Jeff Webster élete legnagyobb lehetoségét látja abban, hogy a Kanadába utazott aranyásók számára marhákat szállít. Ebben látja meggazdagodása útját. Amint azonban Dawsonba ér, rájön, a dolgok egyáltalán nem olyan rózsásak mint hitte...

Sanshiro Sugata (Susumu Fujita) továbbképzi magát, hogy judo mesterré váljon. Miközben Sanshiro úgy találja, hogy az amerikai befolyás Japánba érkezik, valamint korábbi riválisa, Shōgorō Yano (Denjirō Ōkōchi) szövetségeseinek visszatérése kihívást jelent számára, Sanshiro rájön, hogy esetleg fel kell áldoznia hiteit és kiképzését, hogy megvédje Judo becsületét.

"Dolly Parton's Coat of Many Colors" is based on the inspiring true story of living legend Dolly Parton's remarkable upbringing. This once-in-a-lifetime movie special takes place inside the tight-knit Parton family as they struggle to overcome devastating tragedy and discover the healing power of love, faith and a raggedy patchwork coat that helped make Parton who she is today. The film is set in the Tennessee Great Smoky Mountains in 1955. It is neither a biopic nor a musical about Dolly's whole life and performing career, but rather a family-oriented faith-based story about the incidents in her and her family's life around the time she was nine years old.

A rendőrségtől elbocsájtott kapitány pandúrból rablóvá lesz és hozzáfog, hogy megvalósítsa a tökéletes bűntényt. Megzsarol három körözött nehézfiút, hogy szegődjenek társául és az egymillió dolláros bankrablást ráverné a börtönviselt, próbaidőn lévő balekra. Pechére azonban rosszul választ: Joe Rolfe nem olyan fából van faragva, hogy más helyett vigye el a balhét és konok elszántsággal ered a valódi tettesek nyomába. A film Quentin Tarantino bevallása szerint az egyik "kultusz" forrásmű volt a Kutyaszorítóban megírásakor.

A brooklyni nyomozó halála nagy csapást jelent Lionel Essrog számára, aki árva fiúként került a kopó pártfogásába. A gyilkosok nyomába ered, s bár úgy tűnik, semmi esélye sincs sikerre vinni a tervét, végül fordul a kocka, és mellé áll a szerencse. Megismeri a brooklyni alvilágot, gengszereket és drogdílereket kell kicseleznie, miközben a múlt rejtélyei keresztezik az útját. Kalandjai során lassan nevelője tehetségét meghazudtoló nyomozói képességekre tesz szert, s ha épp szerencséje van, még a mondandóját is meghallgatják, ami külön siker, mert a vakmerő férfi betegsége miatt gyakran nem képes kontrollálni a beszédét.

Phil és Claire Foster tipikus középosztálybeli házaspár, két gyerekkel és egy kertvárosi házzal. Hogy szerelmüket ébren tartsák, minden héten "randiznak" egymással. Egy idő után persze ez is egysíkúvá válik, így már előjátéknak is kevés az esti hancúrozáshoz. Phil ezért újít, Manhattan legelőkelőbb éttermébe viszi nejét kikapcsolódni. Asztalt azonban nem foglalt, így jobb híján másnak adja ki magukat. A bibi, hogy a Tripplehorn házaspár rossz fát tett a tűzre. Így aztán a romantikus estének lőttek, és a sajátos párterápia nem várt fordulatot vesz. Már nem Fosterék házassága, hanem az életük a tét.

A brit titkosszolgálat ügynökét, James Bond-ot Jamaicába küldik, hogy egyik társuk meggyilkolásának ügyében nyomozzon. Érkezését nem fogadja egyöntetű örömrivalgás, de ennek ellenére Bond pillanatok alatt megtalálja a nyomokat, amin elindulhat a gyilkos felkutatására. Hamarosan egy titokzatos tudóshoz jut el, Dr. Nohoz, majd egyre váratlanabb szálak bonyolódnak az ügybe.

A "Nagy ember" William Randolph Hearst volt, az Aranypolgár pedig alig leplezhető gúnyrajz a század első, hihetetlen hatalommal bíró sajtómágnásáról."Rózsabimbó" - ez az utolsó szava a palotájában magányosan haldokló milliomosnak, s ezen a nyomon indul el egy újságíró, hogy megfejtse e páratlan karriert befutott ember titkát. A főszereplő Charles Foster Kane, aki arra született, hogy nagy ember legyen. Egyszerű emberként indult, de kis szerencsével mindig felismerte a környezetében lévő lehetőségeket és képes volt azt saját hasznára fordítani. Újságjai voltak, rádióállomásai, a közvélemény kiszolgálója és befolyásolója volt. Kane története, aki alulról kapaszkodott fel és ezt "elfelejtette", egy csapásra mindent elveszített. Magányosan halt meg - pedig halhatatlannak tűnt -, és vele együtt gazdagsága, hatalma és dicsősége is.

Az Irakban dolgozó amerikai bombaosztag tagjai talán a világ legveszélyesebb munkáját végzik. Nap mint nap bombákat hatástalanítanak a háborús övezet kellős közepén. Életük azon múlik, hogy sikerül-e a megfelelő zsinórt elvágni idejében, mielőtt valaki felrobbantaná az elrejtett tölteteket. Számukra Bagdadban mindenki potenciális ellenség, ezért belső konfliktusaik ellenére össze kell tartaniuk. William James bombaspecialista őrmester megszállottan nem vesz tudomást a halál közelségéről társaitól eltérően, akik egyszerűen csak túl akarják élni a már alig néhány napos küldetést. Összebarátkozik egy helyi kisgyerekkel, Beckhammel, és amikor egy bombaraktárban hozzá hasonlító holttestre bukkan, keresni kezdi a tetteseket.

Bob Harris és Charlotte amerikaiak, s mindketten éppen Tokióban -egy számukra teljesen idegen kultúra világában- tartózkodnak. Bob filmsztár, aki egy whisky-reklám forgatására érkezett a városba, Charlotte pedig megszállottan munkamániás fényképész férje nyomában lohol. Az álmatlanság valahogy egymás mellé sodorja a két elveszett embert: Bob és Charlotte útjai egy éjszaka a luxusszálló bárjában keresztezik egymást. A véletlen találkozásból rövidesen meglepő, titokzatos barátság szövődik a középkorú filmszínész és a hamvasan fiatal lány között. Charlotte és Bob együtt kószálva fedezik fel Tokiót, s a helybéliekkel való találkozások révén számos harsányan vidám élményben lesz részük. Végső soron pedig valami újat fedeznek fel: az élet lehetőségeibe vetett friss hitet.

Ki-taek családja igazi semmirekellőkből áll. Ők mindig a könnyebbik utat választják – bármit megtesznek, csak dolgozni ne kelljen. Irigykedve nézik a Park család fényűző életmódját, és ördögi tervet eszelnek ki, hogy a közelükbe férkőzzenek. Azonban természetesen semmi sem a családfő tervei szerint alakul.

J. Robert Oppenheimer története, aki a Manhattan Terv vezetőjeként, az első atomfegyver létrehozásáért volt felelős a II. világháború idején.

A történet az 1950-es években kezdődik, amikor Henry még csak egy 13 éves kamasz, aki vágyakozva figyeli a szemközt lakó, sokak által a legnagyobb tiszteletben tartott maffiózó, Jimmy fényűző életét. A félig ír, félig szicíliai származású fiút, aki mindig is közéjük vágyott, könnyen elcsábítja a gengszterek világa, és egy napon a helyi keresztapák családjának szolgálatába áll. Ugyanekkor csatlakozik a csapathoz a Henry-vel nagyjából azonos korú, így még könnyen befolyásolható Tommy DeVito, akivel a bajtársiasság jegyében és a nagymenők árnyékában gyorsan beletanulnak a szakmába. Néhány hónap sem telik el és Henry-t, akit maga Jimmy vezet be a könnyen szerzett pénz és a brutalitás világába, egyre többen előre köszöntik az utcán és név szerint ismeri a legjobb bár ajtónállója. Az újdonsült gengszterek gyorsan profikká válnak és hozzászoknak a vérrel áztatott, ám annál fényesebben csillogó gazdagsághoz...

Kumandra, ahol emberek és sárkányok egykor harmóniában éltek egymás mellett. Amikor azonban egy gonosz erő fenyegette a vidéket, a sárkányok feláldozták magukat az emberiség megmentése érdekében. Most, 500 évvel később ez a gonosz visszatért, s egy magányos harcosra, Rayára hárul a feladat, hogy felkutassa a legendás utolsó sárkányt, aki egyesítheti a széthullott földet és megosztott népeit.

Vito Corleone mindennél fontosabbnak tartja a családot. Emellett a New York-i olasz maffia rettegett keresztapja, aki élet és halál kérdéséről dönt. Lassan azonban gondolnia kell arra, hogy melyik fiának adja át a hatalmat. Sonny forrófejű, Fredo komolytalan, Michael pedig háborús hős, aki mostanáig távol tartotta magát az üzlettől. A kábítószer azonban szembefordítja egymással a régi és a feltörekvő gengsztereket.

Dr. Venkmant, Dr. Stantzot és Dr. Spenglert, a mániákus parapszichológusokat kirúgják az egyetemről, ahol eddig tanítottak és kutatásaikat végezték. Megélhetésük és Manhattan érdekében szellemirtó irodát nyitnak. Az első komoly megbízásuk nem is várat sokáig magára, mivel a szomszédjukat és annak házát megszállták a szellemek. A baj nem jár egyedül, hőseinknek hamarosan a New Yorkban elszaporodó kóbor szellemek is feladják a leckét.

A katonai rádiós műsorvezetőt, Adrian Cronauert Saigonba vezénylik, hogy új műsorával növelje a Vietnamban harcoló egységek morálját. A lázadó “médiasztár” nem sokat tétovázik, és alapjaiban változtatja meg a szokásos műsort. Felhagy a propagandahírekkel, nem játszik régi, senkit sem érdeklő slágereket, hanem harsány stílusban kezd neki a munkának, senkit sem kímélő humorával és vagány rockzenékkel próbálja feldobni a hangulatot. A katonák természetesen azonnal megkedvelik Cronauer műsorát, és már alig várják minden nap a szokásos kiáltást: “Jó reggelt, Vietnam!”. Azonban feletteseinek egyre kevésbé tetszik, hogy a rádiós áthág minden szabályt, és gúnyt űz a parancsnokokból és az egész háborúból.

Tragikus körülmények között vesztette életét Francis, Peter és Jack apja. Azóta majdnem egy év telt el úgy, hogy a testvérek nem találkoztak. Francis, a legidősebb elhatározza, hogy újra összehozza a családot. Erre mi sem tűnik alkalmasabbnak, mint a hosszú, kalandos vonatozás, keresztül egész Indián. A végcél, hogy felkeressék anyjukat, aki néhány esztendővel korábban minden előjel nélkül elköltözött tőlük és most Patricia nővérként a Himalája lábainál él. A három testvér útja azonban letér a vágányról, amikor a körülmények véletlen összjátéka folytán a sivatagban találják magukat.

Úgy tűnik, David Aames varázslatos életet él. A jóképű, gazdag, karizmatikus ifjú egy New York-i kiadó vezetője, gondtalan és felelőtlen életvitele elbűvölő, mégis, mintha hiányozna belőle valami. Akár egy impresszionista tájkép: ha közelebbről megvizsgáljuk, ez az élet egész más színben tűnik fel. Egy éjszakán David megismerkedik álmai asszonyával, aztán egy apró hiba következtében el is veszíti őt. A fiú váratlanul a románc, humor, gyanakvás, szerelem és szex szédítő forgatagába zuhan, és azon veszi észre magát, hogy kétségbeesetten keresi saját lelkét, és felfedezi az igaz szerelem értékes és mulandó természetét.

A filmeposz 56 évet ölel fel a 79 évesen merénylet áldozatává lett, legendás indiai vezető, Mohandas Karamchand Gandhi életéből. 1893-ban pár hónapra Dél-Afrikába érkezik az Angliában végzett, 24 éves családos indiai ügyvéd, Gandhi. A személyes méltóságát és igazságérzetét egyaránt sértő faji megkülönböztetés olyannyira megdöbbenti, hogy úgy érzi, tennie kell valamit. 21 év fáradságos küzdelme után az indiaiak és a színes bőrűek egyenlőségéért indított erőszakmentes küzdelem, a Satyagraha ideológusává és vezérévé érett. Ekkor kapta a "Mahatma" nevet, amely Indiában "nagy lelket" jelent.