Az Adriai-tenger partján fekvő kisvárosban él Titta, a nagyra nőtt kamasz. Miközben a harmincas évek Olaszországában egyre jobban tért hódít a fasizmus, a fiú a felnőtté válás megannyi problémájával küszködik. Az élet leginkább a kisváros utcáin zajlik, melyeken mindenki megfordul, aki él és mozog. Ott van a városka szexbombája, akiről minden férfi álmodik, az ügyvéd, az utcalány, a gigantikus mellű trafikosnő, a fagylaltos, a fasiszta pártvezér, mindenféle hóbortos emberek. Évszakok jönnek és mennek. A világhírű rendező önéletrajzi ihletésű filmje.

Vannak filmek, amelyek beépülnek életünkbe, hiába változik az idő, az ízlés és a technika, kopásmentesen szépek maradnak, akárcsak legigazabb emlékeink. Ha csak úgy véletlenül meghalljuk Nino Rota filmzenéjének azt a bizonyos feledhetetlen dallamát, máris felidéződik bennünk a megrázó, mégis felemelő történet az édes, bolondos, csupa lélek Gelsomináról, az erőszakos, durva érzelmeket megvető Zampanóról, meg a mindentudó bolondról, aki megtanítja Gelsominát arra a bölcsességre, hogy minden létezésnek értelme van itt a földön.

Guido, a filmrendező visszavonul egy magánklinikára, szeretne elbújni a világ elől, ám minden kísérlete kudarcba fullad. Nemcsak felesége és szeretője üldözi folyvást, hanem az a rengeteg ember is, aki tőle vár újabb munkát, egy következő, lehetőleg ismét nagy sikerű filmhez. A zseniális ötlet várat magára, helyette álmok, gyerekkori szorongások gyötrik. Képzeletében elvonulnak mind a nők, akik valamilyen szerepet játszottak az életében.

Moraldo, Fausto, Leopoldo, és Alberto egy álmos kisváros aranyifjai, akik sehogy sem akarnak belenőni a felnőtt életbe. Szüleik világát szűknek és unalmasnak érzik, nagy tervekről, izgalmas életpályáról álmodoznak, de erejükből legfeljebb némi botránykeltésre futja. Menekülni szeretnének, de csak Moraldónak van annyi ereje, hogy felszálljon a Róma felé tartó vonatra. Az erőteljesen önéletrajzi ihletésű film elkészítésének idején Fellini még maga is pályakezdőnek számított csakúgy, mint fiatal színészei, akik közül a saját nevét is vállaló Alberto Sordi igazi világsztár lett.

Pietro Germi fekete komédiájában egy szicíliai nemes meséli el, hogy sikerült hosszas próbálkozások után megszabadulnia csúnya feleségétől és feleségül vennie a szép fiatal rokonlányt. Az Oscar-díjjal is kitüntetett forgatókönyvírók maró szatírában leplezik le az olasz intézmény- és szokásrendszert.

Giovanni, a Milánóban élő, sikeres író sivárrá vált belső világa lepleződik le a felesége, Lídia előtt egyetlen nap alatt. Lídia híres magányos sétáját a külvárosban a haldokló barátjuknál tett reggeli kórházi látogatás és az ürességet fényűzéssel leplező nagypolgári estély fogja közre, hogy aztán a hajnal hideg sivárságában szembesítse férjét egykori önmagával...

Az elegáns stílusú antik szerző, Petronius műve alapján készített film Fellini víziója a hajdan hatalmas Róma mindennapjairól. Arról a császári Rómáról, amely egyszerre volt minden bűn melegágya és az új erkölcs bölcsője. Két Néró császár korabeli siheder, Encolpius és Ascyltus kalandjait követhetjük nyomon. A szerelemféltésből induló történet földrészeken és mítoszokon vezet keresztül, újjáteremtve a ránk maradt freskók csodálatos világát.

Pasolini első filmje a római külvárosok reménytelen, lepusztult világában játszódik. Főszereplője cinikus és brutális, dolgozni nem hajlandó Vittorio, aki egy prostituálton élősködik. Amikor beleszeret egy lányba, addigi élete válságba kerül. A hozzá hasonló szociális körülmények között élő fiatalok számára azonban - ahogy Pasolini megfogalmazta - "a megváltás mégoly halvány és csalóka reményét kizárólag a halál jelentheti"."Egy olyan ember megalázottságát és nyomorult emberi állapotát akartam bemutatni, aki a római borgate mocsarában él. Éreztem és tudtam, hogy ebben a megalázottságban van valami szent... és Bach zenéje segített abban, hogy a nagyközönséggel megismertessem szándékaimat. A megváltás mégoly halvány és csalóka reményét kizárólag a halál jelentheti" a lopásból és utcalány-élettársa kizsákmányolásából élő ifjú főhős számára, aki szorgalmasan dolgozó öccsét hergelendő még dicsekszik is munkátlan függetlenségével és elzülleszti az életében felbukkanó tiszta nőt.

A tizenhárom éves Antoine Párizsban él a szüleivel. Nem elég, hogy szűkösen élnek, a szülei nem igazán törődnek vele. Az iskolában sem jobb a helyzet, a tanárai fásultak, közönyösek. Miután az anyját véletlenül rajtakapja a szeretőjével, Antoine a maga javára fordítja a helyzetet, engedményeket csikar ki tőle. Amikor gondjai támadnak a tanárával, nem megy többé iskolába. Ellopja az apja írógépét, hogy annak eladásából szerezzen pénzt, amivel leléphet otthonról. A dühös apa a rendőrökhöz fordul. Antoine végül nevelőintézetben köt ki.

1938. május 8-án nagy nap virradt az olasz fővárosra: Hitler látogatást tesz Mussolininál és fogadására megjelenik III. Victor Emanuele király, a Duce, és a többszázezres ünneplő tömeg. Kiürülnek a házak, mindenki a nagy eseményre siet. Két ember marad csak otthon egy belvárosi épületben: Antonietta, a csinos, hatgyermekes háziasszony, és Gabriele, a saját neme iránt vonzódó - ezért állásából elbocsátott - rádióbemondó. Antoniettáék papagája kirepül az ablakon, de Gabriele segítségével hazatalál. A két ember összeismerkedik. Gabriele először érez vágyat életében egy asszony iránt, Antonietta pedig felfedezi, hogy a szerelem másfajta is lehet, mint eddig hitte, hogy ő is teljes értékű ember, nem csupán egy férfi rabszolgája.

Hideg számítás vezérelte Phíllis Dietrichsont, amikor lényegesen öregebb, vagyonosabb férjet választott. Házassága érdekében először férje feleségét kellett megölnie, most pedig férje mielőbbi halálában reménykedik, hogy megszerezhesse annak vagyonát. A befolyásolható biztosítási ügynök, Walter Neff személyében megfelelő eszközt talál terve megvalósításához. Férjét baleset látszatát keltve megölik, így hozzájuthatnak a magas biztosítási díjhoz, mely biztosítás megkötését Phyllis erőszakolta ki férjétől. A tett elkövetése után Walter rájön, hogy Phyllis kijátszotta őt. Kétségbeesetten és a lelkiismeret-furdalástól gyötörve lelövi a nőt, közben azonban ő is súlyosan megsebesül. Végül barátja, Barton Keyes hangrögzítő készülékére mondja vallomását.

A Tükör által homályosan főhőse Karin, aki egy nap megtudja, hogy gyógyíthatatlan elmebetegségben szenved. Korábban azt hitte, legyőzte a betegséget, ám az visszatért, méghozzá olyan formában, amellyel már láthatólag nem képes megküzdeni. Párja, Martin igyekszik mellette állni, ám idővel rájön, képtelen segíteni rajta. "Az Isten alászáll, és befészkeli magát egy emberbe. Először csak olyan, mint valami hang, mint valamilyen súlyos dolognak a tudása, mint valami parancs. Fenyegető vagy kérlelő, visszataszító, de izgató is. Aztán egyre jobban megismerteti magát, és az ember próbára teheti az isten erejét, megtanulhatja szeretni, feláldozni magát érte, és eljuthat a teljes odaadásig és a teljes ürességig. Amikor eléri ezt az ürességet, az Isten birtokba veszi emberét, és vele végezteti el a munkáját. Aztán magára hagyja üresen, kiégve, megfosztva az evilági élet további lehetőségeitől. Az történik Karinnal. A határvonal, melyet át kell lépnie, a tapéta különös mintázata." (Ingmar Bergman)

Bergman talán legszebb filmje tanulmány az egyedüllétrõl, a szeretet hiányáról, az elmúlás miatt érzett szorongásról. A hetvennyolc éves Isak Borg orvosprofesszor, menyével együtt autón indul Lundba, a dél-svédországi egyetemi városba, doktorrá avatásának ötvenéves jubileumára. Útja során álom- és emlékképekben szembesül ifjúkora egyes részleteivel, és a nap végére ráébred élete idáig nem firtatott értelmére."A történeten egyetlen motívum húzódik végig, sokféle változatban: elégtelenség, szegénység, üresség - nincs megbocsátás. Most sem tudom és akkor sem tudtam, hogyan akartam kérni a szüleimet A nap vége segítségével: Nézzetek rám, értsetek meg engem és, ha lehet, bocsássatok meg nekem." Ingmar Bergman

A népes családját tiltott üzleteléssel eltartó, temperamentumos nápolyi Adelina, a csupa szív prostituált római Mara és a hideg, számító, milánói Anna esete szinte mindenben eltér egymástól. A három portré együttesen mégis izgalmas képet ad a sokszínű olasz nőről - sőt a NŐRŐL, így, csupa nagybetűvel. Az ezerarcú Sophia Loren férfi partnere mindhárom epizódban Marcello Mastroianni. Sok filmben kipróbált nagyszerű párosuk bizonnyal erősen hozzájárult, hogy De Sica alkotása elnyerje a legjobb külföldi filmnek járó Oscar-díjat.

Egy tériszonyos detektív nyomozása során beleszeret egy szemrevaló szőkébe. A baj az, hogy a szép hölgy folyton jó magas tornyokba mászkál, amitől hősünk folyamatosan rosszul lesz. Kiderül, hogy egy csúnya baleset áll a szőke démon különös viselkedésének hátterében. Miközben a nyomozó leleplezi a gonosztevőket, a mélységtől való félelmén is sikerül úrrá lennie.

Brandon és Philip, a két felsőbbrendűségtől vezérelt New York-i fiatalember úgy véli, hogy gyilkosság terén is képes tökéleteset alkotni. A közelgő ünnepi vacsora előtt minden ok és indíték nélkül egy kötéllel megfojtják barátjukat, David-et, majd a holttestet egy ládába rejtik. A partira - melyre David is hivatalos - sorban érkeznek a vendégek, köztük David menyasszonya és édesapja is, s eközben a letakart láda éppen büféasztalként funkcionál. Eleinte a vendégsereg mit sem sejt, ám nem sokkal később megérkezik Brandon-ék egykori filozófiatanára, Rupert Cadell, aki David távolmaradásából és a fiúk szokatlan viselkedéséből kiindulva lassan összerakja a képet.

Marcello Clericinek, a megbecsült filozófusnak bűn komplexusa van, amióta 13 éves korábban rálőtt egy erőszakoskodó férfire. Abban a hiszemben, hogy megölte támadóját, állandó alkalmazkodási kényszerben szenved. A fasizmus uralomra jutása után csatlakozik a hatalom birtokosaihoz, és az erkölcsi feloldozás reményében részt vesz egy politikai gyilkosságban is. A fasizmus bukása után Marcello az ünneplő tömegben fölfedezi azt a férfit, akinek képzelt halála őt szerencsétlenségbe és valódi bűnbe sodorta.

A naiv, lelke mélyén ártatlan utcalány, Cabiria a pénzhajhászók, a számító világ foglya és könnyű prédája. Mindenki eszköznek tekinti: a filmsztár, a vásári bűvész és a könyvelő. Cabiria azonban makacsul hiszi, hogy ő is elfogadható és szerethető, hogy neki is őszinte, igaz kapcsolat jár.

Annát és barátnőjét, Claudiát Anna szeretője, Sandro kirándulásra visz el a vitorlásával. Az úton Anna ráébred arra, hogy tulajdonképpen semmi sem köti Sandróhoz. Amikor a hajó egy magányos szigeten kiköt, Anna váratlanul nyomtalanul eltűnik. Senki még csak nem is sejti, mi történhetett vele, él-e, vagy talán elrabolták. A keresés során Sandro csapni kezdi a szelet Claudiának, s az enged is udvarlásának. Ám a férfi hamarosan hozzá is hűtlen lesz.

Negyvenöt május 8-án, amikor mindenki a győzelmet ünnepli, Maciek és barátja, Andrzej a párt megyei titkárát, Szczuka elvtársat és kíséretét akarja megölni. A golyók célt tévesztenek, de a kudarc nem töri le a fiút. A feladatot mindenképpen végrehajtja. Este a szállodában Maciek megismerkedik Krystynával, s az együtt töltött szerelmes éjszaka után kritikusabban vizsgálja jövőjét. Szakítani akar múltjával, nem akar többé gyilkolni, bujkálni. Andrzej azonban megvetéssel hallgatja szavait. Maciek utoljára vállalja a gyilkos szerepét.