Artúr, a britek királya azt a feladatot kapja Istentől, hogy kutassa fel a Szent Grált. Egy ilyen nagyságrendű feladat komoly munkát igényel, ezért maga köré gyűjti Albion tökös lovagjait, Sir Bedevere-t, a tudóst, a szűzies Sir Galahadot, a bátor Sir Lancelotot és Sir Robint, aki nem annyira bátor, mint Sir Lancelot. A Kerekasztal lovagjai elindulnak hát, hogy sok-sok kalandot átvészelve begyűjtsék a menő poharat.

A történet az 1950-es években kezdődik, amikor Henry még csak egy 13 éves kamasz, aki vágyakozva figyeli a szemközt lakó, sokak által a legnagyobb tiszteletben tartott maffiózó, Jimmy fényűző életét. A félig ír, félig szicíliai származású fiút, aki mindig is közéjük vágyott, könnyen elcsábítja a gengszterek világa, és egy napon a helyi keresztapák családjának szolgálatába áll. Ugyanekkor csatlakozik a csapathoz a Henry-vel nagyjából azonos korú, így még könnyen befolyásolható Tommy DeVito, akivel a bajtársiasság jegyében és a nagymenők árnyékában gyorsan beletanulnak a szakmába. Néhány hónap sem telik el és Henry-t, akit maga Jimmy vezet be a könnyen szerzett pénz és a brutalitás világába, egyre többen előre köszöntik az utcán és név szerint ismeri a legjobb bár ajtónállója. Az újdonsült gengszterek gyorsan profikká válnak és hozzászoknak a vérrel áztatott, ám annál fényesebben csillogó gazdagsághoz...

A cselekmény Rio de Janeiro nyomornegyedének szegények lakta utcáin zajlik. Két különböző utat bejáró fiú útját követi nyomon 15 éven át, a hatvanas évek végétől a nyolcvanas évek elejéig. Az egyikből fotós lesz, a másikból drogdíler. A film rövid történetek sorozatán keresztül mutatja be életútjukat, melyekből sokszor igen rövidre sikeredett sorsok rajzolódnak ki. Az Isten városa főszereplője nem egy személy, hanem egy hely. Az Isten városa egy hatvanas években elkezdett, szegényeknek épült lakótelep, amely a nyolcvanas évek elejére Rio de Janeiro egyik legveszélyesebb városrészévé vált.A hely történetét a film jónéhány szereplő sztoriján keresztül meséli el. Ám mindent a narrátor nézőpontjából látunk: Buscape egy szegény fekete srác, aki túl törékeny és félős ahhoz, hogy bűnöző legyen, ugyanakkor túl okos ahhoz, hogy megelégedjen valamilyen alulfizetett munkával... (port.hu)

J.J. Gittes magánnyomozó házasságtörésekre szakosodott Los Angelesben, a harmincas évek második felében. Új megbízója Evelyn Mulwray. A nő szerint a férje, a helyi vízmű főmérnöke megcsalja őt. Gittes elvállalja a munkát és sikerül bizonyítékot szereznie. Ám amikor kitör a botrány, feltűnik az igazi Evelyn Mulwray. Magyarázatot követel a történtekre. Gittes keserűen veszi tudomásul, hogy csúnyán felültették. Nyomozni kezd az ügyben és a családi perpatvar mögött az épülő duzzasztógáttal kapcsolatos korrupció és telekspekuláció nyomára bukkan.

A nácik talán az ördögtől sem féltek, de volt egy férfi, akivel soha nem bírtak, és akinek neve hallatán a hideg futkározott a hátukon. Patton tábornok nehéz ember hírében állt, módszereit, katonáival szemben tanúsított magatartását sokan bírálták, de mindezek a bírálatok eltörpültek stratégiai képességei, elszántsága és hazafisága mellett, melyek sorra segítették hozzá legendás győzelmeihez. Patton volt az, aki kiverte Afrikából a legyőzhetetlennek hitt Rommell hadseregét. A normandiai partraszállás után pedig megállíthatatlanul tört előre Európában. Patton civilként is katona maradt - azt tartotta, hogy már előző életében is harcos volt.Ebből a klasszikus, monumentális filmalkotásból megismerhetjük a férfit, aki győztes hadvezérnek született és akit senki sem ismert igazán. Történetén keresztül megtapasztalhatjuk a második világháború sorsfordító pillanatait is.

A felkelők maréknyi csapata a hó borította Hoth bolygó földalatti támaszpontján rejtőzködik. A szondák azonban felfedik a rejtekhelyet, és hamarosan birodalmi lépegetők lepik el a bolygót. Han Solo, Chewbacca és Leia a megbízhatatlan Lando Calrissian segítségét kérik. Nem is sejtik, hogy a birodalom rettegett ura, Darth Vader már várja őket nem kis meglepetést tartogatva Han számára. Luke Skywalker a Dagobah rendszerben az utolsó és legnagyobb Jedit, Yodát keresi, hogy felkészülhessen a végső összecsapásra az Erő sötét oldalával.

Derek Vinyard jogosnak vélt elkeseredettségében csatlakozik a rasszista fehérekhez. Egy ízben két szerencsétlen fekete megpróbálja ellopni a kocsiját, erre megöli őket. A rács mögött Derek világról vallott elképzelései 180 fokos fordulatot vesznek. Szabadon bocsátásakor igyekszik öccsét, Dannyt letéríteni a rossz útról.

A nagyapa olyan esti mesét mond unokájának, amely nemzedékek óta száll szájról szájra a családjukban. S a mese lassan megelevenedik: a szép hercegnő, Boglárka kezére pályázó gonosz Humperdinck herceg emberrablástól, gyilkosságtól, sőt háborútól sem riad vissza, ha ez az egyetlen módja, hogy elnyerje a kiszemelt kisasszony kezét. Ám egy kicsiny, de annál lelkesebb kompánia útnak indul a leányzó szívszerelmének vezetésével, hogy kiszabadítsa...

Mozart és Salieri: a tehetség és a középszerűség ellentéte, örök harca sokakat megihletett már. Milos Forman szakított e művészi hagyományokkal. Filmje nem a középszerűség szívósságát és a zseni törékenységét ábrázolja. Az Amadeusban két súlyos egyéniség mérkőzik, ütközik meg. Forman Salierije cseppet sem kisszerű, csupán a tehetség félreismerhetetlen nagyvonalúsága hiányzik belőle. Az a fajta művészi és emberi természetesség, ami Mozartot igazán naggyá tette... Mozart halálos ágyánál Salierinek lassacskán megvilágosodik: hiába a düh és a görcsös akarás, a tehetség egészen más anyagból van. Mozarttal olyan ember távozott, aki valóban a teremtő kegyeltje volt.

Milos Forman filmje Andy Kaufman amerikai komikus életét mutatja be Great Neck-ben (Long Island) töltött gyermekkorától - amikor "láthatatlan" közönség előtt lépett fel -, egészen a tüdőrák egy ritka fajtája okozta haláláig. A film második része Kaufman pályafutásának kudarcairól szól, arról az időszakról, amikor kissé túl messzire merészkedett. A pankrációhoz való kötődése - amely az évtized egyik legnagyobb szórakoztatóipari svindlije volt - még azokat is elfordította tőle, aki a legtovább kitartottak az előadó mellett.

A jeruzsálemi Ben Hur, egy gazdag zsidó család fia, újra találkozik gyerekkori barátjával, a római légió parancsnokával, Messalával, aki szerint az új tanok, melyeket Krisztus hirdet, felforgathatják az egész Római birodalmat. Ben Hur meghallgatja a hegyibeszédet, ott van a kálváriánál, méghozzá nem is egyedül, hanem egy szépséges rabszolgalány, Esther társaságában. Korábbi élete gyökeresen megváltozik, amikor tévesen megvádolják azzal, hogy megpróbálta megölni Messalát. Száműzik családját, őt pedig rabszolgasorba döntik. Egy tengeri csata során megmenti a parancsnok, Quintus Arrius életét, aki ezért cserébe fiává fogadja. Rómába indul, hogy részt vegyen egy kocsiversenyen. Legnagyobb ellenfele régi barátja, Messala. Kettejük versenyfutásának egy ütközés vet véget, melyet Ben Hur éppen csak túlél, ám eldönti, hogy a kardját felcseréli Krisztus tanaival. Annak a Krisztusnak a tanaival, aki még halálában is képes arra, hogy az egész birodalmat a feje tetejére állítsa.

A rendőrség egy leégett hajót talál a San Pedró-i kikötőben, rajta huszonhét halottal. Két túlélő marad mindössze: egy égési sérülésekkel küszködő és halálra rémült magyar terrorista, és Verbal Kint. Kint kényszer alatt hajlandó elmesélni, hogyan robbant fel a hajó. Története hat héttel korábban kezdődik, mikor is öt bűnözőt letartóztatott a New York-i rendőrség kamion-eltérítés vádjával. Senki sem tudja, ki volt a megbízó, még az öt férfi sem, de lassan kiderül, hogy Keyzer Soze-nak, a legendás maffiózónak a keze is benne van a dologban...

Melvin hóbortos alak, csak az irodalomnak él. Kétségtelenül ő a világ legkiállhatatlanabb alakja, akinek beteges mániáitól mindenki falra mászik. Talán örökre meg is maradna mogorva magányában, ha szomszédját, a festőművészt ki nem rabolnák és felismerhetetlenné nem vernék. De Simon kórházba kerül és bájos kiskutyája egyedül marad. Melvin viseli gondját a kutyusnak, aki nagyon jól érzi magát új otthonában. Ezzel lőttek a nyugalomnak. Az embergyűlölő Melvin steril kis világát másfelől is veszély fenyegeti, Carol, a bájos pincérnő személyében. Három különös sors szálai futnak össze egy röpke hétvégére, hogy megtapasztalják a mindennapi valós és álgondok mögött az élet napos oldalát. Melvin kétségbeesetten igyekszik fenntartani jól bevált elviselhetetlenségét, de ez egyre kevésbé sikerül neki.

A csinos szőke titkárnő, Marion meglép főnöke pénzével. A városon kívül új autót vásárol, s noha ideges viselkedése feltűnik a rendőröknek, mégis tovább engedik. Éjszakára betér egy mellékút mellett meredező motelbe, majd a szelíd, ám különös tulajdonossal megvacsoráznak. A thriller középpontjában egy félreeső motel és annak titokzatos tulajdonosa, Norman Bates áll. Hitchcock talán legtökéletesebb és legklasszikusabb filmje Norman Bates története. Nem egyszerű krimit láthatunk, hanem fantasztikus, előre nem sejtett pszichológiai drámát és persze gyilkosságokat. Anthony Perkins így mesélte el a Psycho forgatásának megkezdése előtti első találkozását Hitchcockkal: "Hátborzongató volt. Egy tévéstúdióban álltam és egy százhatvan kilós kolosszus közeledett felém. Rám nézett és valami iszonyatos angolsággal azt mondta: - Én vagyok a rémlátomás rendezője..."

Karácsony este George Bailey lába alól kicsúszik a talaj. Az általa vezetett kisvárosi takarékpénztár a csőd szélén áll, ő pedig úgy érzi, értelmetlen az élete, és az öngyilkosság az egyetlen kiút. Az égben felfigyelnek a kétségbeesett emberre, és egy szárnyaira vágyó angyal kapja a "nagyfőnöktől" azt a nemes feladatot, hogy hozza rendbe a dolgot. Clarence, a mennybéli küldött sajátos módszert alkalmaz: megmutatja, milyen sivár hellyé lett volna a város Bailey áldozatos tevékenysége nélkül. A tanulság egyértelmű: az élet szép, és élni igenis érdemes!

Az alacsony IQ-val rendelkező Forrest nagy dolgokat ért el életében, és jelentős történelmi események során is jelen volt – minden esetben messze felülmúlva azt, amit bárki elképzelt, hogy képes lenne megtenni. De annak ellenére, hogy mindent elért, egyetlen igaz szerelme elkerüli őt.

57 évvel később egy mentőhajó talál rá Ripleyre, akinek az utolsó pillanatba sikerült megmenekülnie. Hazaérkezvén megtudja, hogy annak idején egy emberi kolóniát telepítettek arra a bolygóra, ahol megtámadta őket az ismeretlen szörnyeteg. Miután a földi kutatóbázis minden kapcsolatot elveszített az odatelepített emberekkel, Ripley-t egy sereg felfegyverzett harcos kíséretében visszaküldik a távoli bolygóra, hogy egyszer s mindenkorra leszámoljanak a félelmetes idegennel és megmentsék a túlélőket. De a landolás után nem sokkal elszabadul a pokol.

Amerika nagyvárosainak pincéiben egy titkos szervezet működik: ha egy éjjel az utca összes nyilvános telefonja összetörik, ők jártak ott; ha egy köztéri szobor óriás fémgömbje legurul talapzatáról, és szétrombol egy gyorsétkezdét, az az ő művük; ha egy elegáns bank parkolójának összes autóját rettentően összerondítják a galambok - az sem véletlen. Vigyáznak a leveleinkre, átveszik telefonüzeneteinket, kísérnek az utcán: és még csak készülnek a végső dobásra: a nagy bummra... Pedig az egészet csak két túlzottan unatkozó jóbarát találta ki: azzal kezdték, hogy rájöttek, nincs jobb stresszoldó, mint ha alaposan megverik egymást. Pofonokat adni jó. Pofonokat kapni jó. Számukra ez a boldog élet szabálya.

Hanshiro bosszút áll egy klán vezetőin, mert vejét kényszerítették, hogy bambuszkéssel harakirit hajtson végre, elrettentésül azok számára, akik, mint ő, nyomorúságukban már a kardjukat is eladták, és abban a reményben jönnek a klánhoz, hogy annak vezetői -harakirire is kész szamuráj-büszkeségük láttán- alkalmazzák őket...

Egy amerikai légitámaszpont vezetője betegesen rögeszmés: azt hiszi, a kommunisták Amerika elpusztítására készülnek, ezért útnak indítja bombázóit a Szovjetunió ellen. Az amerikai elnök - tudomást szerezve az őrült tábornok szörnyű tettéről - azonnal felveszi a kapcsolatot az oroszokkal, akik elárulják, hogy szinte semmit sem tehetnek: ha országukat bármilyen támadás éri, egy leállíthatatlan automatika azonnal atomcsapást intéz az Egyesült Államokra.A film akkor készült, amikor a világnak először kellett komolyan szembenézni egy atomháború lehetőségével - a kubai rakétaválság, a Kennedy-gyilkosság és a vietnámi háború kezdetének kora ez. Kubrick kíméletlen szatírája nem csak szellemisége és háborúellenes üzenete miatt örökérvényű, hanem technikai újításai, képi világa révén is.