Brendan állás nélkül van, amikor meglátja egy bártulajdonos álláshirdetését. Kellemes feladatot kap: egy lengyel jazzegyüttest kell kalauzolnia. A bárt egy gátlástalan amerikai üzletember akarja felvásárolni a telek értéke miatt, de a tulajdonos nem akarja eladni. Brendan megismerkedik a vállalkozó szeretőjével, s a társaságában fültanúja lesz a főnöke elleni leszámolási terv megbeszélésének.

Morgan Los Angelesben jár középiskolábar, de életében nem mennek jól a dolgok. Összetűzésbe kerül a suli ügyeletes vagányával, Nickkel és bandájával, meghiúsítva egy rablási kisérletüket. Bonyolítja a helyzetet, hogy beleszeret Nick barátnőjébe Frankie-be, érzelmei pedig viszonzásra találnak. A féltékeny Nick dühöngő őrültté válik és szabályos ámokfutásba kezd. Morgannek egyedül kell megküzdenie vele és felfegyverezett bandájával, hogy megmentse Frankie-t.

Owen a moziban, Hitchcock klasszikusa, az Idegenek a vonaton megtekintése közben döbben rá, hogy akár ő is nyugodtan elkövethetné a tökéletes gyilkosságot. Ilymódon megszabadulhatna édesanyjától, aki minden otthon töltött pillanatát pokollá teszi. Mert hát a kedves mama egy igazi szörny, aki okkal, ok nélkül, ám mindig elviselhetetlen fejhangon utasítja rendre egyetlen fiacskáját. Owen eddig csak képzeletben játszott el a gondolattal, hogy lúgot kever Anyu üdítőjébe, vagy fülön szúrja a szabóollóval. Most pedig már csak egy tettestársra van szüksége, akivel, a filmen látott minta szerint áldozatot cserélve elkövethetik egymás gyilkosságát.

Hayley egy szép és vonzó 14 éves kamaszlány, aki kortársaihoz hasonlóan, sokat lóg az interneten. Egy chat-szobában megismerkedik Jeff-el, a 32 éves fotóssal és pár hét levelezés után találkoznak egy kávézóban. A kialakulóban lévõ vonzalmat a személyes találkozás csak megerõsíti és bár érzi, hogy a tűzzel játszik, Hayley beül a nála jóval idõsebb Jeff kocsijába és elmegy vele a férfi házába. A Los Angeles dombjai között meghúzódó villa falait tinédzserlányokról készült provokatív fotók borítják és Hayley-nek nem lehet kétsége afelõl, hogy a férfi vonzalma nem konkrétan neki szól, hanem a kiskorú lányok iránt érzett pedofil vágy hajtja.Jeff itatni kezdi a lányt és pár pohár után már forr körülöttük a levegõ. A férfi egyre különösebben viselkedik és egyre agresszívabbá válik, amikor a lány vetkõzni kezd, hogy fotókat készítsen róla. Ám néhány pillanattal késõbb Jeff elõtt elhomályosul a vi

Mi haszna a halott gengszternek? Többnyire semmi. Ray Garrison azonban kap egy második esélyt. Egy orvosi kísérlet keretében nanorobotokat fecskendeznek a vérébe, ezzel pedig nemcsak feltámasztják, hanem szuperképességekkel látják el: és az így teremtett félig ember/félig legyőzhetetlen szuperhőst egy olyan akcióban vetik be, amelyet ember biztosan nem élne túl.

A "Nagy ember" William Randolph Hearst volt, az Aranypolgár pedig alig leplezhető gúnyrajz a század első, hihetetlen hatalommal bíró sajtómágnásáról."Rózsabimbó" - ez az utolsó szava a palotájában magányosan haldokló milliomosnak, s ezen a nyomon indul el egy újságíró, hogy megfejtse e páratlan karriert befutott ember titkát. A főszereplő Charles Foster Kane, aki arra született, hogy nagy ember legyen. Egyszerű emberként indult, de kis szerencsével mindig felismerte a környezetében lévő lehetőségeket és képes volt azt saját hasznára fordítani. Újságjai voltak, rádióállomásai, a közvélemény kiszolgálója és befolyásolója volt. Kane története, aki alulról kapaszkodott fel és ezt "elfelejtette", egy csapásra mindent elveszített. Magányosan halt meg - pedig halhatatlannak tűnt -, és vele együtt gazdagsága, hatalma és dicsősége is.

Kumandra, ahol emberek és sárkányok egykor harmóniában éltek egymás mellett. Amikor azonban egy gonosz erő fenyegette a vidéket, a sárkányok feláldozták magukat az emberiség megmentése érdekében. Most, 500 évvel később ez a gonosz visszatért, s egy magányos harcosra, Rayára hárul a feladat, hogy felkutassa a legendás utolsó sárkányt, aki egyesítheti a széthullott földet és megosztott népeit.

J. Robert Oppenheimer története, aki a Manhattan Terv vezetőjeként, az első atomfegyver létrehozásáért volt felelős a II. világháború idején.

Bob Harris és Charlotte amerikaiak, s mindketten éppen Tokióban -egy számukra teljesen idegen kultúra világában- tartózkodnak. Bob filmsztár, aki egy whisky-reklám forgatására érkezett a városba, Charlotte pedig megszállottan munkamániás fényképész férje nyomában lohol. Az álmatlanság valahogy egymás mellé sodorja a két elveszett embert: Bob és Charlotte útjai egy éjszaka a luxusszálló bárjában keresztezik egymást. A véletlen találkozásból rövidesen meglepő, titokzatos barátság szövődik a középkorú filmszínész és a hamvasan fiatal lány között. Charlotte és Bob együtt kószálva fedezik fel Tokiót, s a helybéliekkel való találkozások révén számos harsányan vidám élményben lesz részük. Végső soron pedig valami újat fedeznek fel: az élet lehetőségeibe vetett friss hitet.

Az Irakban dolgozó amerikai bombaosztag tagjai talán a világ legveszélyesebb munkáját végzik. Nap mint nap bombákat hatástalanítanak a háborús övezet kellős közepén. Életük azon múlik, hogy sikerül-e a megfelelő zsinórt elvágni idejében, mielőtt valaki felrobbantaná az elrejtett tölteteket. Számukra Bagdadban mindenki potenciális ellenség, ezért belső konfliktusaik ellenére össze kell tartaniuk. William James bombaspecialista őrmester megszállottan nem vesz tudomást a halál közelségéről társaitól eltérően, akik egyszerűen csak túl akarják élni a már alig néhány napos küldetést. Összebarátkozik egy helyi kisgyerekkel, Beckhammel, és amikor egy bombaraktárban hozzá hasonlító holttestre bukkan, keresni kezdi a tetteseket.

Ki-taek családja igazi semmirekellőkből áll. Ők mindig a könnyebbik utat választják – bármit megtesznek, csak dolgozni ne kelljen. Irigykedve nézik a Park család fényűző életmódját, és ördögi tervet eszelnek ki, hogy a közelükbe férkőzzenek. Azonban természetesen semmi sem a családfő tervei szerint alakul.

Dr. Venkmant, Dr. Stantzot és Dr. Spenglert, a mániákus parapszichológusokat kirúgják az egyetemről, ahol eddig tanítottak és kutatásaikat végezték. Megélhetésük és Manhattan érdekében szellemirtó irodát nyitnak. Az első komoly megbízásuk nem is várat sokáig magára, mivel a szomszédjukat és annak házát megszállták a szellemek. A baj nem jár egyedül, hőseinknek hamarosan a New Yorkban elszaporodó kóbor szellemek is feladják a leckét.

A katonai rádiós műsorvezetőt, Adrian Cronauert Saigonba vezénylik, hogy új műsorával növelje a Vietnamban harcoló egységek morálját. A lázadó “médiasztár” nem sokat tétovázik, és alapjaiban változtatja meg a szokásos műsort. Felhagy a propagandahírekkel, nem játszik régi, senkit sem érdeklő slágereket, hanem harsány stílusban kezd neki a munkának, senkit sem kímélő humorával és vagány rockzenékkel próbálja feldobni a hangulatot. A katonák természetesen azonnal megkedvelik Cronauer műsorát, és már alig várják minden nap a szokásos kiáltást: “Jó reggelt, Vietnam!”. Azonban feletteseinek egyre kevésbé tetszik, hogy a rádiós áthág minden szabályt, és gúnyt űz a parancsnokokból és az egész háborúból.

A történet az 1950-es években kezdődik, amikor Henry még csak egy 13 éves kamasz, aki vágyakozva figyeli a szemközt lakó, sokak által a legnagyobb tiszteletben tartott maffiózó, Jimmy fényűző életét. A félig ír, félig szicíliai származású fiút, aki mindig is közéjük vágyott, könnyen elcsábítja a gengszterek világa, és egy napon a helyi keresztapák családjának szolgálatába áll. Ugyanekkor csatlakozik a csapathoz a Henry-vel nagyjából azonos korú, így még könnyen befolyásolható Tommy DeVito, akivel a bajtársiasság jegyében és a nagymenők árnyékában gyorsan beletanulnak a szakmába. Néhány hónap sem telik el és Henry-t, akit maga Jimmy vezet be a könnyen szerzett pénz és a brutalitás világába, egyre többen előre köszöntik az utcán és név szerint ismeri a legjobb bár ajtónállója. Az újdonsült gengszterek gyorsan profikká válnak és hozzászoknak a vérrel áztatott, ám annál fényesebben csillogó gazdagsághoz...

Úgy tűnik, David Aames varázslatos életet él. A jóképű, gazdag, karizmatikus ifjú egy New York-i kiadó vezetője, gondtalan és felelőtlen életvitele elbűvölő, mégis, mintha hiányozna belőle valami. Akár egy impresszionista tájkép: ha közelebbről megvizsgáljuk, ez az élet egész más színben tűnik fel. Egy éjszakán David megismerkedik álmai asszonyával, aztán egy apró hiba következtében el is veszíti őt. A fiú váratlanul a románc, humor, gyanakvás, szerelem és szex szédítő forgatagába zuhan, és azon veszi észre magát, hogy kétségbeesetten keresi saját lelkét, és felfedezi az igaz szerelem értékes és mulandó természetét.

Tragikus körülmények között vesztette életét Francis, Peter és Jack apja. Azóta majdnem egy év telt el úgy, hogy a testvérek nem találkoztak. Francis, a legidősebb elhatározza, hogy újra összehozza a családot. Erre mi sem tűnik alkalmasabbnak, mint a hosszú, kalandos vonatozás, keresztül egész Indián. A végcél, hogy felkeressék anyjukat, aki néhány esztendővel korábban minden előjel nélkül elköltözött tőlük és most Patricia nővérként a Himalája lábainál él. A három testvér útja azonban letér a vágányról, amikor a körülmények véletlen összjátéka folytán a sivatagban találják magukat.

Egy nőt gyanúsítanak férje meggyilkolásával, az egyetlen tanúként pedig a vak fiuk, aki egy komoly morális döntés előtt találja magát a tárgyalás során.

Vito Corleone mindennél fontosabbnak tartja a családot. Emellett a New York-i olasz maffia rettegett keresztapja, aki élet és halál kérdéséről dönt. Lassan azonban gondolnia kell arra, hogy melyik fiának adja át a hatalmat. Sonny forrófejű, Fredo komolytalan, Michael pedig háborús hős, aki mostanáig távol tartotta magát az üzlettől. A kábítószer azonban szembefordítja egymással a régi és a feltörekvő gengsztereket.

Ifjú lelkeket lángra lobbantó különc tanárember kezdi meg varázslatos működését 1959-ben a Welton Akadémia ódon falai között. Lapról lapra tépeti szét diákjaival a tankönyvet, mert azt akarja, hogy felfedezzék: életük maga a költészet. A felismerés egyeseknek életreszóló szerelmet, másoknak tragédiát hoz. A hagyománytisztelő iskolában pedig tanyát ver a lázadás szelleme.

A 2008-as gazdasági világválság következményeként 2011-ben a Nevada állambeli Empire városában működött bányaüzem, a United States Gypsum Corporation bezárt. A cég által ellátott nevadai kisváros lakói munka és szolgáltatás nélkül maradtak, kénytelenek voltak elköltözni, a település pedig kihalt lett, még irányítószáma is megszűnt. Fern, a hatvanas éveiben járó nő, egy ideig marad még - nem sokkal korábban elvesztett férje emléke ott tartja -, de végül útnak indul és modern nomádként él egy pickup teherautóban. Alkalmi munkákat vállal, csatlakozik egy nomád közösséghez...