Rongyos csavargó kéredzkedik föl egy postakocsira. Az elképedt utasok megvetéssel, gyűlölettel fogadják. Néhány perc múlva azonban Juan bosszút áll rajtuk, kirabolja őket. Véletlenül találkozik az egykori ír forradalmárral, Johnnal, aki mostanában robbantással keresi a kenyerét. A "pukkantónak" csúfolt férfi a környék német bányatulajdonosa megbízásából ezüst után kutat. Juan más munkát ajánl neki. Be is mennek a közeli városba, hogy kirabolják a bankot. Ott azonban pénz helyett politikai foglyokat őriznek. Juan így akarata ellenére belekeveredik a forradalomba. Mivel tudja, hogy ahol forradalom van, ott elszabadul a pokol, minél gyorsabban igyekszik megszabadulni a "nemzeti hős" kényelmetlen szerepétől.

A filmben három idősíkon zajlanak az események. 1933-ban kezdődik a történet. Három gengszter halálra keresi Noodlest, mert szerintük spicli. A menekülő Noodles előtt felrémlik, amint az utcán a zuhogó esőben letakarják három szeszcsempész barátjának holttestét. Végül sikerül meglépnie üldözői elől. 1968-ban tér újra vissza New Yorkba. Egy barátja éttermében visszaemlékszik rá, miként jött össze a banda kölyökkorukban, a zsidónegyedben és hogyan is vezettek el az események addig a film elején látott tragikus napig. És a nagy csavar még csak ez után jön!

A messziről érkezett, titokzatos Joe a mexikói határon lévő kis településen akar meggazdagodni két csempészbanda háborújából, akik régóta rivalizálnak egymással. Helyesen okoskodik, ám jó szíve eltéríti az üzlettől. Jóságán majdnem rajtaveszít, s csupán lélekjelenlétének és józan eszének köszönheti, hogy kiszabadul a rettegett Ramón fogságából. Ezután azonban már csak a bosszú érdekli.

A polgárháború elvadult világában három férfi, három alaptulajdonság álarcát ölti magára. A Jó nem jobb, mint társai, a Rossz pedig nem rosszabb, s a Csúf, ő sem csúnyább, mint a másik kettő. Ami végképp hasonlóvá teszi őket: olthatatlan vágyuk a pénzre... A film egyik főhőse, a Jó fejvadászként keresi a kenyerét. Társa, a Csúf pedig egy körözött bűnöző. Ha fogytán a pénzük, Jó feladja Csúfot a legközelebbi serifnél, felmarkolja a vérdíjat, majd kiszabadítja társát, mielőtt végrehajtanák rajta a halálos ítéletet. Ám unalmasnak korántsem mondható életük még izgalmasabbá válik, amikor hírét veszik egy temetőben elásott, jelentősebb mennyiségű aranynak. Az aranyvadászatba ekkor bekapcsolódik a Rossz is...

Mortimer ezredes, a polgárháború tisztje megtudja, hogy egy veszedelmes bűnöző, Indio megszökött a börtönből. A szökevény fejére hatalmas vérdíjat tűztek ki, de a volt katona nem csak ezért ered a nyomába: Indio kezéhez az ezredes húgának vére tapad.Egy fejvadász, Monco is Indio nyomába ered, és eleinte megpróbálja kijátszani Mortimert, de hamarosan a két üldöző egyesült erővel folytatja a vadászatot.

A legendás Henry Fonda ebben a klasszikus olasz spagetti westernben egy köztiszteletben álló, a visszavonulást fontolgató békebírót alakít, akit mindössze két dolog választ el attól, hogy felszálljon az első Európába tartó hajóra, és öreg napjait a vadnyugatnak hátat fordítva, békés nyugalomban töltse. Az egyik ok, amiért még nem indult el, hogy szeretné megtalálni bátyja gyilkosait, a másik ok pedig egy furcsa, izgága fickó, aki csak Senkinek hívja magát. Ő az egyetlen a környéken, aki gyorsabban rántja elő a koltját, mint a békebíró. Senki a szívén viseli az "öreg" sorsát. Azt vallja, hogy a világ túl gyorsan változik, túl hamar elfogynak az igazi hősök és a legendák. Senkinek feltett szándéka, hogy a békebíró ne csak köztiszteletben álljon, hanem legyen ő is egyike a vadnyugat kevés legendáinak. Arra próbálja rábeszélni, hogy mielőtt végleg leszáll a nyeregből, szálljon szembe egyedül a környéket rettegésben tartó Vad Banda közel kétszáz törvényenkívüli gengszterével.

Williard kapitány azt a megbízatást kapja a saigoni CIA-tól, hogy likvidáljon egy nyilvánvalóan megőrült ezredest. Az ezredes ugyanis a kambodzsai dzsungelben alakította ki saját birodalmát, amelyben magát istenként imádtatja és kíméletlen magánháborút folytat. Williard útja felfelé a folyón, a háborús területen keresztül egyre inkább erős színekkel festett rémálmokhoz hasonlít.

Az első világháborúban Párizstól 28 km-re megmerevedett a front és egy folyamatos, zegzugos lövészárok-rendszer alakult ki, amelyben francia közkatonák küszködtek a mindennapi apró kis győzelmekért a németek ellen, melyet parancsra teljesítettek. Mireau tábornok ebben a lehetetlen helyzetben olyan feladatot kap, amely egyenlő az öngyilkossággal, vagyis a "Hangyavár" bevételét. Dax ezredes először nem ért egyet a parancs végrehajtásával, de később elfogadja. A roham megkezdődik, de igen gyorsan vissza kell vonulnia a francia ezrednek, oly sok a veszteségük. Broulard tábornok parancsot ad ki a saját tüzéreinek, hogy lőjenek a visszavonuló, "gyáva" katonáikra. Ezt a parancsot a tüzérparancsnok megtagadja. A visszavonulás után a vezérkari tábornokok felelősségre vonják az ezredet a "gyávaságukért" és elrendelik, hogy az ezred három századából száz-száz főt végezzenek ki. Dax ezredes a tábornokok elé áll, s közli velük, hogy őt vonják egyedül felelősségre.

The films follows a Syrian War Explosive Ordnance Disposal team who are targeted by ISIS militants while they prepare the recently liberated historic site of Palmyra to hold a symbolic concert of the Mariinsky Symphony Orchestra. The peacekeeping event can only be held in Palmyra that has been severely damaged by the terrorists only if the ancient city and the roads leading to it are defused. The EOD team clears the way one kilometer at a time. But the closer they get to the center of Palmyra, the more destructive the explosives. Tension grows between the young team Captain and the most experienced of the EOD experts. And yet, despite their differences, when the team falls into an ambush and the Captain goes missing, it’s the experienced sapper that sets out to search for him.

T. E. Lawrence a Brit Hadsereg hadnagya az első világháborúban. Feladata nem túlságosan izgalmas: különböző haditérképeket kell megfelelő színűre kifestenie. Amikor végre egy megfigyelői megbízatást kap az egykori Török Birodalom területén, nagy elszántsággal veti bele magát a munkába. Amikor azonban megbízatása helyszínére érkezik, megtudja, a dolgok egészen máshogy festenek mint ahogy azt gondolta.

Mexikóban, az 1920-as években találkozik két kalandor, Dobbs és Curtin az aranyásóval Howarddal. Felkerekednek, hogy az értékes fém keresésére induljanak, s valóban egy aranytellérre akadnak. A meggazdagodás hirtelen elérhetővé válása felerősíti kölcsönös bizalmatlanságukat, melyet csak Cody, a zsaroló elleni közös ellenszenvük old fel. Amikor Cody banditák megölik, a három férfiúból kitör a vad gyűlölet. Miután Howard már lemondott az aranyról, s ott hagyta társait, véres leszámolásra kerül sor Dobbs és egykori barátja Curtin között, melynek során Curtin súlyos sebesülten marad a helyszínen. Dobbs sem tud azonban az aranyleletből hasznot húzni, mivel ő egy indián rajtaütés során veszti életét.

1868 - a texasi határvidék. Ethan Edwards testvéréhez érkezik látogatóba. A farmon megtudja, hogy a közelben komancsok bukkantak fel és úgy dönt, hogy a családnál lakó félvér cheerokee indiánnal felderíti a terepet. Amíg távol vannak, a komancsok megtámadják a farmot, és kegyetlenül lemészárolnak mindenkit. Csak Ethan kisebbik unokahúgát kímélik meg, őt azonban magukkal hurcolják. Ethan nem késlekedik: vállalva minden kockázatot és nehézséget, azonnal a gyilkosok nyomába ered és megfogadja, hogy addig nem nyugszik, amíg meg nem bosszulja családja kiirtását, és ki nem szabadítja az elrabolt lányt.

Gianni, Nicola és Antonio 1944-ben partizánként a nácik ellen harcolnak, miközben igazi barátokká válnak. A háború befejezését követő harminc év alatt is barátok maradnak, bár életük különböző utakon jár. Egy nagyon szép film arról, hogyan változnak az egyének és a társadalom az évek során, miközben a barátság maradandó érték marad.

Christ, a revolverhőst, egy mexikói település lakói fogadják fel, hogy védje meg őket egy rablóbandával szemben. A banditák aratás idején évről évre kirabolják a falut. Chris hat magányos harcost verbuvál, hogy a farmereket megtanítsák a fegyverforgatásra és termésük megvédésére. Így gyűlik össze hét "nagyszerű" ember, a társadalom számkivetettjei, olykor kicsit iszákosak és linkek; a feladat nemessége azonban kihozza énjük legjobb vonásait, majd mennek tovább az új kalandok felé, kivéve a legfiatalabbat, akit szíve a falu egyik lányához köt.

Will Kane seriff Amyvel kötendő házassága után le akar mondani hivataláról. Ám éppen házassága napján érkezik a városba Frank Miller, egy gengszter, akit annak idején Kane juttatott a börtönbe. Kane nem menekül el a bosszú elől, hanem az állomáson várja a vonatot, amelyen Miller érkezik. Amy azzal fenyegetőzik, hogy elhagyja Kane-t, ha a városban marad, s a város polgárai is megtagadják a serifftől a támogatást. Amikor Miller 12 órakor a városba érkezik, Kane felveszi a harcot, és győz. Azután a város polgárai elé dobja a seriff-csillagot és elhagyja a várost. A megalkuvó, gyáva népség nem érdemli meg az önfeláldozó magatartást - de a tisztség kötelez.

Fürgeláb és két társa, Red és Goody a sikeres bankrablás után egy régi iskola táblája mögé rejtik a zsákmányt, hogy türelmesen kivárják, míg már senki sem keresi a lopott bankjegyeket. Hárman háromfelé mennek, ám amikor Red és Goody visszatér, csalódniuk kell, mert a régi iskola helyén egy modern épületet találnak. A fiúk azt gondolják, hogy Fürgeláb átverte őket, és a tudtuk nélkül elvitte az egész zsákmányt, ezért felkutatják, hogy bosszút álljanak rajta. Amikor a lelkészként dolgozó Fürgelábra egy mise közepén rálőnek, az szedi a sátorfáját, és egy lopott autón tovább áll Villám nevű újdonsült társával.

Orson Welles egy gyanútlan férfit játszik, akit egy mozgássérült sztárügyvéd felfogad a jachtjára, hogy eleget tegyen gyönyörű felesége (Rita Hayworth) kívánságának. Nem is sejti, mekkora veszélybe sodorja önmagát azzal, hogy elfogadja a munkát. De ha tudná is, akkor sem menekülhetne, hiszen már régen a fiatal és varázslatos asszony hálójában vergődik. "Ha a tükröt színpadi segédeszköznek és a film szerves részének is tekintjük, akkor A sanghaji asszony a vidámparki Tükrök Házában játszódó befejező jelenetének a filmtörténetben antológikus jelentősége van. A görbe tükrök mindenféle szögből bemutatott skizofrén-paranoid világa a legmegfelelőbb hely annak a vitathatatlan végkövetkeztetésnek a levonására, ami elől - akár a labirintusban a tükrök elől - senki sem tud elmenekülni.

Xerxes (Roberto Camardiel), a rodosziak zsarnok királya titokban szövetséget köt a föníciaiakkal, hogy segítségükkel megtámadja a görögöket. Darios (Rory Calhoun), a görög nemes a hatalmas szobor, a Kolosszus felavatására érkezett, ám hamarosan, a szép Dialának (Lea Massari) köszönhetően, összesküvéssel vádolják meg, és tömlöcbe vetik. Itt ismerkedik meg Pelioclésszal (Georges Marchal), a rodoszi lázadók vezetőjével, aki embereivel a zsarnok király megdöntésére készül. Amikor kiderül, hogy a föníciai Thar (Conrado San Martín), Xerxes szövetségese irányítja a Kolosszust, mely fogva tartja Rodosz népét, Darios a felkelők mellé áll.

A vidéken élő idős Hirayama házaspár a háború utáni nyüzsgő Tokióba utazik, hogy meglátogassa két gyermekét. Elfoglalt orvos fiúk és kozmetikai szalont vezető lányuk azonban nem látja őket szívesen. Sem idejük, sem kedvük szüleikkel foglalkozni. Csak háborúban elesett fiúk özvegye, Noriko fogadja őket őszinte örömmel, aki még egy szabadnapot is kivesz, hogy megmutathassa nekik Tokiót. A két idős embert gyerekeik végül befizetik egy üdülőhelyre. A szülők a zajos helyen rosszul érzik magukat, és a vártnál korábban visszautaznak Tokióba. Lányuk azonban "fontos" esti elfoglaltsága miatt elküldi őket. A Hirayama házaspár másnap hazautazik. Az anya megbetegszik, és meghal. Gyermekeik már túl későn érkeznek...

Marcello Clericinek, a megbecsült filozófusnak bűn komplexusa van, amióta 13 éves korábban rálőtt egy erőszakoskodó férfire. Abban a hiszemben, hogy megölte támadóját, állandó alkalmazkodási kényszerben szenved. A fasizmus uralomra jutása után csatlakozik a hatalom birtokosaihoz, és az erkölcsi feloldozás reményében részt vesz egy politikai gyilkosságban is. A fasizmus bukása után Marcello az ünneplő tömegben fölfedezi azt a férfit, akinek képzelt halála őt szerencsétlenségbe és valódi bűnbe sodorta.