There's no subject too dark as the comedian skewers taboos and riffs on national tragedies before pulling back the curtain on his provocative style.

Exploring the social impact of what The Source Magazine in 1998 voted, "The Best Hip Hop Radio Show Of All-Time." The documentary film is the story of quirky friends who became unlikely legends by engaging their listeners and breaking the biggest rap artists ever.

Visual Acoustics celebrates the life and career of Julius Shulman, the world's greatest architectural photographer, whose images brought modern architecture to the American mainstream. Shulman, who passed away this year, captured the work of nearly every modern and progressive architect since the 1930s including Frank Lloyd Wright, Richard Neutra, John Lautner and Frank Gehry. His images epitomized the singular beauty of Southern California's modernist movement and brought its iconic structures to the attention of the general public. This unique film is both a testament to the evolution of modern architecture and a joyful portrait of the magnetic, whip-smart gentleman who chronicled it with his unforgettable images.

From go-kart champs, NASCAR winners are bred -- or so goes the thinking of the drivers (and their families) involved in the World Karting Association's National Pavement Series. This documentary follows three of the series' top contenders. Although small in stature, the adolescent racers harbor big dreams as they hit speeds of 60 to 70 miles per hour in their quest to ascend the first rung on their way to NASCAR in this film from Marshall Curry.

Stations of the Elevated exposes viewers to an underground art scene- that is, one found exclusively on the sides of subways and train cars. A moving portrait of late-70's NYC, the film boasts a soundtrack by jazz legends Charles Mingus & Aretha Franklin.

Steven Spielberg részben Magyarországon forgatott nagyszabású alkotása, a München egy nemzetközi szereplőgárdát felvonultató, lebilincselő történelmi thriller, amely az 1972-es müncheni olimpián a 11 izraeli sportoló meggyilkolását követő eseményeket dolgozza fel. A megtörtént események alapján készült film azt a tikos izraeli különítményt követi nyomon, melynek feladata a müncheni mészárlással gyanúsított 11 palesztin felkutatása és likvidálása volt - valamint azt boncolgatja, milyen személyes áldozatokat követelt ez a bosszúakció a csapattól és annak vezetőjétől.

Ebben a megtörtént eseményeken alapuló romantikus vígjátékban Kumail Nanjiani saját szerelmének történetét meséli el. A pakisztáni származású, amerikai stand up komikus megismerkedik egy végzős lánnyal, akibe szerelmes lesz, bár a kulturális különbségek miatt a kapcsolatot a családja ellenzi. A lányt azonban egy titokzatos betegség támadja meg, s kómába esik. A férfi a lány családja, saját famíliájának távolságtartása és a bimbózó szerelem bizonytalansága között vívódva a humor segítségével próbálja magában a lelket tartani, miközben egyre jobban belesodródik a rögtönzött szerelembe.

Bizonyos emberek a legfinomabb zajokat is képesek kiszűrni. Egy atom-tengeralattjáró fedélzetén nagy érték egy ilyen eleven hanglokátor. Csakhogy amikor a tévedhetetlennek hitt „fül” hibázik, azzal az egész legénységet veszélybe sodorja. És vannak helyzetek, amikor ezen bármilyen jó szándék is csak ronthat, mivel a hadviselés egyik legfőbb eszköze a megtévesztés.

A "Nagy ember" William Randolph Hearst volt, az Aranypolgár pedig alig leplezhető gúnyrajz a század első, hihetetlen hatalommal bíró sajtómágnásáról."Rózsabimbó" - ez az utolsó szava a palotájában magányosan haldokló milliomosnak, s ezen a nyomon indul el egy újságíró, hogy megfejtse e páratlan karriert befutott ember titkát. A főszereplő Charles Foster Kane, aki arra született, hogy nagy ember legyen. Egyszerű emberként indult, de kis szerencsével mindig felismerte a környezetében lévő lehetőségeket és képes volt azt saját hasznára fordítani. Újságjai voltak, rádióállomásai, a közvélemény kiszolgálója és befolyásolója volt. Kane története, aki alulról kapaszkodott fel és ezt "elfelejtette", egy csapásra mindent elveszített. Magányosan halt meg - pedig halhatatlannak tűnt -, és vele együtt gazdagsága, hatalma és dicsősége is.

Ki-taek családja igazi semmirekellőkből áll. Ők mindig a könnyebbik utat választják – bármit megtesznek, csak dolgozni ne kelljen. Irigykedve nézik a Park család fényűző életmódját, és ördögi tervet eszelnek ki, hogy a közelükbe férkőzzenek. Azonban természetesen semmi sem a családfő tervei szerint alakul.

A filmeposz 56 évet ölel fel a 79 évesen merénylet áldozatává lett, legendás indiai vezető, Mohandas Karamchand Gandhi életéből. 1893-ban pár hónapra Dél-Afrikába érkezik az Angliában végzett, 24 éves családos indiai ügyvéd, Gandhi. A személyes méltóságát és igazságérzetét egyaránt sértő faji megkülönböztetés olyannyira megdöbbenti, hogy úgy érzi, tennie kell valamit. 21 év fáradságos küzdelme után az indiaiak és a színes bőrűek egyenlőségéért indított erőszakmentes küzdelem, a Satyagraha ideológusává és vezérévé érett. Ekkor kapta a "Mahatma" nevet, amely Indiában "nagy lelket" jelent.

Igazi szupercsapatot láthatunk akció közben Stanley Kubrick kitűnő filmjében, amelynek tárgya a vietnami háború és az a folyamat, amely során a katonák lassan elvesztik emberi mivoltukat és gyilkológépekké válnak. Hőseink egy kőkemény kiképzőtábor kellős közepén találják magukat, ahol egy állati kegyetlenségű őrmester veszi őket kezelésbe, aki pitbullagyával pusztán háborús nyersanyagot lát a kiképzendő újoncokban. Az Acéllövedék nem babazsúrokon való vetítésre készült: a cselekmény durva, a történet erős, a párbeszédek humora gyilkos. És mint oly kevés film, Kubrick alkotása - mutassa bár épp a kíméletlen alapkiképzést vagy a hue-i csata rémálmát - minden pillanatában telibe talál.

A történet a múlt század végén játszódik Londonban. Az álomjelenetek, melyek az elefántember születését magyarázzák (John Merrick anyját terhességének nyolcadik hónapjában ledöntötte egy elefánt), a gépek mellett dolgozó munkások testéről felismerhetetlen közelségből készült képekbe tűnnek át. Egy formátlan anyag önmozgásából a kozmikus szörnyűség születik. Ebbe a világba merül alá a londoni kórház fiatal sebésze, Frederick Treves, hogy megértse a rejtélyt...

Antoine Doniel lelki válságba került, úgy érzi, nem tudja kihozni magából azt, ami benne van. Feleségétől most vált el, de nem tökéletesen boldog új szerelmével, Sabine-nal sem. Első, önéletrajzi regénye után most újabb témát keres. Találkozik kamaszkori szerelmével, a sikeres jogásznővel, akinek visszapergeti életének legfontosabb eseményeit, visszaemlékezéseiben mintegy húsz évre tekint vissza. Elmeséli neki készülő regényének témáját is: a főhős talál egy fényképet, amelyen egy csodálatosan szép lány látható. Beleszeret a lányba és elindul a fénykép nyomán, hogy felkutassa. A valóság és a művészet ezúttal is összemosódik: a talált fényképen Sabine arcképe látható. Antoine úgy érzi, talán még nem késő, még újra lehet kezdeni mindent.

A 90-es években a tanárként dolgozó Laurence elárulja barátnőjének, Frednek, hogy igazából nőnek érzi magát, és akként is szeretne élni. Esélyeik és önmaguk ellenében szembeszálnak barátaik előítéleteivel, felrúgják családjaik tanácsát és felülemelkednek a társadalom fóbiáin. Tíz éven át próbálnak együtt élni ezzel az átmenettel, nem tudván, hogy a hősies vállalkozás a szerelmükbe is kerülhet.

A film középpontjában olyan apácák állnak, akik a messzi Himalájában, egy hegyi falu hajdani bordélyházából akarják kialakítani a rendházukat. Powell filmjében nem csupán és nem elsősorban a Férfi (akit ez esetben David Farrar alakít a helytartó, Mr. Dean szerepében) a világi kísértés megtestesülése – a Fekete nárciszban tényleg a világ az, amely megkísérti és elbizonytalanítja hivatásukban az apácákat. A férfi és a szex, a házasság lehetősége a világi csábítások és örömök kvintesszenciája. A Fekete nárcisz mégis túlmutat ezeken (igaz, ebben a filmben is találkozhatunk olyan apácával, akit konkrétan Mr. Dean vonzereje kerget az őrületbe) – a buja természet, az egzotikus helyiek, a bordély festményei, az állandóan süvítő szél, olyan hatások, melyek alól a nővérek nem vonhatják ki magukat.

A szobalány az 1930­as évek Koreájában játszódik, a japán megszállás éveiben. Egy pénzéhes szélhámos felbérel egy ifjú zsebtolvajnőt, hogy egy japán úrnő szobalányaként férkőzzön annak a bizalmába, így segítve, hogy a férfi megszerezze a nő pénzét. A különösen csavaros történetben a két gyönyörű nő fantáziái szépen lassan valóra válnak, és a szerelmi háromszög résztvevőinek választaniuk kell, ki mellé állnak az érdekektől hemzsegő harcban.

A ragyogás nem múlik el. A kisfiú, aki túlélte mindazt, amit apja művelt vele és családjával a magányos Szépkilátás Hotelben, felnőtt – de viseli az egykori traumák nyomát. Miután nagy nehezen kiverekszi magát az alkoholizmusból, egy hospice-házban talál munkát, ahol halálukra váró ápoltjai Álom doktornak becézik. Danny Torrance tudja magáról, hogy különleges erők laknak benne. És ezek akkor támadnak fel, amikor találkozik egy lánnyal, aki az övéhez hasonló képességgel rendelkezik, csak sokkal erősebbel.

5. parancsolat: "Ne ölj!" Egy fiatal vidéki fiú Varsó utcáin kóborol. Táskájában egy szárítókötél. Taxiba száll és egy néptelen peremvidékre érve brutálisan meggyilkolja a taxisofőrt. Elfogják és halálra ítélik. A fiú mindössze 21 éves, szikár, csontos. Hallgatag és kimért. A védőügyvéd friss diplomás, ez az első fellépése. Az ügyvéd állandóan lelkiismeretvizsgálatot tart. Viaskodik a tettes és áldozat kettős világában. A fiú pár mondattal, hallgatagon elmeséli az ügyvédnek előéletét...

Tizenkét év távollét után az író, Louis visszatér szülővárosába, hogy elmondja családjának: haldoklik. Hamarosan felszínre törnek az elfojtott indulatok, és kibukik a sok év alatt felhalmozódott keserűség. Hiába próbálnak meg empátiával közelíteni egymás felé, az egymásra figyelni már képtelen családtagok csak saját sérelmeiket és magányukat képesek előtérbe helyezni, ami még több konfliktust és fájdalmat szül.