Egy önsegítő szeminárium arra inspirál egy hatvanas éveiben járó nőt, hogy romantikus kapcsolatot kezdeményezzen fiatalabb kollégájával.

Egy ártatlan ember belekeveredik egy halálos agykontroll kísérletbe. Lance Bishop egy átlagos biztosítási ügyintéző, akinek életét a feje tetejére állítja egy őrült fegyveres. Mielőtt a gyilkost lelövik, hátborzongató dolgot mond Lance-nek. "Bárcsak tudná, amit én tudok..." A rémálomtól gyötört Lance hangokat kezd hallani, melyek arra utasítják, hogy ölje meg feleségét, Karen-t. Rájön, hogy senkiben nem bízhat, főleg nem a rendőrségben, amely a gyilkosságok ügyében nyomoz, és végül magában sem.

A közvetlenül az első világháború után készült film a német expresszionista filmstílus legnagyobb hatású, legtöbbet idézett alkotása, amely 1958-ban a híres brüsszeli szavazáson bekerült minden idők legjobb 12 filmje közé. A forgatókönyvírók eredeti szándéka szerint Caligari, az őrült hipnotizőr, és médiumának kapcsolata a hatalomra törő, irracionálisan gonosz zsarnok és a kiszolgáltatott kisember viszonyát testesítette volna meg. Az eredeti cselekményhez utólag hozzákapcsolt kerettörténet tompította a társadalomkritikát, és lélektani síkra emelte a konfliktust. A filmben kizárólag festett díszleteket alkalmaztak, amelyeket három expresszionista festő, a Sturm csoport tagjai készítettek. A kísérteties, látomásszerű kisvárosban az utcák hegyesszögben torkollnak egymásba, a düledező kockaházak tetején a kémények ferdén meredeznek. A torz perspektívájú, hatásosan megvilágított díszletek között a szereplők árnyakként suhannak, mintha maguk is megelevenedett rajzfigurák lennének.

Blanche labilis idegzetű asszony, aki feledni szeretné komor életét. Alkoholba fojtja bánatát és nővérénél, Stellánál keres menedéket. Sógora, Stanley Kowalsky, aki testiségével vonzza és egyben taszítja is, heves érzelmek kuszaságát váltja ki benne. Blanche abban reménykedik, hogy a szemérmes Mitch-csel sikerül közös jövőjüket felépítenie. Kowalsky azzal rombolja szét kapcsolatukat, hogy megerőszakolja Blanche-ot. Blanche lelkileg összetörve végül idegklinikán köt ki.

A film egy üres, egyhangú életet élő középosztálybeli család élete széthullásának krónikája. A három fejezet a család utolsó három évébe nyújt bepillantást. Nem mintha sok jelentősége lenne ennek. Semmi különös dolog nem történik velük, siváran, monoton módon zajlik életük: minden nap felkelnek, megmosakodnak, reggeliznek, a kislányt elviszik az iskolába, ők pedig munkába mennek. Este ugyanez, fordítva. Azután egyik nap a család feldúlta a lakását, megsemmisítette az értéktárgyait, végül öngyilkosságot követtek el. A film valós történet alapján készült.

Marcello valaha komoly írói ambíciókkal érkezett Rómába, ahol most egy bulvárlap munkatársa, a Via Venetóval jelképezett fényűző, hazug és cinikus társasági élet ismert figurája. S noha a hamis csillogású filmipar képviselőinek orgiáin, a letűnt arisztokrácia, az értékválságba került értelmiség, a szenzáció- és pénzhajhász tömegkommunikáció szánalmas vagy kegyetlen "szertartásain" egyaránt teljes erkölcsi és érzelmi kiüresedést tapasztal, végül mégis ennek a világnak adja el magát.

Noriko 27 éves lány és még mindig özvegy apjával él. Környezete házasságra ösztönzi, de Noriko így is tökéletesen elégedett az életével. Amikor nagynénje szerez neki egy udvarlót, azzal kezdi zsarolni, hogy apja titkon az újranősülést tervezgeti. (snitt.hu)

A Vietnámot megjárt veterán, Travis nem találja a helyét New Yorkban. Hiába próbál közel kerülni egy szép, politikai aktivista lányhoz, hiába győzködi a vidékről felkerült, kiskorú prostituáltat, hogy térjen jó útra és hiába próbál beszélni a polgármesterjelölttel, hogy tisztítsa meg az utcákat a szeméttől. Úgy érzi, neki kell cselekednie: leborotváltatja a haját, fegyvert vásárol, kigyúrja a testét és nekivág, hogy rendet tegyen.

Freelingék tipikus amerikai család három gyerekkel, és egy békés kaliforniai kertvárosban élnek. Egyik éjjel legkisebb gyermeküket, Carol Anne-t megszólítja egy hang, mely valahonnan a tévékészülék belsejébõl jön. És hamarosan megszállják házukat a szellemek, melyek eleinte játékos gyermekekként nyilvánulnak meg. Ám hamarosan a játék durvaságba fordul: repkedni kezdenek a tárgyak és a bútorok, forgószél tört ki a lakásban, és pusztulással fenyegeti a házat és lakóit. És miközben a szülõk a középsõ fiút próbálják megmenteni az udvaron álló fától, mely rátámadt, a kis Carol Anne eltűnik: elnyeli õt a Poltergeis-t világa. A szülõk pedig kétségbeesésükben két szakemberhez fordulnak segítségért: egy parapszichológushoz és egy ördögűzõhöz.

Harry és Mónika Stockholm szegényebb negyedében lakó fiatalok. A fiú egy porcelán raktárban, a lány egy zöldséges boltban dolgozik. Nem látnak maguk előtt jövőt különösen akkor, amikor Mónika elveszíti munkahelyét. Elhatározzák, hogy a város körülvevő lakatlan szigetek egyikére mennek keresve a szabadságot és a felszabadulást. Eleinte úgy élnek, mint a paradicsomban. Sajnos hamarosan hiányozni kezd a pénz. Ehhez jön egy őket üldöző huligánnal való drámai összeütközés. Vissza kell térniük. Mikor kiderül, hogy Mónika terhes, összeházasodnak és beköltöznek egy szegényes szobába. Harrynak munkát kell, hogy találjon. Tanulni is akar. A helyzettől kétségbeesett leány megcsalja őt, elhagyja Harryt és pici lányukat.

Joachim von Essenbeck születésnapjának megünneplése alkalmából összegyűlnek a német iparmágnás család tagjai. 1933. február 27-ét mutat a naptár. Az ünnepi eseményt gyászos hír szakítja félbe: kigyullad a Reichstag épülete. Ráadásul az ünnepelt még azon az éjszakán gyilkosság áldozata lesz. Szinte azonnal megindul a harc a hatalom várományosai között. A nagyvállalat vezetéséért folytatott küzdelem során kíméletlen, gyilkos viszály üti fel a fejét. Miközben a család széthullik, az összecsapásból a szadista Martin von Essenbeck kerül ki győztesen.

A filmtörténet vitathatatlan klasszikusa, melynek forgatókönyvét Oscarra jelölték. Az "új regény" neves képviselőjének, Durasnak találkozása az "újhullám" egyik megteremtőjének tartott Resnais rendezővel olyan forradalmian új, közös alkotást eredményezett, amely messze túllépett a hagyományos filmművészet keretein. Egy német katonába beleszerető francia lány nevers-i tragédiáját állítja a film a hiroshimai tragédia mellé, amelyet egy, az egész családját elvesztett japán mérnök képvisel. A francia nő és a japán túlélő között szerelem ébred...

A Csavargó magányosan tölti napjait a nagyvárosban. Egy nap rámosolyog a szerencse: beleszeret egy vak virágáruslányba és ráadásul megmenti egy milliomos életét, aki ettől fogva barátjának tekinti. A bökkenő csak az, hogy a gazdag mecénás csak akkor ismeri meg, ha részeg, és ebből sok-sok galiba származik. A szerencse forgandó. A Csavargó a gazdag pártfogójától kapott pénzből meggyógyíttatja a lányt, ő maga viszont börtönbe kerül... A hangosfilm kezdeti és a világgazdasági válság kiteljesedő időszakában készült filmjében Chaplin nem merte megkockáztatni a beszédet, mely ellentétbe került volna figurája groteszk vizuális külsejével. A tőkések méltányosságára apelláló szegénysegítő kampány idején Chaplin ennek lehetetlenségét mutatta meg.

Hollywood, Sunset Boulevard. A filmsztárok legfelkapottabb lakóhelye. Az egyik luxusvilla úszómedencéjéből meggyilkolt férfit halásznak ki a helyszínre érkező rendőrök. Három golyó végzett vele: egyet kapott a hasába, kettőt a hátába. Az áldozat jelentéktelen senki, másodrendű forgatókönyv-iparos. De a villa tulajdonosnője nem akárki: egykor a némafilm legfelkapottabb csillaga volt. Ez történetüknek szomorú végkifejlete, de korábban az egész egy különleges kapcsolattal kezdődött. Joe Gillis, a feltörekvő filmíró úgy érzi végre ott áll a siker kapujában, ám Norma Desmond, a lecsúszott színésznő egyvalamire vágyik igazán: az az álma, hogy újra rivaldafénybe kerüljön. S ezért akár ölni is képes.

Egy öngyilkos korrupt köztisztviselő búcsúlevelében leleplezi Laganát, a köztiszteletben álló gengsztert, aki az egész kisvárost a markában tartja. A megözvegyült feleség ezzel a rendőrség elől eltitkolt levéllel biztosítja be magát Laganánál, de egy fiatal nyomozó, Dave Bannion gyanút fog, s nem áll le a vizsgálódással, hiába figyelmeztetik egyre drasztikusabban Lagana emberei, főleg a brutális Vince Stone. Végül már a személyes bosszú motiválja, s elkeseredett magányos harcában váratlan helyről kap segítséget a nagy leszámoláshoz.

Élethalálharc veszi kezdetét, mikor nyolc ember épphogy csak túlél egy autós tömegbalesetet. Csupán egy fiatal lány hátborzongató előérzete menti meg mindannyiukat a rettenetes végtől. Csakhogy ezzel beavatkoztak a halál terveibe, amiért fizetniük kell, méghozzá horrorisztikus árat. A hajmeresztő látványeffektusokkal, rémisztő fordulatokkal teletűzdelt Végső állomás 2. minden pillanata feszes és pergő – méltó folytatásaként az első résznek. Biztonsági öveket bekapcsolni, a rémutazásra felkészülni… talán ez lesz a végső!

A 19. században járunk, a nagy aranyláz idején, valahol Kanadában. A hazafelé tartó farmert, Matt Caldert megtámadja Harry Weston és elveszi tőle a lovát. Két szemtanúja is van az esetnek: Matt fia, Mark és Weston felesége, Kay, a táncosnő. Kay, úgy dönt Matt-tel marad és segít neki, hogy az ellenséges, indiánlakta vidéken táplálékhoz jusson és felgyógyuljon a Weston okozta sérülésekből. Matt bosszút esküszik és fia, valamint Kay társaságában Weston után ered. Amikor már közel a "nagy találkozás", úgy tűnik, hogy Kay meggondolja magát és segít, hogy Weston megléphessen üldözői elől...

Kleinman, a szorongó és gátlásos kishivatalnok akaratán kívül fontos, sőt férfias feladatot kap: segítenie kell a polgárőrségnek, hogy elkapják a mániákus gyilkost, aki mint Hasfelmetsző Jack a sötétség leple alatt csap le áldozataira. A gyilkos indulat akkor szabadult el, amikor a cirkusz társulata megérkezett a városba. Kleinman éjszakai felderítő portyára indul. Társul hozzá a helyi cirkusz szépséges kardnyelőnője, akibe hősünk reménytelenül beleszeret. Az asszonynak épp elég oka van rá, hogy kiöntse szívét egy megértő embernek, hiszen nemrég szökött meg önző és szoknyavadász férjétől, a cirkusztársulat bohócától, akinek most éppen a társulat szép trapéz-művésznőjével van viszonya... A 20-as években játszódó, fekete-fehér mozi a német expresszionista filmek mulatságos utánérzése.

Johnny Case, a freethinking financier, has finally found the girl of his dreams — Julia Seton, the spoiled daughter of a socially prominent millionaire — and she's agreed to marry him. But when Johnny plans a holiday for the two to enjoy life while they are still young, his fiancée has other plans & that is for Johnny to work in her father's bank!