Jamie és édesanyja, Sandra, egy dél-londoni lakóházban élnek. A fiú halk, zárkózott tinédzser, akinek nincs túl sok barátja. A szomszédban Ste, a sportos, vidám és népszerű srác lakik, akit alkoholista apja rendszeresen ver. Egyik éjszaka, a soron következő veszekedés után, az apa kidobja otthonról a fiát. A magányos Ste-t, Sandra és Jamie áthívják magukhoz. Ez az este nagyon közel hozza egymáshoz a két fiút. Megszólal a bennük szunnyadó szexualitás, és észreveszik, hogy szoros érzelmi kapcsolat születik közöttük. Ettől a pillanattól kezdve az életük megváltozik. A két tinédzser sorsa másokra is hatással lesz.

Az élőholtak eluralkodtak a földön és csak egy maroknyi ember éli túl. Ez a tudósokból és katonákból álló csapat egy elhagyatott rakétakilövőállomáson barikádozta el magát, ahol a vezető tudós groteszk kísérleteket végez azzal a céllal, hogy kontrollálni tudja a kiéhezetten portyázó zombikat. A feszültség elviselhetetlenné válik, különösen, mikor az önjelölt, pszichésen zavart katonai vezető rájön, néhány emberét felhasználták a zombi kísérletekhez. Az utolsó leheletig tartó küzdelem vége a horror legsötétebb napja, amit a világ valaha is látott.

A fesztiváldíjas alkotás Reinaldo Arenas kubai költő és író önéletrajzi regénye alapján készült. A vidéken nagy szegénységben, de szabadon felnőtt fiúnak hamar felfedezik kivételes tehetségét és a fővárosba küldik tanulni. Húsz éves korában első kötetével országos elismertségre tesz szert. Ám hatalmas keresztet cipel a hátán: Castro rezsimjében halálos bűnnek számított a homoszexualitás, amelyet a költő (és barátai) nyíltan vállaltak. A költő sok nehézség árán emigrált Amerikába, ám az ígéret földjére már csak meghalni érkezett gyógyíthatatlan betegsége miatt... Reinaldo Arenas (1943-1990) memoárjai alapján készült a film, a meleg kubai költő és regényíró eleinte Castro híve, majd életmódja és provokatív magatartása miatt Amerikába kénytelen szökni.

Úgy tartják, az ellentétek vonzzák egymást. Az eddig sorozatokat jegyző Kai Kreuser bemutatkozó nagyjátékfilmjében nem is lehetne két, ennyire különböző karaktert összeereszteni, ám pont ettől működik a sztori. A maszkulin, már-már primitív ősember benyomását keltő Waseem (Renato Schuch) szíriai menekült, aki gyűjtőtáborban él egy német külvárosban. Fiatal és tehetséges, s ha nincs a háború, hazájában minden bizonnyal sokra vitte volna a zenei pályán. Ám bevándorlóként komoly áldozatokat kell hoznia, ha talpon akar maradni. Heteróként arra kényszerül, hogy a saját testét vigye a meleg húspiacra, így ismeri meg a jómódú Lars-t (Nicolaus Benda). Felmennek a szőke, kék szemű üzletemberhez, s ott Waseem le is fekteti az alapszabályokat. Nincs csók, nincsenek érzelmek, nem dughatják meg és hasonlók. Lars belemegy, mert tetszik neki a keletről jött félisten. Habár tehát alapjaiban véve egymás ellentétei, kölcsönösen függnek a másiktól, a maguk módján birtokolnak.

Amerika déli része két évvel a polgárháború előtt. Egy különös módszereket követő profi fejvadász egy rabszolga segítségével nagy sikert ér el, és hálából felszabadítja Djangót. De a társak együtt maradnak, hogy megkeressék a fekete férfi feleségét, akit egy rabszolgapiacon láttak utoljára. A nyomok végül egy ültetvényre vezetik őket, melynek tulajdonosa rabszolgáit - trénere segítségével - egymás elleni gladiátorküzdelemre képezi ki. A fejvadászoknak sikerül bejutniuk a birtokra, de nem biztos, hogy ki is jutnak onnan: a földesúr hű szolgája gyanút fog, és a kalandorok csapdába esnek. Dönteniük kell, hogy az önfeláldozás vagy a túlélés-e a fontosabb számukra.

Northup 1841-ben, az amerikai polgárháborút megelőző időszakban az északi New York virágzó városában elismert hegedűművészként éli hétköznapjait családjával, míg egy nap tőrbe csalják, elkábítják, és eladják rabszolgának. Helyzete egyre kilátástalanabbá válik, mikor egy szadista déli ültetvényeshez kerül, Edwin Eppshez, aki rabszolgáin kénye kedve szerint tesz erőszakot, akár a végsőkig korbácsolva, kínozva őket. Northup embertelen körülmények között több száz társával együtt az életben maradásért küzd, miközben megpróbálja megőrizni méltóságát Epps könyörtelen, beteges világban. Solomon 12 évig tartó kegyetlen odüsszeiája alatt nem adja fel a harcot: újra szabad akar lenni. És mikor a sors összehozza őt a kanadai szabadelvű áccsal felcsillan benne újra a remény.

Minden úgy kezdődik, hogy Llewelyn Moss talál egy teherautót, amelyet egy csapat hulla őriz. A kocsiban egy jó adag heroin és két millió dollár pihen. Amikor Moss elveszi a pénzt, olyan katasztrofális erőszakhullámot indít el, melyet még a korosodó, kiábrándult Bell sheriff személyében képviselt törvény sem tud megfékezni. Ahogy Moss megpróbál egérutat nyerni üldözői, de legfőképp egy rejtélyes figura elől, aki pénzfeldobással dönt emberi életekről, a film úgy növi ki a krimi kereteit, és kezd felölelni olyan témákat, melyek egyfelől ősiek, mint maga a Biblia, másfelől véresen frissek, mint a ma reggeli hírek.

A profi tolvaj mindent el tud lopni. Minél nagyobb mester a szakmájában, annál kevésbé lehet előtte akadály. Dom Cobb a legjobbak között is az első: ő mások álmait szerzi meg. Amikor áldozata éjszaka az álomfázisba jut, ő belopózik, és a legnagyobb értékekkel távozik. E tudás tette Cobbot az ipari kémkedés legkeresettebb bűnözőjévé és örökké menekülő, magányos férfivá.És most kap egy esélyt, hogy helyrehozza az összes régi hibáját, és visszaszerezze az elveszett életét. Ehhez nem lopnia kell, hanem profi bandája segítségével visszatérnie az eredethez, és egy gondolatot elültetni valakinek a fejében. Ez lesz a tökéletes bűntény. De a legjobb tervet is keresztülhúzhatja, ha a kiszemelt áldozat maga is profi. Aki olyan veszélyes, amilyenről Cobb még csak nem is álmodott.

A nem túl távoli jövőben járunk, melyben bolygónk kezd lakhatatlanná válni. A föld alig hoz termést, rendszeresek a homokviharok, és lassan levegőt se lehet venni. Egy jelenés Coopert a NASA titkos telepére vezeti, ahol felkérik, hogy legyen a tagja annak a csapatnak, mely az emberiségnek új lakhelyet keres az univerzumban. Egy ismeretlen segítséggel megnyitott átjárón keresztül eljutnak egy galaxisba, ahol a közelben kialakult fekete lyuk miatt az idő is másképp telik. Ami nekik egy óra, az a végét járó földön éveket jelent. Alaposan meg kell hát gondolnia Coopernek, hogy a szóba jöhető bolygók közül melyikre látogat el, ha vissza akar térni a lányához, ahogy azt megígérte.

Driver nappal autós kaszkadőrként égeti a gumit Hollywood-ban, de ez csak a második műszak, főállásban éjszakai rablásoknál segédkezik, mint a menekülési útvonalat biztosító sofőr. Nem hétköznapi szakmájában ő a legkeresettebb, köszönhetően speciális tudásának: hajszálpontosan ismeri a város labirintusszerű utcáit, fejében van egész Los Angeles térképe. Melóit az ügynöke, Shannon hajtja fel, aki valójában a nagy áttörésre készül: építeni egy autót Drivernek, hogy profi versenyen indulhasson, rendes versenypályán. A buliba bevonja Bernie Rose-t, aki valamikor filmproducerként kezdte, azóta kispályás gengszter. Miután Bernie látta Drivert akció közben a pályán, ragaszkodik hozzá, hogy gyerekkori barátja, Nino is beszálljon az üzletbe.

1969. Los Angeles. Egy munka nélkül maradt, western tévésorozatából kikerült, munkanélküli színész és jó barátja, kaszkadőre együtt próbálnak boldogulni Hollywood kegyetlen világában. Ez a világ azért kegyetlen, mert változik: Rick és Cliff eddig kiismerte magát a showbizniszben, de most bármerre járnak, arra kell rácsodálkozniuk, hogy minden megváltozott: a szabályok, a főnökök és a nők is…

A világtól elzárva, a Massachusetts állam partjainál fekvő kis szigeten lévő elmegyógyintézetben tartják fogva az Egyesült Államok legveszedelmesebb elmebeteg bűnözőit. Amikor az ötvenes években a szigorúan őrzött intézményből megmagyarázhatatlan módon megszökik egy gyilkosságért elítélt nő, az igazgató, Dr. Cawley kénytelen külső segítséget kérni. Két rendőrbíró, Teddy Daniels és Chuck Aule utazik a szigetre, hogy kiderítse, mi történt, és megtalálja a szökevényt. Danielsnek nemcsak a munkáját hátráltató pszichiáterrel, hanem a saját démonaival is meg kell küzdenie.

Illuzionisták egy csapata bankot rabol, de nem is akárhogyan: a mindenkit megtévesztő műsorszámuk végeztével a közönség sorai közé szórják a megszerzett pénzt. Az FBI értetlenül áll az agyafúrt attrakció előtt, nem is sejtve, hogy egy sokkal nagyobb dobásra készülnek a szemfényvesztők.

Truman Burbank nem is sejti, hogy békés szülővárosa egy óriási stúdió, melyet egy jó fantáziájú producer-rendező ötlött ki és vezet. Truman a műsor főszereplője - de nem tud róla. Élete egy véget nem érő TV show, melyben az ott élő és dolgozó emberek hollywoodi színészek és még a szüntelenül csacsogó felesége is szerződtetett színjátszó. Ám Truman idővel egyre többet tud meg.

Nem volt még őrültebb, veszélyesebb és viccesebb antihős a képregényvilágban. De hogyan lett Jokerből Joker, a komor Batman örök ellensége és ellentéte? Ez a történet megmutatja, miképpen válhat egy ártatlan lúzerből világok felforgatója, hadseregek legyőzője és szuperhősök méltó ellenfele.

Amerika nagyvárosainak pincéiben egy titkos szervezet működik: ha egy éjjel az utca összes nyilvános telefonja összetörik, ők jártak ott; ha egy köztéri szobor óriás fémgömbje legurul talapzatáról, és szétrombol egy gyorsétkezdét, az az ő művük; ha egy elegáns bank parkolójának összes autóját rettentően összerondítják a galambok - az sem véletlen. Vigyáznak a leveleinkre, átveszik telefonüzeneteinket, kísérnek az utcán: és még csak készülnek a végső dobásra: a nagy bummra... Pedig az egészet csak két túlzottan unatkozó jóbarát találta ki: azzal kezdték, hogy rájöttek, nincs jobb stresszoldó, mint ha alaposan megverik egymást. Pofonokat adni jó. Pofonokat kapni jó. Számukra ez a boldog élet szabálya.

A csinos szőke titkárnő, Marion meglép főnöke pénzével. A városon kívül új autót vásárol, s noha ideges viselkedése feltűnik a rendőröknek, mégis tovább engedik. Éjszakára betér egy mellékút mellett meredező motelbe, majd a szelíd, ám különös tulajdonossal megvacsoráznak. A thriller középpontjában egy félreeső motel és annak titokzatos tulajdonosa, Norman Bates áll. Hitchcock talán legtökéletesebb és legklasszikusabb filmje Norman Bates története. Nem egyszerű krimit láthatunk, hanem fantasztikus, előre nem sejtett pszichológiai drámát és persze gyilkosságokat. Anthony Perkins így mesélte el a Psycho forgatásának megkezdése előtti első találkozását Hitchcockkal: "Hátborzongató volt. Egy tévéstúdióban álltam és egy százhatvan kilós kolosszus közeledett felém. Rám nézett és valami iszonyatos angolsággal azt mondta: - Én vagyok a rémlátomás rendezője..."

Egy átlagos kamaszt az érzelmei irányítanak. Öröm, szomorúság, félelem és düh mind együtt jár. Riley Anderson hétköznapi tizenkét éves lány, akinek az élete egy csapásra nagyot változik, amikor ő és a családja a békés kertvárosból San Franciscóba költöznek, az édesapja új állása miatt. A kislány életét, a tudatában emberi személyként élő érzelmek határozzák meg, akikre ugyancsak nagy hatást gyakorolnak a kelletlen változások. És, ha az érzelmek közt zavar támad, az mind-mind kivetül Riley-ra is. Ráadásul Riley leghatározóbb érzelme, Derű véletlenül nagy zűrzavart okoz a kislány fejében, ami immár nemcsak az érzelmeket, de Riley egész lényét is befolyásolhatja.

Nagy az izgalom a repülőtér irányítótornyában, mindenki fejveszetten munkálkodik. Az egyik gép legénységét ugyanis leverte a lábáról valamiféle vírus, és az utasok kénytelenek egy volt veterán harci pilótára bízni az életüket. Az egyetlen probléma, hogy a fickó még nem heverte ki a háború okozta megpróbáltatásokat, és csak remélhető, hogy le tudja tenni a gépmadarat. Persze az utasok sem könnyítik meg igazán a helyzetet, mindenki más-más lelki avagy testi hibával van megáldva, ám a feladatot közösen kell megoldaniuk

A 22 éves Christopher McCandless most diplomázott, ígéretes jövő előtt áll, de a biztos pálya helyett az ismeretlent választja és kalandot keresve nekivág Amerikának. Ami ezen az úton történik az ifjú utazóval, az számtalan ember számára vált örök szimbólummá. Vajon McCandless hősies utazó volt vagy naiv idealista; thoreau-i lázadó az 1990-es években vagy egy újabb útját vesztett amerikai fiú? Merész kalandor, avagy tragikus figura, aki harcra kelt az ember és a természet közt feszülő érzékeny egyensúllyal? McCandless útja a dél-dakotai búzamezőktől a Colorado folyó zuhatagain és egy kaliforniai neohippi kolónián át egészen Alaszka áhított, ám veszélyes vadonjáig vitt. Eközben olyan érdekes emberekkel találkozott, akik döntő hatással voltak gondolkodására és akik életét ő is megváltoztatta.