Három bűnöző. Egy fekete, egy fehér és egy szőke. Három fiatal, akikben semmi közös nincs, hacsak az nem, hogy kapnak még egy esélyt. Be kell jutniuk oda, ahová a zsaruk nem tudnak: a bűnös, drogos Los Angeles-i éjszakába. A rendőrségről ugyanis eltűnt egy láda kábítószer, és a nyomok zsarukra vallanak. Julie-re, Pete-re és Lincre vár a feladat, hogy beépüljenek a drogos alvilágba, és elkapják a parazitákat. A szabályok egyszerűek. Nincs jelvény, nincs fegyver, nincs besúgás. Rajtuk a sor, hogy a kezükbe vegyék és megoldják az ügyet. A maguk módján.

A man rents out his uncle's room to all kinds of people.

Jonathan Cold (Steven Seagal) egykori titkosügynök apja temetésére készül, amikor munkaadója egy kisebb szívességre kéri: ha már úgyis útba esik, kézbesítsen egy titkos csomagot Németországba. Cold sejti, hogy ez több lesz, mint egy séta a parkban, de belemegy a dologba. Útja során egyre veszélyesebb dolgok történnek. A politikai korrupció és a gyilkosságok mögött befolyásos emberek állnak, akik csakhamar rájönnek, hogy egy igazi profival állnak szemben. Cold olyan macska-egér játszmába kényszerül, ahol nem bízhat senkiben.

A nightclub dancer makes it big in modeling, leaving her dancer boyfriend behind.

Helene hetvenöt éves. Három felnőtt gyermeke - Frédéric, Jérémie és Adrienne - a családját is elhozza a vidéki házba, hogy megünnepeljék az édesanyjuk születésnapját. Kihasználva az alkalmat, hogy mindnyájan együtt vannak, Helene arról beszél, mi legyen a halála után a bátyja, a híres festő gyűjteményével. Frédéric, a legidősebb testvér szeretné egyben tartani a gyűjteményt, és esetleg kiállítani egy galériában. Jérémie-nek és Adrienne-nek azonban más tervei vannak. A testvérek szembesülnek gyermekkori emlékeik eltűnésével, hogy gondoskodjanak az édesanyjuk örökségéről.

1968 júliusában a Szovjetunió és az Egyesült Államok szerződést kötöttek arról, hogy megállítják a nukleáris fegyverek használatának terjedését. A nagyhatalmak négy titkos záradékot is fűztek az okmányhoz, melyek közül a legtitkosabb és legveszélyesebb az utolsó. Közben Moszkvában a KGB irányítója, Govorshin tábornok Auróra néven tervet dolgoz ki az utolsó cikkely megszegésére és a titkos fegyverek összeállítására. Az akcióról tudomást szerez a másik oldal is és Angliában John Prestont, a neves kémelhárítót állítják rá az ügyre.

Három számkivetett találkozik egy haldokló asszonnyal és egy bébivel, akiket a sivatagban magukra hagytak. Megesküsznek, hogy biztonságban kijuttatják az újszülöttet a sivatagból, akár életük árán is.

Az Outsiders sikere utén Coppola újra Susan Eloise Hinton könyvét filmesítette meg. A helyszín változatlan: az oklahomai Tulson városa. A főhős, Rusty James, egy kamasz banda vezére, akit édesanyja elhagyott. A fiú számára bátyja az egyetlen tekintély, aki korábban ismert motoros huligán volt. Amikor testvére elutazik, Rusty kitaszítottnak érzi magát. A magányos, lázadó hős elindul az önpusztítás útján. Miután összeveszik barátnőjével, verekedésbe keveredik és megkéselik. Rusty bátyja visszatér, hogy jó útra térítse öccsét. Vajon nem késett-e el ezzel?

Isaac Barr sikeres pszichiáter, mindene megvan, amire csak szüksége lehet az életben. Egy szép napon azonban berobban az életébe az intelligens és meseszép Heather Evans. Barr viszonyt kezd az asszonnyal, annak ellenére, hogy Heather látszólag súlyos személyiségzavarral küzd és ráadásul pszichiáter és betege között tilos az intim viszony. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Heather családjában nem az asszony az egyetlen, akinek lelki gondjai vannak: húgát, Diana-t olyan rémálmok gyötrik, melyek Jimmy Evans-szel, Heather agresszív és megbízhatatlan férjével vannak összefüggésben. Barr mindent megtesz, hogy segítsen Heather-en, ám arra csak későn jön rá, hogy gonosz és számító erők játékszerévé vált.

Börtönből szabadulását követően George első útja feleségéhez és leányához vezet. Az asszony azonban rövid úton kirakja a férfi szűrét, ezért George kénytelen régi cimborájánál meghúzni magát, ameddig előző főnökétől, az azóta már igazi gengszterré előlépő Mortwelltől sofőri/testőri állást kap egy luxus prostituált mellett. A call girllel viharosan induló kapcsolat lassacskán szerelemmé alakul a férfi részéről, aki akkor még nem is sejti, hogy ez a fajta egyoldalú érzelmi kötödés végzetesen kiszolgáltatja őt a zűrös múltú, csinos, színes bőrű lánynak.

Harry Madox újonnan érkezik a poros amerikai kisvárosba. Múltjáról semmit sem lehet tudni, egy dolgot viszont igen: jobb, ha az ember nem kérdezősködik. Harry megpróbál feltűnés nélkül beilleszkedni, és állást vállal egy használtautó kereskedésben, és megpróbálja lehetőleg távol tartani magát minden zűrtől. Ám ez nem mindig sikerül. Harry ugyanis hamarosan rájön, hogyan rabolhatná ki a helyi bankot, és akcióját el is kezdi előkészíteni, ami miatt különféle alakokkal összetűzésbe kerül. Ráadásul főnöke feleségének tervei vannak vele, mert úgy véli, fel tudná használni a férfit saját céljai érdekében. Harry azonban ellenáll minden csábításnak, mert neki a fiatal pénztárosnő, Gloria tetszik. Lassan felbolydul az egész város, és a kavarodás középpontjában az új jövevény áll.

Michael Williams, az egykori tengerészgyalogos állás nélkül maradt. Autóján nekivág a nagyvilágnak, csak akad számára valami normális meló, mondjuk egy menő olajtársaságnál. Az isten háta mögötti kisvárosba, Red Rockba érkezve azonban utazása váratlan fordulatot vesz. A helyi bártulajdonos azt hiszi, ő az a bérgyilkos, akit felesége meggyilkolására fogadott fel. Michael számára égi áldás ez a pénz, zsebre teszi, és villámgyorsan kereket akar oldani. Ekkor jön az újabb csavar: megjelenik a színen Lyle, az igazi gyilkos és a botcsinálta bérencnek fizetnie kell.

A Prizzi-família igen kényes a becsületére - s ha kell, eme nemes cél (és számos más ügy) érdekében válogatott orvgyilkosokat foglalkoztat. Közülük is a legjobb: Charley Pantanna. Ám őt is éri egy-két meglepetés, amikor kiderül, hogy szíve választottja is hasonló foglalkozást űz, csak éppen az ellenfélnek.

A vietnámi háborúban Braddock ezredes többed magával fogságba esik. A genfi egyezményt semmibe véve a dszungel mélyére szállítják őket, ahol Yin ezredes parancsnoksága alatt kegyetlen évek telnek el a fogolytáborban. A szabadulásuk reménytelen, de Braddockot nem lehet megtörni.

Jack Sommersby (Richard Gere) nem hagy különösebb űrt maga mögött, amikor elmegy harcolni a polgárháborúba. Felesége (Jodie Foster) némileg tán meg is könnyebbül, hogy durva, erőszakos férjét távol tudhatja magától. Azt azért hét év után sem hiszi, hogy Jack ne térne vissza. Az asszonyi érzések sosem csalnak: Jack Sommersby egy szép napon visszatér - de mintha a háború kicserélte volna, mintha nem ugyanaz az ember lenne, aki volt.

A süket-néma, a külvilággal semmiféle kommunikációra nem képes kislányhoz, Helen Kellerhez új nevelőnőt fogadnak a szülei. Annie Sullivan hihetetlen akaraterővel, bátorsággal és következetességgel, a környezet - és a nézők - számára olykor szinte elviselhetetlen módszerével végül megtanítja a kislányt az együttélés legelemibb szabályaira, érzelmei kifejezésére. A két főszereplő, Anne Bancroft és Patty Duke 1962-ben Oscar-díjat kapott a filmben nyújtott megrázó alakításáért.

1931-ben Nyugat-Ausztráliában a fehérek társadalma bevezette, hogy a bennszülött gyermekeket elszakították anyjuktól és egy intézetben úgynevezett fehér szokások szerint nevelték őket a "könnyebb beilleszkedés" érdekében. Ez történt a főszereplő 3 leánytestvérrel is, akiket lelki és testi fenyítések mellett arra próbáltak "tanítani" hogy felejtsék el eredeti családjukat. Csak így válhatnak ugyanis "igaz fehérekké". Gracy és Daisy, a két kisebb leány Molly-ra, idősebb testvérükre támaszkodva elhatározza, hogy visszaszöknek édesanyjukhoz. Megkezdődik az 1200 mérföldes út, a menekülés a könyörtelen üldözők elől, víz és élelem nélkül. Egyetlen támpontjuk az a kerítés, amit a kormány építtetett, hogy megállítsák a területen a katasztrofális nyúlszaporulatot. Molly emlékében élénken él a kép, amint anyja e mellett a kerítés mellett roskadt össze, mikor elszakították őket tőle.

A szaxofonos Charlie "Bird" Parker a dzsesszműfaj nagy egyénisége volt. Virtuóz játéka vonzotta a tömeget a negyvenes évek Amerikájában. Alacsony sorból küzdötte föl magát, zenészi pályafutását hullámhegyek és -völgyek tarkították. Nappal a drogot hajtotta, este zenélt, utána pedig hajnalig ivott vagy nõzött. Amikor megismerkedett a fiatal lánnyal, nyíltan bevallotta neki, hogy tizenöt éves kora óta kábítószerfüggõ. Chan mégis hozzáment feleségül, vállalva a hányatott életet. A rock and roll elõretörésével Bird zenéje háttérbe szorult, a múló siker, súlyosbodó függõsége, gyomorfekélye és a kislánya halála túl sok volt számára.

Erik 16 éves, édesanyjával és nevelőapjával él Stockholmban. Első látásra átlagos középosztálybeli család az övék, de anyja - egy halk szavú, finom nő - egy brutális, szadista férfihoz ment hozzá, aki a legcsekélyebb csínyért is (legyen a vád valós, vagy koncepciós) is rendszeresen elveri Eriket. A sok zaklatás miatt Erik visszahúzódó és megközelíthetetlen, erőszakos és kiengesztelhetetlen. A kegyetlen bánásmód miatt megtanulja, hogy minden fizikai fájdalom legjobb csillapítója a gyűlölet és a képesség, hogy erre a gyűlöletre koncentráljon. Eriket kicsapják a helyi iskolából, a folyamatos verekedések miatt. Anyja eladja maradék örökségét, hogy fia egy évre a Stjarnsberg bentlakásos iskolába költözhessen. Talán ez számára az utolsó esély, hogy visszataláljon a normális életbe...

Az amerikai western egyik klasszikus alkotójának csodálatos vadnyugati eposza a polgárháború befejezése után játszódik. Főszereplője Thomas Dunson, akinek hatalmas marhacsordája van Texasban. Mivel azonban az elszegényedett Délen nem tudja eladni az állatait, elhatározza, hogy nevelt fia, Matthew Garth segítségével Missouriba, a Vörös folyó vidékére tereli a csordát. Az út mind az emberek, mind az állatok számára rendkívüli erőfeszítésekkel jár. A két férfi állandó vitája pedig odaáig fajul, hogy Garth otthagyja nevelőapját...