Contaminated by a nuclear-plant spill, an Australian worker hides with a woman and tries to warn the public.

Féltékenység, birtoklásvágy, függőség, kilátástalanság, szenvedés. Viharos érzések váltakozása. Nők egymás közt. Ezért a filmjéért (is) Fassbindert sokan nőgyűlölőnek tartották, amit ő következetesen visszautasított: "A nők érdekesebbek, mint a férfiak, mert egyrészt elnyomottak, másrészt nem igazán azok, mivel ezt az elnyomást a terror eszközeként használják fel. Filmjeim az asszonyok mellett, és nem ellenük szólnak."

A Matador című Almodóvar-filmben a szerelem és a halál végzetes kapcsolata elevenedik meg a néző szeme előtt. Diego Montez és Maria Cardenal a bikaviadalok kegyetlen világában találkozik egymással. A két ember perverz szexuális játékoknak hódol, melyekre eddig csak partnereik meggyilkolása révén tudtak szert tenni. Most elérkezett a várt beteljesülés: együtt halhatnak meg a szenvedély oltárán.

Három évvel azután, hogy Charlie egy veszélyes éjjelen megölte a rettegett vámpírt, vagy talán csak ezt képzelte, a pszichoterápia hatására kezdi végre elhinni, hogy vámpírok nincsenek és az egész rémtörténet csak a fantáziája szüleménye. Mígnem egy napon a barátja, egy televíziós horrorshow házigazdája, Peter Vincent házába beköltözik négy idegen, akik közül Regine, az ismert színésznő szokatlan érdeklődést mutat Charlie és a barátnője, Alex iránt. Egy szörnyen vérfagyasztó éjféli látogatás után világossá válik, hogy Regine Jerry, az előző részben meggyilkolt vérszívó testvére, aki eltökélte, hogy rafinált bosszút áll a bátyjáért és Charliet is a sötét erők szolgálatába állítja. Charlie reggel ismét lidérces rémálomból ébred. Vagy mégsem?

Fergus - az IRA önkéntes katonája - Észak-Írországban él, ahol az IRA és a brit hadsereg nap mint nap a terror és az ellenterror halálos játékát játsszák. Társaival elrabol egy brit katonát, s miközben túszként fogva tartják, Fergus felfedezi a fogolyban az embert, aki gyenge, aki szeret, fél és gyűlöl, aki éppúgy sebezhető és elnyomott, mint ő. Furcsa emberi kapcsolat alakul ki fogoly és fogvatartó között, mígnem egy váratlan esemény Fergus társainak és a fogolynak a halálát okozza. Fergust innentől kezdve nem hagyják békén az emlékképei, hiába próbál menekülni - Londonba költözik -, a halott katona képe újra és újra megjelenik emlékezetében. Jody barátnőjével is ezért kezd végzetes kapcsolatba, míg meg nem jelenik volt bajtársnője, hogy leszámoljon vele társai haláláért.

Intim betekintést kapunk a színfalak mögé, és megismerhetjük a Jennifer Lopezt jellemző elszántságot és kitartást. A film kendőzetlenül mutatja be élete második felének kezdetét, a latina, az anya, a művész szerepében történő felemelkedését, azt, hogyan válik belőle ügynök a karrierje során és miként emeli fel hangját a komolyabb célok érdekében.

A történet a mexikói forradalom idején játszódik a mágikus realizmus elemeit felhasználva, jelentős szerepet kap benne a konyhaművészet, a jellegzetes mexikói ételek ábrázolása.

Matusek Hugó bőröndkereskedésébe felveszi a tehetséges eladónak ígérkező Novák kisasszonyt, bár - mint ezt az üzlet tapasztalt eladója, Králik úr jelezte - nincs üresedés. Az ettől kezdve egymással ellenséges fiatalokat azonban titkos szál köti össze: mindkettőjük levelezik, és még nem sejtik, hogy egymással... "Lubitsch Ernő csipkefinomságú vígjátéka, a szellemes, ötletes, hol könnyes, hol mosolyos budapesti történet, amely az Illatszertár című Budapesten nagy sikert aratott vígjáték filmváltozata, rekord bevételekkel fut a budapesti Corso-moziban" - írta a korabeli hazai sajtó. A harmincas évek derekán bemutatott színdarab Amerikába kivándorolt szerzője, László Miklós ajánlotta fel a történetet Lubitschnak, aki maga is kereskedősegédként kezdte.

A 12 éves Artemis Fowl felmenői egytől-egyig valóságos bűnözőzsenik. A fiú apja nyomát keresi, aki rejtélyes körülmények között tűnt el. Hűséges komornyikja társaságában Artemis felfedez egy ősi, földalatti civilizációt; egy technológiailag előrehaladott világot, amit tündérek népesítenek be. Miután arra a következtetésre jut, hogy apja eltűnéséhez köze van e titkolózó, zárkózott tündérvilágnak, a ravasz Artemis veszélyes tervet eszel ki – oly veszélyeset, amely végül kockázatos elmeháborúba sodorja a mindenható tündérekkel.

Adam Elliot, az Oscar-díjas Harvie Krumpet rendezőjének új egész estés filmje, a Mary és Max. A történet egy valószínűtlen barátságról szól: a pangó, ausztrál kertvárosi közegben élő Mary találomra levelet ír egy New York-i ismeretlennek, a magányos, enyhén autista brooklyni nyugdíjas Max Horowitznak. Bár soha életükben nem találkoznak, az évtizedes levelezés során egymás életének legfontosabb szereplőivé válnak.

A második világháború derekán a németek új, különleges fogolytábort építenek, miután megelégelték a szökött szövetséges katonák utáni hajszát. A legszigorúbb biztonsági intézkedések mellett itt tartják fogva azokat a foglyokat, akik már többször sikeresen megléptek. A szövetséges katonákat azonban kemény fából faragták. Amikor Bartlett repülőtiszt is idekerül, elhatározza, hogy több ember fog innen megszökni, mint eddig bárhonnan. A céljuk nem csak az, hogy kiszabaduljanak, hanem, hogy lekössék a közelben állomásozó német csapatokat is. Elképesztő akció veszi kezdetét.

Hanna egyszerű kamaszlánynak látszik. De olyan erős, gyors, ravasz és kitartó, mint egy profi zsoldos katona. Apja, a CIA egykori ügynöke az északi sarkkörön túl, Finnország néptelen tundráin nevelte fel. Amikor a férfi úgy érzi, hogy a lány felkészült, visszaküldi a civilizált világba, és egy feladatot bíz rá. Hanna egy számára teljesen ismeretlen közegbe kerül, amit eddig csak könyvekből ismert.

Sophie az apjával töltött gyerekkori nyaralás közös élményeire gondol vissza, amikor azt érezte boldog volt. Húsz évvel később a zűrzavaros emlékek és a képzelt emlékek közepette próbál rájönni, milyen is valójában az a férfi, aki az édesapja.

Elle, a gimi legszőkébb és legcserfesebb nője rájön, hogy a szőke bombázók élete sem könnyű. A szerelme elhagyja, mert politikusi pályára készül, és komoly joghallgató csak komoly barátnővel mutatkozhat. Elle elhatározza, hogy bosszút áll. Felvételizik Amerika legnevesebb jogi egyetemére, hogy megmutassa, mit tud. Igaz, a rózsaszín micisapkái, magassarkú cipői, rúzsa és az illatos papíron beadott dolgozatai kissé megzavarják a tekintélyes intézményt, ám amikor egy gyilkossággal vádolt oktató ügyében jól ápolt kezébe veszi a nyomozást, minden megváltozik körülötte.

1971 júniusában hatalmas botrány rázza meg az Amerikai Egyesült Államokat: a The New York Times részleteket közöl egy szigorúan titkos jelentésből, amelyből nyilvánvalóvá válik, hogy az USA kormánya félrevezette a közvéleményt a vietnámi háborúval kapcsolatban. Miután a kormány leállíttatja az anyagok közzétételét és bíróság elé idézi a napilapot, az iratokat kiszivárogtató katonai elemző, Daniel Ellsberg a The Washington Posthoz fordul. A női laptulajdonosként még kuriózumnak számító, és az elismertségéért küzdő Katherine Graham úgy dönt, hogy vállalja a kockázatot, és kiáll a sajtószabadság mellett. A bátor asszony és az elhivatott főszerkesztő, Ben Bradlee egészen a Legfelsőbb Bíróságig elmennek, hogy a háború értelmetlenségét leleplező „Pentagon-iratok” nyilvánosságra kerülhessenek…

Peter Parker lelepleződik, már nem tudja elválasztani a normális és a szuperhős életét. Amikor Strange segítségét kéri, a tét még veszélyesebbé válik, és arra kényszeríti, hogy felfedezze, mit is jelent valójában Pókembernek lenni.

A "Nagy ember" William Randolph Hearst volt, az Aranypolgár pedig alig leplezhető gúnyrajz a század első, hihetetlen hatalommal bíró sajtómágnásáról."Rózsabimbó" - ez az utolsó szava a palotájában magányosan haldokló milliomosnak, s ezen a nyomon indul el egy újságíró, hogy megfejtse e páratlan karriert befutott ember titkát. A főszereplő Charles Foster Kane, aki arra született, hogy nagy ember legyen. Egyszerű emberként indult, de kis szerencsével mindig felismerte a környezetében lévő lehetőségeket és képes volt azt saját hasznára fordítani. Újságjai voltak, rádióállomásai, a közvélemény kiszolgálója és befolyásolója volt. Kane története, aki alulról kapaszkodott fel és ezt "elfelejtette", egy csapásra mindent elveszített. Magányosan halt meg - pedig halhatatlannak tűnt -, és vele együtt gazdagsága, hatalma és dicsősége is.

Kumandra, ahol emberek és sárkányok egykor harmóniában éltek egymás mellett. Amikor azonban egy gonosz erő fenyegette a vidéket, a sárkányok feláldozták magukat az emberiség megmentése érdekében. Most, 500 évvel később ez a gonosz visszatért, s egy magányos harcosra, Rayára hárul a feladat, hogy felkutassa a legendás utolsó sárkányt, aki egyesítheti a széthullott földet és megosztott népeit.

Az Irakban dolgozó amerikai bombaosztag tagjai talán a világ legveszélyesebb munkáját végzik. Nap mint nap bombákat hatástalanítanak a háborús övezet kellős közepén. Életük azon múlik, hogy sikerül-e a megfelelő zsinórt elvágni idejében, mielőtt valaki felrobbantaná az elrejtett tölteteket. Számukra Bagdadban mindenki potenciális ellenség, ezért belső konfliktusaik ellenére össze kell tartaniuk. William James bombaspecialista őrmester megszállottan nem vesz tudomást a halál közelségéről társaitól eltérően, akik egyszerűen csak túl akarják élni a már alig néhány napos küldetést. Összebarátkozik egy helyi kisgyerekkel, Beckhammel, és amikor egy bombaraktárban hozzá hasonlító holttestre bukkan, keresni kezdi a tetteseket.