbeszédek humora gyilkos. És mint oly kevés film, Kubrick alkotása - mutassa bár épp a kíméletlen alapkiképzést vagy a hue-i csata rémálmát - minden pillanatában telibe talál.

A történet az 1950-es években kezdődik, amikor Henry még csak egy 13 éves kamasz, aki vágyakozva figyeli a szemközt lakó, sokak által a legnagyobb tiszteletben tartott maffiózó, Jimmy fényűző életét. A félig ír, félig szicíliai származású fiút, aki mindig is közéjük vágyott, könnyen elcsábítja a gengszterek világa, és egy napon a helyi keresztapák családjának szolgálatába áll. Ugyanekkor csatlakozik a csapathoz a Henry-vel nagyjából azonos korú, így még könnyen befolyásolható Tommy DeVito, akivel a bajtársiasság jegyében és a nagymenők árnyékában gyorsan beletanulnak a szakmába. Néhány hónap sem telik el és Henry-t, akit maga Jimmy vezet be a könnyen szerzett pénz és a brutalitás világába, egyre többen előre köszöntik az utcán és név szerint ismeri a legjobb bár ajtónállója. Az újdonsült gengszterek gyorsan profikká válnak és hozzászoknak a vérrel áztatott, ám annál fényesebben csillogó gazdagsághoz...

Ki-taek családja igazi semmirekellőkből áll. Ők mindig a könnyebbik utat választják – bármit megtesznek, csak dolgozni ne kelljen. Irigykedve nézik a Park család fényűző életmódját, és ördögi tervet eszelnek ki, hogy a közelükbe férkőzzenek. Azonban természetesen semmi sem a családfő tervei szerint alakul.

Dr. Venkmant, Dr. Stantzot és Dr. Spenglert, a mániákus parapszichológusokat kirúgják az egyetemről, ahol eddig tanítottak és kutatásaikat végezték. Megélhetésük és Manhattan érdekében szellemirtó irodát nyitnak. Az első komoly megbízásuk nem is várat sokáig magára, mivel a szomszédjukat és annak házát megszállták a szellemek. A baj nem jár egyedül, hőseinknek hamarosan a New Yorkban elszaporodó kóbor szellemek is feladják a leckét.