A fiatal és felelőtlen Sugata a judo rejtelmeit kutatja, ám idővel rájön, hogy saját emberségét is meg kell találnia, ne csak fizikailag, de spirituálisan is jobbá váljon.

A bokszoló Joe Pendleton egy égi tévedésnek köszönhetően 50 évvel korábban hal meg. Mire a félreértés tisztázódik a testét elhamvasztják, így az égieknek új testet kell találni számára.

Egy eljövendő világban, amely látszatra ugyanolyan, mint a miénk, az emberek kizárólagos "tápláléka" a televízió. Az embereket egy új műsor, egy különös riportműfaj hozza lázba, amelynek címe: Halál egyenes adásban. A műsor nézettségi mutatói minden eddigi rekordot megdöntenek. Katherine megtudja, hogy gyógyíthatatlan betegségben szenved, maximum három hete van hátra. A halálos kórt titokban a televíziós műsor munkatársai és a cinkosukká vált kezelőorvos ültette a fiatal nő szervezetébe. Az embertelen cselekedet oka nagyon egyszerű: meg akarják duplázni a nézőszámot azzal a szenzációval, hogy az asszony haláltusáját egyenes adásban közvetítik és az utolsó pillanatban megmentik az életét…

Follows the lives of people shortly after World War 2 as they try to adjust to their new lives. Completed in 1946, it was banned from release by the communist government of Poland until 1957 in edited form.

An auto engineer and a professor's daughter pose as married servants in a mobster's mansion.

Nyolc tudós professzor, bezárkózva egy tágas, sok-sok szobából álló házba, immár kilencedik esztendeje dolgozik egy tizenkét éves projekten: a mindentudó tudományos enciklopédia megírásán. Életüket alaposan felforgatja, amikor egy nő csöppen közéjük: a rendőrségi tanúkihallgatás veszélye miatt bújkáló énekesnő kihasználja a tudorok "benjáminja", a nyelvészprof meghívását, aki a modern szleng használatában észlelt hiányosságait akarja a Cukicicu becenévre hallgató dalosmadárka segítségével felszámolni...

A hatvanas évek elején az ötödikes Scotty szüleivel (Karen Allen, Denis Leary) új városba költözik. A baseball nem éppen az erőssége, a környékbeli srácok nehezen fogadják be az új fiút. Aztán nagy nehezen mégis eljön a nyár, és beindul az évszázad legcsodálatosabb vakációja. Minden összejön: barátok, grund, veszélyes kalandok, az első csók, no meg küzdelem a szomszéd utálatos kutyájával és gazdájával (James Earl Jones). Scotty és barátai igazi, összetartó banda lesz, és bár a nyár előbb-utóbb elmúlik, a néző mindenképpen nagyszerűen mulathat ha megnézi ezt a bolondos, szívmelengető komédiát.

Goofyt eddig csak képregényekből és sorozatokból ismerhettük, de most végre elérkezett a négyballábas, ügye- és eszefogyott eb ideje: a Disney rajzolóitól megkapta élete nagy lehetőségét.

A gonosz királynő meggyilkoltatja országa összes leánycsecsemőjét, mert azt jövendölték: egy leány születése uralmának végét fogja jelenteni. Egyetlenegy lányka megmenekül, mivel anyja egy kosárba teszi és a folyó sodrára bízza. A törpék országának lakója, Willow talál rá a kis utazóra, és elhatározza, hogy egy biztonságos várba viszi. Útközben melléjük szegődik egy harcos, és védelmezőjük lesz a kalandos vándorlás során...

Hidegháború. Az ezerkilencszázhetvenes-nyolcvanas évekbeli Európában, a közelinek látszó atomháború árnyékában igazán szükség volt hősökre. Diana sem maradhat tétlen: igazságérzete a régi, ereje nagyobb, mint valaha, úgy érzi, tennie kell valamit azért, hogy a világ kevésbé veszélyes hely legyen.

A "Nagy ember" William Randolph Hearst volt, az Aranypolgár pedig alig leplezhető gúnyrajz a század első, hihetetlen hatalommal bíró sajtómágnásáról."Rózsabimbó" - ez az utolsó szava a palotájában magányosan haldokló milliomosnak, s ezen a nyomon indul el egy újságíró, hogy megfejtse e páratlan karriert befutott ember titkát. A főszereplő Charles Foster Kane, aki arra született, hogy nagy ember legyen. Egyszerű emberként indult, de kis szerencsével mindig felismerte a környezetében lévő lehetőségeket és képes volt azt saját hasznára fordítani. Újságjai voltak, rádióállomásai, a közvélemény kiszolgálója és befolyásolója volt. Kane története, aki alulról kapaszkodott fel és ezt "elfelejtette", egy csapásra mindent elveszített. Magányosan halt meg - pedig halhatatlannak tűnt -, és vele együtt gazdagsága, hatalma és dicsősége is.

Az Irakban dolgozó amerikai bombaosztag tagjai talán a világ legveszélyesebb munkáját végzik. Nap mint nap bombákat hatástalanítanak a háborús övezet kellős közepén. Életük azon múlik, hogy sikerül-e a megfelelő zsinórt elvágni idejében, mielőtt valaki felrobbantaná az elrejtett tölteteket. Számukra Bagdadban mindenki potenciális ellenség, ezért belső konfliktusaik ellenére össze kell tartaniuk. William James bombaspecialista őrmester megszállottan nem vesz tudomást a halál közelségéről társaitól eltérően, akik egyszerűen csak túl akarják élni a már alig néhány napos küldetést. Összebarátkozik egy helyi kisgyerekkel, Beckhammel, és amikor egy bombaraktárban hozzá hasonlító holttestre bukkan, keresni kezdi a tetteseket.

Dr. Venkmant, Dr. Stantzot és Dr. Spenglert, a mániákus parapszichológusokat kirúgják az egyetemről, ahol eddig tanítottak és kutatásaikat végezték. Megélhetésük és Manhattan érdekében szellemirtó irodát nyitnak. Az első komoly megbízásuk nem is várat sokáig magára, mivel a szomszédjukat és annak házát megszállták a szellemek. A baj nem jár egyedül, hőseinknek hamarosan a New Yorkban elszaporodó kóbor szellemek is feladják a leckét.

Bob Harris és Charlotte amerikaiak, s mindketten éppen Tokióban -egy számukra teljesen idegen kultúra világában- tartózkodnak. Bob filmsztár, aki egy whisky-reklám forgatására érkezett a városba, Charlotte pedig megszállottan munkamániás fényképész férje nyomában lohol. Az álmatlanság valahogy egymás mellé sodorja a két elveszett embert: Bob és Charlotte útjai egy éjszaka a luxusszálló bárjában keresztezik egymást. A véletlen találkozásból rövidesen meglepő, titokzatos barátság szövődik a középkorú filmszínész és a hamvasan fiatal lány között. Charlotte és Bob együtt kószálva fedezik fel Tokiót, s a helybéliekkel való találkozások révén számos harsányan vidám élményben lesz részük. Végső soron pedig valami újat fedeznek fel: az élet lehetőségeibe vetett friss hitet.

Úgy tűnik, David Aames varázslatos életet él. A jóképű, gazdag, karizmatikus ifjú egy New York-i kiadó vezetője, gondtalan és felelőtlen életvitele elbűvölő, mégis, mintha hiányozna belőle valami. Akár egy impresszionista tájkép: ha közelebbről megvizsgáljuk, ez az élet egész más színben tűnik fel. Egy éjszakán David megismerkedik álmai asszonyával, aztán egy apró hiba következtében el is veszíti őt. A fiú váratlanul a románc, humor, gyanakvás, szerelem és szex szédítő forgatagába zuhan, és azon veszi észre magát, hogy kétségbeesetten keresi saját lelkét, és felfedezi az igaz szerelem értékes és mulandó természetét.

J. Robert Oppenheimer története, aki a Manhattan Terv vezetőjeként, az első atomfegyver létrehozásáért volt felelős a II. világháború idején.

A katonai rádiós műsorvezetőt, Adrian Cronauert Saigonba vezénylik, hogy új műsorával növelje a Vietnamban harcoló egységek morálját. A lázadó “médiasztár” nem sokat tétovázik, és alapjaiban változtatja meg a szokásos műsort. Felhagy a propagandahírekkel, nem játszik régi, senkit sem érdeklő slágereket, hanem harsány stílusban kezd neki a munkának, senkit sem kímélő humorával és vagány rockzenékkel próbálja feldobni a hangulatot. A katonák természetesen azonnal megkedvelik Cronauer műsorát, és már alig várják minden nap a szokásos kiáltást: “Jó reggelt, Vietnam!”. Azonban feletteseinek egyre kevésbé tetszik, hogy a rádiós áthág minden szabályt, és gúnyt űz a parancsnokokból és az egész háborúból.

Ki ne ismerné Lewis Carroll Alice Csodaországban című meséjének elbűvölő történetét? Ahogy az élénk fantáziával megáldott, ábrándos Alice kortyol a csöpp üvegből, amelyen ez áll: Igyál meg!, majd összezsugorodik és színes képzelete szárnyán olyan helyekre jut el, ahol gyermek előtte még nem járt.Walt Disney fantasztikus ecsetvonásai nyomán megtudhatjuk, ki a Fehér nyúl, aki mindig siet valahová, megismerkedhetünk a Kalapos gyíkkal, Borsos hercegnővel, teázhatunk Április bolondjával, összefuthatunk a Bolondos kalapossal, kalandokba keveredhetünk a Szívkirállyal, a Szívkirálynővel és bűvös kártyahadseregével.

Ifjú lelkeket lángra lobbantó különc tanárember kezdi meg varázslatos működését 1959-ben a Welton Akadémia ódon falai között. Lapról lapra tépeti szét diákjaival a tankönyvet, mert azt akarja, hogy felfedezzék: életük maga a költészet. A felismerés egyeseknek életreszóló szerelmet, másoknak tragédiát hoz. A hagyománytisztelő iskolában pedig tanyát ver a lázadás szelleme.

Amsterdam Vallon, egy ifjú ír-amerikai aki tizenöt év javítóintézet után, mikor végre kiengedik, visszamegy az Öt Ponthoz, hogy bosszút álljon Hentes Billen, aki édesapját szeme láttára megölte. A bandavezér hatalma azóta csak nőtt, s most még nagyobb kegyetlenséggel harcol az új ír bevándorlók ellen. A tizenöt évvel korábbi döntő győzelmet, melynek az öreg Vallon is áldozatul esett, minden évben megünnepli. A fiú erre a napra vár, hogy méltó bosszút álljon apjáért.