A történet egy benzinkútnál kezdődik, ahol Juan, a kisstílű bűnöző épp a pénztárost vágja át. Juan még újonc, akiről senki sem gondolná, hogy szélhámos - ezért jön jól Marcosnak, a tapasztalt csalónak. Marcos egy nagyobb balhén töri a fejét: egy hamisított bélyegsorozatot, a "Kilenc királynőt" jó pénzért el akarja passzolni egy üzletembernek. Az akcióban segítségükre van Marcos szexi nővére, Valeria is. A következő huszonnégy órában a rablótrió eszeveszett hajszába kezd, és a történet percről percre újabb fordulatot vesz... mindenki mindenkit átvág, és a néző sem tudja, hihet-e még a szemének.

Az év legőrültebb, fergeteges vígjátékának főszereplői eljutnak arra a pontra, amikor betelik a pohár. Amikor nincs visszaút. Amikor elszakad valami és olyat tesznek, ami visszafordíthatatlan események láncolatát indítja el. Egy súlytalan flört a repülőgépen éppúgy váratlan fordulathoz vezet, mint amikor a pincérnő felismeri vendégében azt az uzsorást, aki tönkretette a családját. Két autós összekülönbözése a kanyargós hegyi úton könnyen vezethet halálos ámokfutásba, és egy bombaszakértőnél is elszakad a cérna, amikor autója lefoglalása után szembesül a végeláthatatlan bürokráciával. Aztán ott van az apa is, aki fiát szeretné megmenteni a börtöntől, de belefárad abba, hogy mindenki csak a pénzét akarja. És persze a menyasszony, aki az esküvőn döbben rá, hogy férje nemcsak megcsalta, de a szeretőjét meg is hívta a lagzira.

Roberto, a meglehetősen unalmas és magányos életet élő szerszám bolt tulajdonos találkozik Junnal, aki éppen akkor érkezik Kínából. Jun egy szót sem beszél spanyolul és a rokonait keresi meglehetősen kevés sikerrel. Roberto kénytelen befogadni a Junt, aki fenekestől felforgatja az életét.

Kelet-Berlin, 1983 novembere, hat évvel a berlini fal leomlása előtt: az NDK és állambiztonsági szolgálata még elnyomja a (másként) gondolkodókat, és kíméletlen megfigyelő-besúgó rendszere mindenkit behálóz. Ennek a gépezetnek tökéletes fogaskereke Gerd Wiesler százados (Ulrich Mühe), akit politikai nyomásra egy sikeres színpadi szerzőre, Georg Dreymanra (Sebastian Koch) és élettársára, az ünnepelt színésznőre Christa-Maria Sielandra (Martina Gedeck) állítanak. A rendszerhez vakon hű Wiesler, a mások életét figyelve hamarosan ráébred saját élete kisszerűségére.

Benigno négy éve ápol a kórházban egy autóbaleset következtében kómába esett táncosnőt. Aliciába már évek óta titokban szerelmes, most munkaidejének nagy részét mellette tölti. Nemcsak szerelmének, partnerének, de feleségének is tekinti az öntudatlan beteget. Egy nap új beteg érkezik a szobába. Lydia matador. A bikaviadalon olyan súlyosan megsérült, hogy ő is kómába esett. Marcos újságíró, Lydia egyik rajongója, minden nap látogatja az imádott nőt. Benigno megtanítja Marcost, hogyan kell kapcsolatot tartani a beteggel. Időközben a két férfi kötött mély barátság születik. Míg Lydia állapota egyre súlyosbodik, az orvosok felfedezik hogy Alicia terhes.

1964-ben járunk a bronxi St. Nicholas iskolában. A vibráló egyéniségű, karizmatikus Flynn atya (Philip Seymour Hoffman) szeretné kicsit megváltoztatni az iskola túl szigorú szokásait, melyeket már réges-régen állított fel a vaskezű igazgatónő, Aloysius Beauvier nővér (Meryl Streep), aki a félelem és a szabályok erejében bízik. A politikai változások szele eléri a közösséget és az iskola a falai közé fogadja az első fekete diákot, Donald Millert. Amikor a reménytelien ártatlan James nővér (Amy Adams) megosztja az igazgatónővel észrevételét, miszerint Flynn atya túlságosan személyes érdeklődést mutat Miller iránt, az igazgatónő személyes keresztes hadjáratba kezd a pap ellen azzal a céllal, hogy eltüntesse őt az iskolából. Bár bizonyítékkal nem rendelkezik, Aloysius nővér a hite szerint száll szembe Flynn atyával.

Negyven esztendővel ezelőtt, egy családi összejövetel alkalmával titokzatos körülmények között eltűnt Harriet Vanger. A lány testét sohasem találták meg. A nagybátyja, Henrik meg van győződve arról, hogy Harrietet meggyilkolták, és a tettest a Vanger-klán tagjai között kell keresni. Megbízza a lecsúszott gazdasági újságírót, Mikael Blomkvistet, hogy próbálja meg kideríteni, mi történt. A férfi nem várt segítőtársra akad a tetovált hacker lány, Lisbeth személyében. Minél mélyebbre ás a furcsa páros a múltban, annál sötétebb és veszélyesebb dolgok kerülnek felszínre.

Nader és Simin egy középosztálybeli házaspár a mai Teheránban. Simin válni akar a férjétől, mert az nem hajlandó elhagyni az országot és Alzheimer - kóros édesapját. Simin elköltözik, lányuk, a 11 éves Termeh Naderrel és az állandó gondozásra szoruló nagyapával marad. Nader felvesz egy gondozónőt, Razieh-t, aki mély hite miatt először nem akarja elvállalni a munkát, de körülményei mégis rákényszerítik. Egy nap Nader a sötét lakásba tér haza, ahol apja magatehetetlenül fekszik az ágya mellett. Az ügyből per kerekedik, ami fokozatosan bontakozik ki a néző szeme előtt. A szereplők céljai, szándékai állandó változásban vannak, talán még saját maguk előtt is. A tettek mögött feltételrendszerek és motívumok egész sora húzódik meg, aminek felfejtése a vizsgálóbíró feladata.

Jean-Dominique Bauby a francia Elle magazin főszerkesztője volt. Negyvenhárom éves korában, 1995 decemberében agyvérzést kapott, és kómába esett. Húsz nap múlva tért magához, ám teljesen lebénult. Egyedül a bal szemét tudta mozgatni, melynek segítségével, speciális jelrendszert elsajátítva kommunikált a világgal. Helyzete ellenére Jean-Do megőrizte humorérzékét, szexualitását, az élet szeretetét. Mindez arra ösztönözte, hogy betűnként, majd mondatonként kifejezze érzéseit és gondolatait, a test csapdájába szorult lélekről, az érzelmeiről, az emberi fantázia szárnyalásáról.

A 3. világháború következményeként lerombolt Párizsban a túlélők a Palais de Chaillot galéria alá kényszerültek. A túlélők kifejlesztették az időutazást annak reményében, hogy visszaállíthatják a háború előtti állapotokat a jelenben. Akit visszaküldtek – egy férfit – rab volt, akinek homályos emlékei voltak egy nőről, akit az orlyi reptéren látott, amint erőszakoskodnak vele. Újra és újra visszaküldték az időben, és ő újra és újra beszélt azzal a nővel, akiről az emlékei szólnak. A múltban tett látogatása sikeres volt, így a tudósok megkísérelték a jövőbe küldeni a férfit. Miután visszatért a jelenbe, halálra ítélték, de ő azt kérte, hogy hadd menjen vissza gyermekkora Orlyjába. Visszatért, és átélte azt, ami emlékeiben élt: ahogyan a reptéren megöltek egy férfit, aki egy nővel volt. Rájött, hogy saját magát látta felnőttként meghalni.

Egy görög mondás szerint csak azok a nők látnak tisztán, akiknek könny áztatta a szemét. Manuelára nem igaz ez a mondás. Azon az estén, mikor egy autó halálra gázolja Estebant, a fiát, Manuela minden könnyét kisírja. S ahelyett, hogy tisztábban látna, a jelen és a jövő teljesen összekuszálódik benne. Fia egy hátrahagyott naplójában az alábbiakat olvassa: "Tegnap anyám egy fényképet mutatott nekem. A fele hiányzott. Úgy érzem, az életemből is hiányzik ez a rész." Az apjáról volt szó. Manuela sosem beszélt róla fiának, nehéz lett volna megmagyarázni, hogy a férfinek nagyobb mellei vannak mint neki és hogy Lolának hívják. A hallgatás mint egy szörnyű bűn, úgy nehezedik vállaira. Elhatározza, hogy megkeresi Lolát, hogy elmondja neki, volt egy fiuk, aki már halott.

Ernesto Guevara 23 éves orvostanhallgató, a 29 éves Alberto Granado biokémikus. A romantikus kalandokat kedvelő barátok egy rozoga Norton 500-assal hagyják el Buenos Airest. Bár nyolc hónapos utazásuk során a motor cserbenhagyja őket, nem adják fel - stoppolnak, és folytatják az útjukat. Az emberek révén, akikkel útközben találkoznak, más szemmel kezdik látni Latin-Amerikát, a változatos tájak is átformálják véleményüket a kontinensről. Eljutnak Machu Picchuba, ahol a hatalmas romok és az inka örökség rendkívüli jelentősége mély benyomást gyakorol rájuk. Amikor Peruba érkeznek, egy Amazonas-menti lepratelepre, mindketten megkérdőjelezik annak a fejlődő gazdasági rendszernek az értékét, amely olyan sokak számára sem jelent semmi haladást. A telepen szerzett tapasztalataik következtében etikai és politikai nézeteik is gyökerestől megváltoznak, ami erőteljesen meghatározza majd további életútjukat.

A film három különböző történetre oszlik, melyben ugyanazokkal az emberekkel találkozhatunk. A rab egy bajba jutott tévésztár történetét meséli el, aki házi őrizet alá kerül, és sajtóreferense valamint szomszédnője jelenti az egyetlen kapcsolatot számára a külvilággal. A Valóságshow egy félórás színfalak mögötti videóra emlékeztet, amelyben egy internetes reality show kulisszatitkaira kapunk rálátást. Végül a Tudás, melynek középpontjában egy elismert videójáték-designer és családja van, akiknek az autója lerobban egy erdő középen. Azonban a misztikus, csavaros és megdöbbentő események, azaz a film igazi lényegére a három rész összekapcsolása adja meg a választ.

A korosodó bankpénztáros, akinek eddigi élete csupa méltósággal viselt hétköznapi keserűség, találkozik élete asszonyával. A nő azonban csak mafla öregúrként kezeli, aki arra való, hogy őt és félművelt, rámenős fiatal barátját eltartsa. Az idősödő férfi ugyanis szabad idejében festeget, és szerelmi kalandja révén felkapott művésszé válik, ami pénzt is hoz a házhoz. Amikor rádöbben, hogy érzelmeiben megalázták és kihasználták, elveszíti a fejét.

A túlbuzgó Juan Oliver (Alberto Amman első szerepe) egy nappal korábban megy be új munkahelyére, a zamorai börtönbe, ahol balesetet szenved, s míg kollégái orvost hívnak, ott hagyják a frissen megürült 211-es cellában. Ugyanezekben a percekben a börtön leghírhedtebb lakója, Malamadre Luís Tosar figyelemreméltó alakításában , kitör a rácsok mögül, s pillanatokon belül társait is kiszabadítja. Juan Oliver két kísérője elmenekül a pszichopaták és gyilkosok gyűrűjéből, de újdonsült kollégájukat otthagyják a cellában. Annak ellenére, hogy a férfi félig eszméletlenül feküdt pár pillanattal azelőtt, hamar felfogja, hogy mit jelentenek a beszűrődő hangok. Gyorsan elrejti a belépőkártyáját, óráját, övét, karikagyűrűjét, egyszóval minden olyan külső jelet, ami arra utal, hogy nem közülük való. Ettől kezdve mindenki azért izgul, hogy a szimpatikus fiatalemberről nehogy kiderüljön, hogy mi is az ő valódi foglalkozása.

Ez a rendkívül szép kiállítású, nagy szakértelemmel rendezett, fordulatos történelmi kalandfilm 900 körül játszódik a festőien komor Észak-Angliában. Kirk Douglas jól kamatoztatja fizikai adottságait és temperamentumát Ragnar viking király robbanékony, erőszakos fia, Einar szerepében, aki a szerelemben és a hatalmi harcban is méltó vetélytársra talál Ericben, Northumberland meggyilkolt királyának rabszolgasorsra kárhoztatott utódában. Einar csak a végső leszámolás előtt tudja meg, mily közeli rokonság kapcsolja össze ellenfelével...

A tizennyolc éves, tehetséges Ariane Chavasse, egy házasságtörésekkel foglalkozó magándetektív egyetlen lánya a párizsi Konzervatóriumban tanul csellózni. Amikor kihallgatja apja egyik ügyfelét, aki azzal fenyegetőzik, hogy megöli feleségét és annak szeretőjét, a párocska légyottjainak helyszínére, a Hotel Ritzbe rohan, hogy megakadályozza a véres drámát. A végén azonban ő maga esik csapdába, mivel beleszeret az ügyben szereplő férfiba, egy híres-hírhedt amerikai multimilliomos playboyba.

A dokumentumfilm olyan emberek megpróbáltatásaira koncentrál, akik részt vettek a 2018-as amerikai kongresszusi választásokon.

Paul és Jessie Duncan tragikus balesetben elveszítik szeretett kisfiukat, a nyolcéves Adamot. Miközben éppen a temetést szervezik, Dr. Richard Wells hihetetlen ajánlattal keresi meg õket: azt állítja, klónozással lényegében képes visszahozni Adamot az életbe. Az ajánlat számos kérdést vet fel, a fájdalmasan gyászoló házaspár, nem kis lelki gyötrõdés és tépelõdés után végül mégis elfogadja Wells javaslatát, aki rettenetes, szinte fausti egyezségbe kényszeríti õket. Dr. Wells az ajánlatát feltételekhez köti: mivel az eljárás törvényellenes, abszolút titoktartásra van szükség. Hogy a titkot mindenképpen megõrizzék, a család átköltözik Rivertonba, az idilli kisvárosba, ami Dr. Wells hatásosan kialakított Godsend Termékenységi Klinikája közelében van. Paul és Jessie élete az "új" Adammal boldog, egészen addig, amíg el nem érkezik a fiú nyolcadik születésnapja.

Rebellious teen Amy defies her parents by going to a trashy carnival that has pulled into town. In tow are her boyfriend, Buzz, and their friends Liz and Richie. Thinking it would be fun to spend the night in the campy "Funhouse" horror ride, the teens witness a murder by a deformed worker wearing a mask. Locked in, Amy and her friends must evade the murderous carnival workers and escape before it leaves town the next day.