A true story that comically depicts the relationship between an ordinary woman and her three husbands, who live in the same house in a poor and arid small village of the Brazilian northeast.

Based on Érico Verissimo's literary trilogy, The Time and the Wind follows 150 years of the Terra Cambará family and their opponents, the Amaral family. The struggles between the two families begin in the missions and lasts until the end of the 19th century. The film also features the period of formation of the state of Rio Grande do Sul and the dispute of territory between the Portuguese and Spanish crowns.

Ângela Carne e Osso (Angela Meat and Bone), a young nymphomaniac, lives surrounded by delinquents, and exerts intense allure on them, dominating them all with her erotic power.

Dora, az egykori tanárnő a forgalmas pályaudvaron üldögél asztala mögött. Analfabéták helyett ír levelet, ezzel tartja el magát. Egy nap egyik ügyfelét halálos baleset éri, akinek fia, Josué magára marad. Dora úgy érzi, hogy segítenie kell a gyermeken, de nem vállalkozik rá, hogy magához vegye. Inkább útnak indul a kisfiúval, hogy megkeressék az apját.

Oliver (Ashton Kutcher) és Emily (Amanda Peet) nagyon különböznek egymástól. A srác az anyukájával lakik, komoly tervei vannak, és hiányzik belőle a vagányság; Emily viszont gyorsan dönt, többnyire rosszul, és éppen ezt élvezi. Találkoznak egy repülőgépen, tíz percet együtt töltenek a gép mosdójában, délután még megisznak együtt egy sört, azután örökre elbúcsúznak. És a következő hét évben folyton egymásba botlanak. Néha véletlenül, néha azért, mert szükségük volna a másikra. Mert ugyan megesik, hogy két év is eltelik a találkozásaik között, azért lassan már ők is megértik: igazi barátok lettek. Olyan jó barátok, hogy az már majdnem szerelem. Csakhogy mindketten másba szerelmesek. Más barátjuk, más menyasszonyuk van, és a régi, távoli barát mindig a lehető legrosszabb pillanatban bukkan fel. A sorsnak jó a humora és rossz a ritmusérzéke. Vagy van valami terve...

Leonardo egy vak tinédzser, aki a fogyatékossága ellenére megpróbál magának minél függetlenebb életet kiharcolni a túlontúl aggodalmas édesanyjával szemben. Miután Leonardo csalódik a legjobb barátnőjében, Giovanában, elhatározza, hogy a cserediák program keretében külföldre megy. Eközben Gabriel személyében új diák érkezik az osztályba. Miközben Leonardo egy projekt keretében együtt dolgozik Gabriellel, olyan érzések támadnak benne, melyek megkérdőjelezik korábbi tervét.

Ashley nem tehet róla: mindig jobb lábbal kell fel. Bármit tesz, bárhova megy, a szerencse kíséri. Egyik mázli a másikat követi, otthon, a munkahelyén és a kettõ között útközben mindig talál, csinál vagy lát valamit, amibõl fantasztikusan jó dolgok következnek. Legutóbbi bingó: egy liftbe szorul egy szupergazdag és szupercsinos sráccal, aki persze rögtön randira hívja. De ha valakinek minden ilyen jól sikerül, kell hogy legyen másvalaki valahol, akinek sosem jön be semmi. A város túlsó felében Jake a világ legnagyobb lúzere. Üldözi a balszerencse, cseberbõl vederbe telik az élete. Egy rettenetesen elbaltázott meghallgatás után még a rockzenekar is ki akarja rúgni, melynek eddig az impresszáriója volt. És egy bulin Ashley és Jake véletlenül egymás mellé keverednek. Véletlenül megcsókolják egymást.

A II. világháború idején járunk. A nyolc éves Bruno egy náci tiszt védelem alatt álló fia, kinek élete jelentősen megváltozik, mikor apját és vele együtt családját is egy előléptetésnek hála áthelyezik kényelmes berlini otthonukból egy elszigetelt területre, ahol az amúgy is magányos fiúcska senkivel se tud játszani. Az unalom és a kíváncsiság elegye arra sarkallja Brunót, hogy anyja határozott intelmeit semmibe véve megnézze közelebbről is azt a "farmot", amelyet tisztán látni a házukból. Ott megismerkedik Shmuellel, a korabeli fiúval, aki fura mód a drótkerítés másik oldalán lakik. Az állandóan csíkos pizsamát viselő Shmuellel való találkozások során Bruno megszabadul addigi ártatlanságától, és lassan, de biztosan a körülötte zajló felnőtt világ tudatára ébred. A két gyermek között barátság szövődik, amely természetéből fakadóan pusztító következményeket von maga után.

A megbecsült harcos legidősebb lányaként született Hua Mulan bátor, eltökélt, talpraesett ifjú hölgy. Mikor a császár határozata értelmében minden családból csatlakoznia kell egy főnek a hadsereghez, átveszi gyengélkedő apja helyét Hua Jun néven, s végül Kína legnagyobb harcosainak egyike válik belőle.

Parisz, Trója hercege és Helené, a spártai hercegnő - ártatlan találkozásából akkora háború robban ki, ami egy egész civilizáció végromlását fogja előidézni. Parisz elszereti és elrabolja Helenét férjétől, Meneláosz királytól, és ez nem maradhat megtorlás nélkül. És aki Meneláoszt sérti meg, az megsérti bátyját is, Mükéne hatalmas királyát, Agamemnónt, aki azonnal hadba hívja a görög seregeket, hogy Trója ellen vonuljanak, visszaszerezzék Helenét és fivére becsületét. Agamemnónnak kapóra is jön ez az eset, hiszen végtelen kapzsiságában régóta feni a fogát Ilionra: ha elfoglalja Tróját, övé a teljes Égei-tenger, és megerősíti hatalmát máris óriási birodalma felett...

Hónapok teltek el Mildred Hayes lányának meggyilkolása óta, ám a tettes azóta sem került elő. A nő most vakmerő lépésre szánja el magát: kibérel három óriásplakátot, melyeken provokatív üzenetet címez William Willoughby rendőrfőnöknek. Miután egy másik rendőr, az egyszerű és erőszakra hajlamos Jason Dixon is beleártja magát az ügybe, a viszony Mildred és az ebbingi hatóság közötti egyre inkább elmérgesedik.

Folytatódnak a csapat kalandjai, melyek a kozmosz távolabbi szegleteibe vezetik őket. Az őrzőknek sokat kell tenniük azért, hogy összetartsák újdonsült családjukat, miközben kiderítenek egyet s mást Peter Quill igazi szüleiről is.

A "Nagy ember" William Randolph Hearst volt, az Aranypolgár pedig alig leplezhető gúnyrajz a század első, hihetetlen hatalommal bíró sajtómágnásáról."Rózsabimbó" - ez az utolsó szava a palotájában magányosan haldokló milliomosnak, s ezen a nyomon indul el egy újságíró, hogy megfejtse e páratlan karriert befutott ember titkát. A főszereplő Charles Foster Kane, aki arra született, hogy nagy ember legyen. Egyszerű emberként indult, de kis szerencsével mindig felismerte a környezetében lévő lehetőségeket és képes volt azt saját hasznára fordítani. Újságjai voltak, rádióállomásai, a közvélemény kiszolgálója és befolyásolója volt. Kane története, aki alulról kapaszkodott fel és ezt "elfelejtette", egy csapásra mindent elveszített. Magányosan halt meg - pedig halhatatlannak tűnt -, és vele együtt gazdagsága, hatalma és dicsősége is.

Kumandra, ahol emberek és sárkányok egykor harmóniában éltek egymás mellett. Amikor azonban egy gonosz erő fenyegette a vidéket, a sárkányok feláldozták magukat az emberiség megmentése érdekében. Most, 500 évvel később ez a gonosz visszatért, s egy magányos harcosra, Rayára hárul a feladat, hogy felkutassa a legendás utolsó sárkányt, aki egyesítheti a széthullott földet és megosztott népeit.

Ki-taek családja igazi semmirekellőkből áll. Ők mindig a könnyebbik utat választják – bármit megtesznek, csak dolgozni ne kelljen. Irigykedve nézik a Park család fényűző életmódját, és ördögi tervet eszelnek ki, hogy a közelükbe férkőzzenek. Azonban természetesen semmi sem a családfő tervei szerint alakul.

Az Irakban dolgozó amerikai bombaosztag tagjai talán a világ legveszélyesebb munkáját végzik. Nap mint nap bombákat hatástalanítanak a háborús övezet kellős közepén. Életük azon múlik, hogy sikerül-e a megfelelő zsinórt elvágni idejében, mielőtt valaki felrobbantaná az elrejtett tölteteket. Számukra Bagdadban mindenki potenciális ellenség, ezért belső konfliktusaik ellenére össze kell tartaniuk. William James bombaspecialista őrmester megszállottan nem vesz tudomást a halál közelségéről társaitól eltérően, akik egyszerűen csak túl akarják élni a már alig néhány napos küldetést. Összebarátkozik egy helyi kisgyerekkel, Beckhammel, és amikor egy bombaraktárban hozzá hasonlító holttestre bukkan, keresni kezdi a tetteseket.

J. Robert Oppenheimer története, aki a Manhattan Terv vezetőjeként, az első atomfegyver létrehozásáért volt felelős a II. világháború idején.

Bob Harris és Charlotte amerikaiak, s mindketten éppen Tokióban -egy számukra teljesen idegen kultúra világában- tartózkodnak. Bob filmsztár, aki egy whisky-reklám forgatására érkezett a városba, Charlotte pedig megszállottan munkamániás fényképész férje nyomában lohol. Az álmatlanság valahogy egymás mellé sodorja a két elveszett embert: Bob és Charlotte útjai egy éjszaka a luxusszálló bárjában keresztezik egymást. A véletlen találkozásból rövidesen meglepő, titokzatos barátság szövődik a középkorú filmszínész és a hamvasan fiatal lány között. Charlotte és Bob együtt kószálva fedezik fel Tokiót, s a helybéliekkel való találkozások révén számos harsányan vidám élményben lesz részük. Végső soron pedig valami újat fedeznek fel: az élet lehetőségeibe vetett friss hitet.

Dr. Venkmant, Dr. Stantzot és Dr. Spenglert, a mániákus parapszichológusokat kirúgják az egyetemről, ahol eddig tanítottak és kutatásaikat végezték. Megélhetésük és Manhattan érdekében szellemirtó irodát nyitnak. Az első komoly megbízásuk nem is várat sokáig magára, mivel a szomszédjukat és annak házát megszállták a szellemek. A baj nem jár egyedül, hőseinknek hamarosan a New Yorkban elszaporodó kóbor szellemek is feladják a leckét.

A katonai rádiós műsorvezetőt, Adrian Cronauert Saigonba vezénylik, hogy új műsorával növelje a Vietnamban harcoló egységek morálját. A lázadó “médiasztár” nem sokat tétovázik, és alapjaiban változtatja meg a szokásos műsort. Felhagy a propagandahírekkel, nem játszik régi, senkit sem érdeklő slágereket, hanem harsány stílusban kezd neki a munkának, senkit sem kímélő humorával és vagány rockzenékkel próbálja feldobni a hangulatot. A katonák természetesen azonnal megkedvelik Cronauer műsorát, és már alig várják minden nap a szokásos kiáltást: “Jó reggelt, Vietnam!”. Azonban feletteseinek egyre kevésbé tetszik, hogy a rádiós áthág minden szabályt, és gúnyt űz a parancsnokokból és az egész háborúból.