A két unatkozó fiatal lány leghőbb vágya, hogy romlott nők legyenek. Az abszurd, dinamikus nonkonformista játék a szürrealitás és a valóság, a jókedv és a kétségbeesés határán egyensúlyoz, mélyen érzékeltetve az 1968-as prágai események kirobbanása előtti csehszlovákiai atmoszférát.

A "Nagy ember" William Randolph Hearst volt, az Aranypolgár pedig alig leplezhető gúnyrajz a század első, hihetetlen hatalommal bíró sajtómágnásáról."Rózsabimbó" - ez az utolsó szava a palotájában magányosan haldokló milliomosnak, s ezen a nyomon indul el egy újságíró, hogy megfejtse e páratlan karriert befutott ember titkát. A főszereplő Charles Foster Kane, aki arra született, hogy nagy ember legyen. Egyszerű emberként indult, de kis szerencsével mindig felismerte a környezetében lévő lehetőségeket és képes volt azt saját hasznára fordítani. Újságjai voltak, rádióállomásai, a közvélemény kiszolgálója és befolyásolója volt. Kane története, aki alulról kapaszkodott fel és ezt "elfelejtette", egy csapásra mindent elveszített. Magányosan halt meg - pedig halhatatlannak tűnt -, és vele együtt gazdagsága, hatalma és dicsősége is.

Ki-taek családja igazi semmirekellőkből áll. Ők mindig a könnyebbik utat választják – bármit megtesznek, csak dolgozni ne kelljen. Irigykedve nézik a Park család fényűző életmódját, és ördögi tervet eszelnek ki, hogy a közelükbe férkőzzenek. Azonban természetesen semmi sem a családfő tervei szerint alakul.

Az Irakban dolgozó amerikai bombaosztag tagjai talán a világ legveszélyesebb munkáját végzik. Nap mint nap bombákat hatástalanítanak a háborús övezet kellős közepén. Életük azon múlik, hogy sikerül-e a megfelelő zsinórt elvágni idejében, mielőtt valaki felrobbantaná az elrejtett tölteteket. Számukra Bagdadban mindenki potenciális ellenség, ezért belső konfliktusaik ellenére össze kell tartaniuk. William James bombaspecialista őrmester megszállottan nem vesz tudomást a halál közelségéről társaitól eltérően, akik egyszerűen csak túl akarják élni a már alig néhány napos küldetést. Összebarátkozik egy helyi kisgyerekkel, Beckhammel, és amikor egy bombaraktárban hozzá hasonlító holttestre bukkan, keresni kezdi a tetteseket.

Igazi szupercsapatot láthatunk akció közben Stanley Kubrick kitűnő filmjében, amelynek tárgya a vietnami háború és az a folyamat, amely során a katonák lassan elvesztik emberi mivoltukat és gyilkológépekké válnak. Hőseink egy kőkemény kiképzőtábor kellős közepén találják magukat, ahol egy állati kegyetlenségű őrmester veszi őket kezelésbe, aki pitbullagyával pusztán háborús nyersanyagot lát a kiképzendő újoncokban. Az Acéllövedék nem babazsúrokon való vetítésre készült: a cselekmény durva, a történet erős, a párbeszédek humora gyilkos. És mint oly kevés film, Kubrick alkotása - mutassa bár épp a kíméletlen alapkiképzést vagy a hue-i csata rémálmát - minden pillanatában telibe talál.

A történet az 1950-es években kezdődik, amikor Henry még csak egy 13 éves kamasz, aki vágyakozva figyeli a szemközt lakó, sokak által a legnagyobb tiszteletben tartott maffiózó, Jimmy fényűző életét. A félig ír, félig szicíliai származású fiút, aki mindig is közéjük vágyott, könnyen elcsábítja a gengszterek világa, és egy napon a helyi keresztapák családjának szolgálatába áll. Ugyanekkor csatlakozik a csapathoz a Henry-vel nagyjából azonos korú, így még könnyen befolyásolható Tommy DeVito, akivel a bajtársiasság jegyében és a nagymenők árnyékában gyorsan beletanulnak a szakmába. Néhány hónap sem telik el és Henry-t, akit maga Jimmy vezet be a könnyen szerzett pénz és a brutalitás világába, egyre többen előre köszöntik az utcán és név szerint ismeri a legjobb bár ajtónállója. Az újdonsült gengszterek gyorsan profikká válnak és hozzászoknak a vérrel áztatott, ám annál fényesebben csillogó gazdagsághoz...

Kumandra, ahol emberek és sárkányok egykor harmóniában éltek egymás mellett. Amikor azonban egy gonosz erő fenyegette a vidéket, a sárkányok feláldozták magukat az emberiség megmentése érdekében. Most, 500 évvel később ez a gonosz visszatért, s egy magányos harcosra, Rayára hárul a feladat, hogy felkutassa a legendás utolsó sárkányt, aki egyesítheti a széthullott földet és megosztott népeit.

J. Robert Oppenheimer története, aki a Manhattan Terv vezetőjeként, az első atomfegyver létrehozásáért volt felelős a II. világháború idején.

Bob Harris és Charlotte amerikaiak, s mindketten éppen Tokióban -egy számukra teljesen idegen kultúra világában- tartózkodnak. Bob filmsztár, aki egy whisky-reklám forgatására érkezett a városba, Charlotte pedig megszállottan munkamániás fényképész férje nyomában lohol. Az álmatlanság valahogy egymás mellé sodorja a két elveszett embert: Bob és Charlotte útjai egy éjszaka a luxusszálló bárjában keresztezik egymást. A véletlen találkozásból rövidesen meglepő, titokzatos barátság szövődik a középkorú filmszínész és a hamvasan fiatal lány között. Charlotte és Bob együtt kószálva fedezik fel Tokiót, s a helybéliekkel való találkozások révén számos harsányan vidám élményben lesz részük. Végső soron pedig valami újat fedeznek fel: az élet lehetőségeibe vetett friss hitet.

Nem mindennapi életet él Benjamin Button. Nyolcvan esztendősen született, az idő múlásával pedig egyre fiatalabb lesz. Bár fordított életpályát fut be, egyetlen dologban nagyon is hasonlít a hétköznapi emberekhez: ő sem képes megállítani az időt. Button 1918-ban látja meg a napvilágot New Orleansban, az első világháború befejezésének pillanatában, nevelőszülőknél nő fel, és hosszú élete egészen a huszonegyedik századig tart. A világ számos helyén megfordul, miközben felfedezi és elveszti a szerelmet, megtapasztalja a boldogságot és a szomorúságot.

Amsterdam Vallon, egy ifjú ír-amerikai aki tizenöt év javítóintézet után, mikor végre kiengedik, visszamegy az Öt Ponthoz, hogy bosszút álljon Hentes Billen, aki édesapját szeme láttára megölte. A bandavezér hatalma azóta csak nőtt, s most még nagyobb kegyetlenséggel harcol az új ír bevándorlók ellen. A tizenöt évvel korábbi döntő győzelmet, melynek az öreg Vallon is áldozatul esett, minden évben megünnepli. A fiú erre a napra vár, hogy méltó bosszút álljon apjáért.

Vito Corleone mindennél fontosabbnak tartja a családot. Emellett a New York-i olasz maffia rettegett keresztapja, aki élet és halál kérdéséről dönt. Lassan azonban gondolnia kell arra, hogy melyik fiának adja át a hatalmat. Sonny forrófejű, Fredo komolytalan, Michael pedig háborús hős, aki mostanáig távol tartotta magát az üzlettől. A kábítószer azonban szembefordítja egymással a régi és a feltörekvő gengsztereket.

Dr. Venkmant, Dr. Stantzot és Dr. Spenglert, a mániákus parapszichológusokat kirúgják az egyetemről, ahol eddig tanítottak és kutatásaikat végezték. Megélhetésük és Manhattan érdekében szellemirtó irodát nyitnak. Az első komoly megbízásuk nem is várat sokáig magára, mivel a szomszédjukat és annak házát megszállták a szellemek. A baj nem jár egyedül, hőseinknek hamarosan a New Yorkban elszaporodó kóbor szellemek is feladják a leckét.

A II. világháború egyik legtragikusabb emléke lehetne, ám egy különleges mentőakció története lett belőle. 1940 májusának végén a diadalmasan előretörő német hadsereg bevonult Belgiumba, és a franciaországi Dunkerque közelében a tengerhez szorította a brit és francia katonákat. A legfeljebb 5 kilométeres szakaszon a szövetségesek több mint 300 000 embere szorult össze, és nem volt merre menekülniük. Az angol flottának különleges és váratlan akcióval, hatalmas veszteségek árán mégis sikerült véghezvinni a mentőakciót – és sikerrel juttatta ki a frontvonalból a szabad világ utolsó hadseregét.

Kevin szülei egy igazi nagy családi karácsonyra készülnek - Párizsban. Az utazás körüli felfordulásban végül csak egyvalamit felejtenek otthon: Kevint. A hatalmas házban magára maradó kisfiú azonban cseppet sem bánkódik. Éppen, amikor már unatkozni kezdene két ügyefogyott betörő mászik be hozzá az ablakon. A srác nem ijed meg tőlük: százféle ravaszsággal és furfanggal úgy elbánik a rablókkal, hogy nemsokára ők is azt kívánják, bár utaztak volna inkább Párizsba.

Járvány pusztította el a Föld népességének kilencvenkilenc százalékát 1997-ben. Majd negyven évvel később a túlélőkre is pusztulás vár a föld alatti világban. Csak akkor maradhatnak életben, ha sikerül információt szerezniük a gyilkos vírusról. James Cole-ra vár a feladat, hogy az időben visszautazva, megtudja azt. A számításba azonban hiba csúszik, Cole 1996 helyett 1990-be érkezik és elmegyógyintézetbe zárják. Így pedig aligha sikerül teljesíteni a küldetését és megfejteni a 12 Majom Hadseregének rejtélyét. Csupán a pszichológus Kathryn Railly próbálja megérteni a férfit.

Valahol a békés, bogaras Európában, valamikor a békeidőkben, a két világháború között működött egy elegáns hotel: a Grand Budapest. Vendégei átlagos arisztokraták, vénkisasszonyok és műkincstolvajok; alkalmazottai pedig a legjobbak a szakmájukban. Gustave, a híres főportás itt barátkozott össze az egyszerű küldönccel, Zero Musztafával, akivel együtt keverednek bele az évszázad festményrablásába. Miközben a felbecsülhetetlen értékű reneszánsz képet keresik, egy családi vagyon elvesztése vagy visszaszerzése is kockán forog: és a nyomozás meghökkentő fordulatai magukkal ragadják a hotel összes lakóját.

2019-et írunk. Egy speciális osztaghoz tartozó Deckard éppen visszavonulni készül, amikor újabb feladatot kap. Öt replikáns eltérített egy űrhajót, hogy visszatérjenek a Földre és megkeressék megalkotójukat: az életüket szeretnék meghosszabbítani. Deckard feladata, hogy megakadályozza ezt, felkutassa és végezzen a replikánsokkal.

1946-ban egy Andy Dufresne nevű bankárt - noha makacsul hangoztatja ártatlanságát - kettős gyilkosság elkövetése miatt életfogytiglani börtönbüntetésre ítélnek. Dufresne egy Maine állambeli büntetés-végrehajtó intézetbe kerül és hamar meg kell ismerkedjen a börtönélet kegyetlen mindennapjaival, a szadista börtönszemélyzettel, a szinte elállatiasodott rabokkal. Azonban Andy nem törik meg. A bankéletben szerzett tapasztalatai segítségével elnyeri az őrök kegyét és azzal, hogy elvállalja egyik rabtársa illegális akcióiból származó bevételeinek könyvelését, kivívja "társai" elismerését is. Cserébe viszont lehetőséget kap a börtön könyvtárának a fejlesztésére, ezzel némi emberi méltóságot csempészve a keserű körülmények között élő rabok mindennapjaiba.

A nem túl távoli jövőben járunk, melyben bolygónk kezd lakhatatlanná válni. A föld alig hoz termést, rendszeresek a homokviharok, és lassan levegőt se lehet venni. Egy jelenés Coopert a NASA titkos telepére vezeti, ahol felkérik, hogy legyen a tagja annak a csapatnak, mely az emberiségnek új lakhelyet keres az univerzumban. Egy ismeretlen segítséggel megnyitott átjárón keresztül eljutnak egy galaxisba, ahol a közelben kialakult fekete lyuk miatt az idő is másképp telik. Ami nekik egy óra, az a végét járó földön éveket jelent. Alaposan meg kell hát gondolnia Coopernek, hogy a szóba jöhető bolygók közül melyikre látogat el, ha vissza akar térni a lányához, ahogy azt megígérte.