Josh Pollack, a kezdő újságíró egy nap rendőrségi korrupciós ügybe botlik, és úgy véli, ez élete nagy lehetősége. Nem tudja, milyen darázsfészekbe nyúl: nem csak ő válik kiszemelt áldozattá, hanem főnöke, Moses Ashford is. Ashford gyorsan kirúgja Josht, ez azonban csak olaj a tűzre.

The story how he will never see her and she will never forget him.

Fehér Agyar a kalandvágyó farkaskölyök családjával az északi vadonban él. Erdei barátaival együtt tanulja a vadon szabályait. Legfőbb vágya, hogy maga is apja nyomdokaiba lépve nagy vadász lehessen. Egy napon azonban elveszti apját, anyját pedig fogságba ejtik. Ezzel megkezdődik kalandos útja, hogy helyt álljon az emberek világában és végül visszatérhessen a vadonba, oda ahol született.

Egy normális napon a percek és az órák lassú unalomban, egyformán telnek Gene Watson könyvelő számára. De ez nem az a nap. Amikor Watson hatéves kislányával leszáll a vonatról egy Los Angeles-i pályaudvaron, sejtelme sincs róla, hogy a következő másfél óra élete legnyomasztóbb rémálmává válik. Pillanatok alatt egy olyan dráma főszereplője lesz, ami morbid izgalmat szokott kiváltani a közvéleményből, amikor bekerül a hírekbe. Kislányával együtt két álrendőr ejti foglyul őket. Watson ultimátumot kap: kilencven percen belül meg kell ölnie valakit, vagy meghal a kislány. A kijelölt célpont egy ártatlan közéleti személyiség. Watson nem fordulhat a hatóságokhoz, mert félti gyermeke életét. Az idővel folytatott őrült versenyfutásban minden pillanat gyors és halálos következményekkel jár.

Miután Ruby, a filozófikus lelkületű gengszter sikerrel elrejtette hatalmas zsákmányát, rács mögé kerül. A börtönben csak egyetlen dolog jár a fejében, hogy bosszút álljon a férfin, aki megölte a nőt, akit szeretett. Quentinnak nagyon kevés dolog jár a fejében, de azért ahhoz elég, hogy nagyon kedves legyen és roppant bőbeszédű. Egyik cellából a másikba vándorol, mivel fogolytársai nem tudják elviselni a szószátyár óriás szakadatlan szövegelését. Végül Ruby mellé teszik, a mellé a gengszter mellé, aki némasági fogadalmat tett. Quentin úgy véli, végre érdeklődő hallgatóságra talált, így megállás nélkül beszél szótlan cellatársához, és azt is eldönti, hogy Ruby a legjobb barátja, és mindig, mindenben vele marad.

Virginia államban eltűnik a Szövetségi Nyomozó Iroda egyik embere. A hatóság Mulder és Scully ügynök segítségét kérni. A bűntényt ugyanis olyan különös, megmagyarázhatatlan jelenségek kísérik, amelyekre talán egyedül csak a paranormális esetekben jártas ügynökök képesek választ adni. Egy bukott pap azt állítja, hogy látomása volt. A lelki szemei előtt megjelent az eltűnt, ám ott, ahova az ügynököket vezeti, más áldozatok testrészeit találják. Mulder és Scully hamarosan hátborzongató orvosi kísérlet nyomaira bukkan.

Maggie vérében van az autóversenyzés, de az óvatos apja megtiltja, hogy valóra váltsa álmát. Kárpótlásul felajánl egy autót a lánynak. Elviszi õt a roncstelepre, ahol Maggie elõször egy öreg Nissant néz ki magának, mígnem egy ütött-kopott, '63-as VW Bogár hangoskodva felhívja magára a figyelmét. Maggie felfedezi, hogy az "új" autója önálló értelemmel rendelkezik. Herbie arra csábítja, hogy a saját útját járja. A lánynak minden vágya, hogy részt vegyen egy NASCAR-versenyen. Nem telik bele sok idõ, mígnem Herbie, Maggie-vel a kormánynál, felsorakozik a startnál.

Egy szerelemből kiábrándult nő egyszer csak egy romantikus, ám még annál is inkább komikus helyzetben találja magát.

A "Nagy ember" William Randolph Hearst volt, az Aranypolgár pedig alig leplezhető gúnyrajz a század első, hihetetlen hatalommal bíró sajtómágnásáról."Rózsabimbó" - ez az utolsó szava a palotájában magányosan haldokló milliomosnak, s ezen a nyomon indul el egy újságíró, hogy megfejtse e páratlan karriert befutott ember titkát. A főszereplő Charles Foster Kane, aki arra született, hogy nagy ember legyen. Egyszerű emberként indult, de kis szerencsével mindig felismerte a környezetében lévő lehetőségeket és képes volt azt saját hasznára fordítani. Újságjai voltak, rádióállomásai, a közvélemény kiszolgálója és befolyásolója volt. Kane története, aki alulról kapaszkodott fel és ezt "elfelejtette", egy csapásra mindent elveszített. Magányosan halt meg - pedig halhatatlannak tűnt -, és vele együtt gazdagsága, hatalma és dicsősége is.

Az Irakban dolgozó amerikai bombaosztag tagjai talán a világ legveszélyesebb munkáját végzik. Nap mint nap bombákat hatástalanítanak a háborús övezet kellős közepén. Életük azon múlik, hogy sikerül-e a megfelelő zsinórt elvágni idejében, mielőtt valaki felrobbantaná az elrejtett tölteteket. Számukra Bagdadban mindenki potenciális ellenség, ezért belső konfliktusaik ellenére össze kell tartaniuk. William James bombaspecialista őrmester megszállottan nem vesz tudomást a halál közelségéről társaitól eltérően, akik egyszerűen csak túl akarják élni a már alig néhány napos küldetést. Összebarátkozik egy helyi kisgyerekkel, Beckhammel, és amikor egy bombaraktárban hozzá hasonlító holttestre bukkan, keresni kezdi a tetteseket.

Dr. Venkmant, Dr. Stantzot és Dr. Spenglert, a mániákus parapszichológusokat kirúgják az egyetemről, ahol eddig tanítottak és kutatásaikat végezték. Megélhetésük és Manhattan érdekében szellemirtó irodát nyitnak. Az első komoly megbízásuk nem is várat sokáig magára, mivel a szomszédjukat és annak házát megszállták a szellemek. A baj nem jár egyedül, hőseinknek hamarosan a New Yorkban elszaporodó kóbor szellemek is feladják a leckét.

Kumandra, ahol emberek és sárkányok egykor harmóniában éltek egymás mellett. Amikor azonban egy gonosz erő fenyegette a vidéket, a sárkányok feláldozták magukat az emberiség megmentése érdekében. Most, 500 évvel később ez a gonosz visszatért, s egy magányos harcosra, Rayára hárul a feladat, hogy felkutassa a legendás utolsó sárkányt, aki egyesítheti a széthullott földet és megosztott népeit.

Peter Quill ellop egy titokzatos gömböt, amelynek megszerzése szerepel a gonosz Ronan világuralmi tervei között is. Ezért hajtóvadászatot indít Quill után, akinek minden erejére szüksége lesz, ha épp bőrrel akarja megúszni a kalandot. Ennek érdekében kényszerű szövetséget köt négy különös alakkal - Mordály, az állig felfegyverzett mosómedve, Groot, egy élő fára emlékeztető lény, a veszedelmes bérgyilkosnő, Gamora, és a bosszúszomjas Drax, a Pusztító alkotják a Galaxis őrzőit. Amikor Quill rájön, hogy a titokzatos gömbnek mekkora ereje van és milyen veszélyt jelent az univerzumra nézve, elkeseredett végső összecsapásra hívja társait, a tét pedig óriási, mivel az egész galaxis sorsa múlik rajtuk.

Bob Harris és Charlotte amerikaiak, s mindketten éppen Tokióban -egy számukra teljesen idegen kultúra világában- tartózkodnak. Bob filmsztár, aki egy whisky-reklám forgatására érkezett a városba, Charlotte pedig megszállottan munkamániás fényképész férje nyomában lohol. Az álmatlanság valahogy egymás mellé sodorja a két elveszett embert: Bob és Charlotte útjai egy éjszaka a luxusszálló bárjában keresztezik egymást. A véletlen találkozásból rövidesen meglepő, titokzatos barátság szövődik a középkorú filmszínész és a hamvasan fiatal lány között. Charlotte és Bob együtt kószálva fedezik fel Tokiót, s a helybéliekkel való találkozások révén számos harsányan vidám élményben lesz részük. Végső soron pedig valami újat fedeznek fel: az élet lehetőségeibe vetett friss hitet.

Úgy tűnik, David Aames varázslatos életet él. A jóképű, gazdag, karizmatikus ifjú egy New York-i kiadó vezetője, gondtalan és felelőtlen életvitele elbűvölő, mégis, mintha hiányozna belőle valami. Akár egy impresszionista tájkép: ha közelebbről megvizsgáljuk, ez az élet egész más színben tűnik fel. Egy éjszakán David megismerkedik álmai asszonyával, aztán egy apró hiba következtében el is veszíti őt. A fiú váratlanul a románc, humor, gyanakvás, szerelem és szex szédítő forgatagába zuhan, és azon veszi észre magát, hogy kétségbeesetten keresi saját lelkét, és felfedezi az igaz szerelem értékes és mulandó természetét.

Ki-taek családja igazi semmirekellőkből áll. Ők mindig a könnyebbik utat választják – bármit megtesznek, csak dolgozni ne kelljen. Irigykedve nézik a Park család fényűző életmódját, és ördögi tervet eszelnek ki, hogy a közelükbe férkőzzenek. Azonban természetesen semmi sem a családfő tervei szerint alakul.

Az ötvenes évek vége: az Egyesült Államok elképesztő hajszával igyekszik legyőzni az űrversenyben Oroszországot. De már úgy tűnik, pénz, ész és elszántság mind kevés lehet… amikor találnak néhány kiaknázatlan, kihasználatlan lángeszet, akiket addig senkinek nem jutott eszébe használni. Hiszen többszörösen gyanúsak: nők és feketék. A három nő igazi emberi kompjúter: senki nem érti, hogyan képesek megcsinálni azokat a számításokat, amiket végeznek, de rakétasebességgel emelkednek a NASA ranglétráján, ott, ahol a kor legnagyobb tudósai dolgoznak. A cél: John Glennt feljuttatni az űrbe… és azután haza is hozni.

Miután megint felsül az új zseniális ötletével Larry, a nagy álmodozó, kénytelen karácsony előtt munkát keresni. A Természetrajzi Múzeumba szegődik éjjeliőrnek. Már az első éjszaka elképesztő élményben van része: rémülten látja, hogy a múzeumban elszabadul a pokol, amikor az őskori szörnyek, vadállatok és történelmi figurák egymás után életre kelnek. A zűrzavaros éjszakát csak az egykori elnök, Theodore Roosevelt segítségével sikerül túlélnie. Ám a lehetőség, hogy kirúgják az állásából, és csalódást okoz a kisfiának, megsokszorozza erejét. Larry harcot indít a múzeum megmentéséért.

A katonai rádiós műsorvezetőt, Adrian Cronauert Saigonba vezénylik, hogy új műsorával növelje a Vietnamban harcoló egységek morálját. A lázadó “médiasztár” nem sokat tétovázik, és alapjaiban változtatja meg a szokásos műsort. Felhagy a propagandahírekkel, nem játszik régi, senkit sem érdeklő slágereket, hanem harsány stílusban kezd neki a munkának, senkit sem kímélő humorával és vagány rockzenékkel próbálja feldobni a hangulatot. A katonák természetesen azonnal megkedvelik Cronauer műsorát, és már alig várják minden nap a szokásos kiáltást: “Jó reggelt, Vietnam!”. Azonban feletteseinek egyre kevésbé tetszik, hogy a rádiós áthág minden szabályt, és gúnyt űz a parancsnokokból és az egész háborúból.

J. Robert Oppenheimer története, aki a Manhattan Terv vezetőjeként, az első atomfegyver létrehozásáért volt felelős a II. világháború idején.