A vallási fanatizmusról az embereknek nem egy nagy tömegbázisú keresztény egyház szokott az eszébe jutni, legalábbis nálunk. Sokkal inkább gondolnak kis szektákra vagy az iszlámra. Ez a film viszont az amerikai evangélikus egyház követőit mutatja be, akik teljesen elvakulva követnek bárkit Isten nevében, még akkor is ha azt a valakit George W. Bush-nak hívják. Jelen esetben a gyerekek vannak fókuszban, hogy őket miként képzi ez a vallás igazi fanatikussá, akik életüknek minden területét átszövi a vallás. Csak keresztény zenéket hallgatnak, nem járnak iskolába, hanem otthon tanítják őket a szüleik, nehogy olyan nézeteket vegyenek fel a világi iskolákban, amik nem egyeztethetők össze a dogmáikkal. A kereszténység ezen irányzatának csak az USA-ban 80 millió tagja van, szóval érdemes közelebbről megismerni egy ilyen csoportot, mert jelentős erőt képviselnek minden egyes választásnál.

Through examining Fini Straubinger, an old woman who has been deaf and blind since her teens, and her work on behalf of other deaf-blind people, this film shows how the deaf-blind struggle to understand and accept a world from which they are almost wholly isolated.

1943 karácsonyán egy Londonból Washingtonba küldött jelentésben a britek a közelgő partraszállás miatt egy szigorúan titkos "megtévesztő alakulat" felállítását kérték. Mivel az európai szövetséges haderők főparancsnoka, Dwight Eisenhower meg volt győződve a megtévesztés hatékonyságáról, parancsba adta, hogy az új alakulatot kiemelt fontossággal kell kezelni. A válogatott katonákból álló csoport tevékenységéről most ők maguk rántják le a leplet: hogyan járultak hozzá a gumiból készült harckocsik és lövegek, a hadseregcsoportok mozgását imitáló hangfelvételek, és a rádión továbbított hamisított üzenetek a szövetségesek győzelméhez az európai hadszíntéren a II. világháború utolsó szakaszában.

Every night while the city sleeps, Ahmad, a former Pakistani rock star turned immigrant, drags his heavy cart along the streets of New York. And every morning, he sells coffee and donuts to a city he cannot call his own. One day, however, the pattern of this harsh existence is broken by a glimmer of hope for a better life.

The San Francisco area is beset by a series of seemingly random murders without motive or pattern. The police are taunted by phone calls and letters. Could the maniac be the violent truck driver, or the seemingly mild-mannered mailman, or even a cop?

When Michael attempts suicide and doesn’t leave a note, he inadvertently awakens Hattie, a demon that haunts the psychiatric hospital he's in. Now he must find a way to stop her rampage before she kills everyone he connects with.

Ryunosuke, a gifted swordsman plying his trade during the turbulent final days of Shogunate rule, has no moral code and kills without remorse. It’s a way of life that leads to madness.

This movie chronicles the life and times of R. Crumb. Robert Crumb is the cartoonist/artist who drew Keep On Truckin', Fritz the Cat, and played a major pioneering role in the genesis of underground comix. Through interviews with his mother, two brothers, wife, and ex-girlfriends, as well as selections from his vast quantity of graphic art, we are treated to a darkly comic ride through one man's subconscious mind.

Az utolsó napok című filmet Kurt Cobain viharos életének záró akkordjai ihlették. Blake (Michael Pitt, Álmodozók) briliáns, de zaklatott zenész. A hirtelen jött sikerrel nem tud mit kezdeni, barátaira nem támaszkodhat, hiszen a pénzét jobban szeretik, mint őt magát. Az egyre erőszakosabb rajongók, menedzserek és ügynökök elől Blake egy csendes erdő magányába menekül, hogy megoldást keressen az életét felemésztő közönyre.

Jerry Mitchellnek ma aztán igazán peches napja van! Az autója elromlik, majd elkésik az iskolából és így persze rövidesen a dékán irodájában köt ki. Vajon történhet vele még ennél is rosszabb? A válasz pedig igen! Az izomagyú Buddy Revell, a suli rettegett bajkeverője ugyanis ezúttal éppen Jerryt szemelte ki az aktuális áldozatának és bunyóra hívta ki, pontban délután háromra. Jerrynek tehát kevesebb, mint hét órája van arra, hogy agyban és testben egyaránt felkészítse magát a baljós kimenetelű küzdelemre.

A századvég egyik legnagyobb sikersztoriját összehozó lányok ezúttal filmet forgattak. A cselekményért nem kellett messzire menni: egy koncertkörút viszontagságait dolgozták fel. Bár maga a koncert és a szereplők jó része is fiktív, a feldolgozott élményanyag jól illusztrálja a "fűszerbabák" mindennapjait. Clifford, a menedzser, Deborah, az asszisztens, Piers, a filmrendező - aki mindenáron bele akar kamerázni az együttes életébe - kitalált személyek, de a lányok, a zene és egyes szituációk valódiak, és ez tökéletesen elegendő.

Az érettségi bankett éjjelén sok minden kiderül négy év együttlét után. A buli felszínre hoz jó és rossz emlékeket egyaránt. Van, aki utolsó esélyét ragadja meg, hogy szerelmet valljon és van, aki négy év megaláztatásért akar revansot venni. A házigazda persze a legkevésbé sem engedheti el magát, hiszen bármelyik pillanatban kitörhet a botrány. Életre szóló buli ez, ahol reggelre egy kicsit mindenki más lesz.

Egy filmkészítő úgy dönt, hogy emléket állít egy meggyilkolt barátjának, amikor barátja ex-barátnője bejelenti, hogy gyermeket vár.

Jay egykor katonaként szolgált, a seregnél szerzett tapasztalatait azután bérgyilkosként kamatoztatta. Az utolsó megbízása azonban teljesen kikészítette. Nyolc hónappal ezelőtt Ukrajnában, Kijevben végzett el egy munkát, ami mind fizikailag, mind lelkileg a padlóra küldte. A partnere, Gal rábeszélésére Jay elvállal egy új megbízatást, melynek során három embert kell meggyilkolnia. A bizarr és különös ügy egyre jobban magába szippantja, és azzal fenyegeti, hogy a félelem és a paranoia olyan pontjára kerül, ahonnét nincs visszatérés.

Az ölés aktusa című dokumentumfilm Anwar Congó életének elmesélése nyomán készült. A férfi részese volt a Sukarno elnök kormányát 1965-ben megbuktató, s ezt követően több, mint egymillió kommunista gyanús személy kivégzését végrehajtó mozgalomnak. A férfi és társai büszkén vallanak tetteikről, ám a tények ismertetése és a tettükkel történő szembesítés során meginognak kemény hitükben...

Eleanor és Clara, a két rejtélyes fiatal nő egy erőszakos bűncselekmény helyszínéről a egy angol tengerparti kisvárosba érkezik. A lepusztult parti hotelek egyikében próbálnak szállást szerezni. A gyakorlatias Clara a testét árulja, hogy pénzt keressen. Hamarosan megismerkedik a félénk és magányos Noellel, aki befogadja őket a valaha jobb napokat látott motelbe, a Byzantiumba, melyből Clara hamarosan bordélyt csinál. Az ártatlan iskoláslány, Eleanor pedig találkozik a rokonlélek Frankkel, akinek akaratlanul feltárja az igazságot életükről: ő Clara lánya, 1804-ben született, és mindketten vámpírok. A csendes kisvárosban hullani kezdenek az emberek. Ám a múlt, mely elől a két nő olyan régóta menekül, hamarosan utoléri őket - megdöbbentő következményekkel.

A nem túl távoli jövőben két fiatal nő, aki egy elhagyatott, ősi erdőben él rájön, hogy a világ a pusztulás szélén áll. Kettejüknek együtt kell megküzdeniük a ellenséges behatolókkal, a járványokkal, a magánnyal és az éhezéssel.

Az iparosodás utáni Ohio-ban egy kínai milliárdos egy új gyárat nyit egy elhagyott General Motors gyárban és kétezer kékgalléros amerikait foglalkoztat. A reménység és az optimizmus korai napjai visszaélésekre adnak lehetőséget, amikor a kínai csúcstechnológia összecsap az amerikai munkásosztállyal.

Warren R. Schmidt (Jack Nicholson) biztosítási ügynök a teljes összeomlás szélére kerül, amikor nyugdíjazzák, és a feleségét is holtan találja, akiről utólag kell megtudnia, hogy évek óta viszonyt folytatott a legjobb barátjával. Nem bírja tovább és elutazik lányához, Jeannie-hez (Hope Davis), aki épp esküvőre készül. Érkezése tornádóként söpör végig, az öreg Schmidt ugyanis mindenbe beleszól, kritizálja Randallt (Dermot Mulroney), a jövendőbeli férjet és családját is. De vajon mikor ül el végre a vihar...?

Dokumentumfilm, mely azoknak az embereknek az ambícióira és álmaira fókuszál, akik a nyolcvanas évek második felében New York báljain léptek fel, és megadták a korszak melegségét és vitalitását.