Három polgárháborús veterán összeáll egy vonatrabló özvegyével, hogy felkutassák azt a félmillió dollár értékű aranyat, amit a néhai férj rejtett el. Az özvegyasszony eltökélt szándéka, hogy visszajuttassa az aranyat a bankhoz, ahonnan ellopták, és ezzel tisztázza a család nevét. Csakhogy a halott férj volt társai inkább maguknak szeretnék megszerezni a zsákmányt, és a siker érdekében még a gyilkosságtól sem riadnak vissza. Velük együtt még egy magányos lovas is a kincskeresők nyomába szegődik, aki szemlátomást előre látja a csapat valamennyi mozdulatát.

Javában dúl az amerikai polgárháború 1863-ban. Sok társához hasonlóan Drew Dixon, egy tizenéves északi parasztfiú is elhagyja ohiói otthonát, így kerülve el, hogy erőszakkal besorozzák az északiak seregébe. A boldogulás reményében Drew nyugat felé veszi az irányt. Találkozik Jake Rumseyjel, a lezser szélhámos teljesen elvarázsolja. Drew csatlakozik Rumsey hasonszőrű srácokból szerveződött bandájához. Ám ez kevés a boldoguláshoz. Nincstelenül és kiábrándultan ténferegnek a Vadnyugaton, miközben egyre veszélyesebb kalandokba bonyolódnak.

Mountain Rivera is a veteran heavyweight and near-champion who suddenly finds himself washed up in the only trade he knows—prizefighting. Yet, threatened by gangsters for welshing on a gambling debt, Mountain’s opportunistic manager, Maish Rennick, schemes to get the ex-boxer into a phony wrestling match to make some quick money. Although he and his loyal trainer, Army, oppose the degrading proposition, the disillusioned Mountain begins to wonder if he has any options left.

Marlon Brando zseniális játékával a film egy görbe tükröt tart a II. világháború távol-keleti harcszíntere elé.

Mike Regannek mindene megvan, amit csak ember kívánhat. Gyönyörű családja van s egy modern okos házban élik életüket. Cége forradalmasítani készül a repülő business-t, ám az egyik tanácsadójával csúnyán összevesznek. A vita igencsak elfajul, és nemsokára már Mike családja is veszélybe sodródik.

Egy többszörösen visszaeső bűnöző és egy rendőrnő egymásba szeretnek, és össze is házasodnak. Boldogan élnek, csak egyetlen bánatuk van: nem lehet gyerekük. Sebaj, rabolnak maguknak egyet - mégpedig a bútormágnás, Nathan Arizona ötösikrei közül az egyiket. Ennyi gyerek között talán nem tűnik fel a szülőknek, hogy egy hiányzik. Igyekeznek titokban tartani a dolgot, de egyre kevesebb sikerrel, így aztán nem marad más út számukra, csak a menekülés.

Az apolitikus amerikai Rick kávéházat vezet Casablancában. A bár szélhámosok, szerencsejátékosok és vízumra várók találkozóhelye. Váratlanul feltűnik Rick hajdani szerelme férjével, Victor Lászlóval. László egy koncentrációs táborból megszökött ellenálló, akit a nácik keresnek. Ilsa egy évvel korábban azért hagyta el Ricket, hogy a nehéz helyzetben férje mellett legyen. A románc ismét fellobban, a nő végleg szerelmével, a cinikus Rickkel akar maradni.

A polgárháború elvadult világában három férfi, három alaptulajdonság álarcát ölti magára. A Jó nem jobb, mint társai, a Rossz pedig nem rosszabb, s a Csúf, ő sem csúnyább, mint a másik kettő. Ami végképp hasonlóvá teszi őket: olthatatlan vágyuk a pénzre... A film egyik főhőse, a Jó fejvadászként keresi a kenyerét. Társa, a Csúf pedig egy körözött bűnöző. Ha fogytán a pénzük, Jó feladja Csúfot a legközelebbi serifnél, felmarkolja a vérdíjat, majd kiszabadítja társát, mielőtt végrehajtanák rajta a halálos ítéletet. Ám unalmasnak korántsem mondható életük még izgalmasabbá válik, amikor hírét veszik egy temetőben elásott, jelentősebb mennyiségű aranynak. Az aranyvadászatba ekkor bekapcsolódik a Rossz is...

A "Nagy ember" William Randolph Hearst volt, az Aranypolgár pedig alig leplezhető gúnyrajz a század első, hihetetlen hatalommal bíró sajtómágnásáról."Rózsabimbó" - ez az utolsó szava a palotájában magányosan haldokló milliomosnak, s ezen a nyomon indul el egy újságíró, hogy megfejtse e páratlan karriert befutott ember titkát. A főszereplő Charles Foster Kane, aki arra született, hogy nagy ember legyen. Egyszerű emberként indult, de kis szerencsével mindig felismerte a környezetében lévő lehetőségeket és képes volt azt saját hasznára fordítani. Újságjai voltak, rádióállomásai, a közvélemény kiszolgálója és befolyásolója volt. Kane története, aki alulról kapaszkodott fel és ezt "elfelejtette", egy csapásra mindent elveszített. Magányosan halt meg - pedig halhatatlannak tűnt -, és vele együtt gazdagsága, hatalma és dicsősége is.

Igazi szupercsapatot láthatunk akció közben Stanley Kubrick kitűnő filmjében, amelynek tárgya a vietnami háború és az a folyamat, amely során a katonák lassan elvesztik emberi mivoltukat és gyilkológépekké válnak. Hőseink egy kőkemény kiképzőtábor kellős közepén találják magukat, ahol egy állati kegyetlenségű őrmester veszi őket kezelésbe, aki pitbullagyával pusztán háborús nyersanyagot lát a kiképzendő újoncokban. Az Acéllövedék nem babazsúrokon való vetítésre készült: a cselekmény durva, a történet erős, a párbeszédek humora gyilkos. És mint oly kevés film, Kubrick alkotása - mutassa bár épp a kíméletlen alapkiképzést vagy a hue-i csata rémálmát - minden pillanatában telibe talál.

Ki-taek családja igazi semmirekellőkből áll. Ők mindig a könnyebbik utat választják – bármit megtesznek, csak dolgozni ne kelljen. Irigykedve nézik a Park család fényűző életmódját, és ördögi tervet eszelnek ki, hogy a közelükbe férkőzzenek. Azonban természetesen semmi sem a családfő tervei szerint alakul.

Az Irakban dolgozó amerikai bombaosztag tagjai talán a világ legveszélyesebb munkáját végzik. Nap mint nap bombákat hatástalanítanak a háborús övezet kellős közepén. Életük azon múlik, hogy sikerül-e a megfelelő zsinórt elvágni idejében, mielőtt valaki felrobbantaná az elrejtett tölteteket. Számukra Bagdadban mindenki potenciális ellenség, ezért belső konfliktusaik ellenére össze kell tartaniuk. William James bombaspecialista őrmester megszállottan nem vesz tudomást a halál közelségéről társaitól eltérően, akik egyszerűen csak túl akarják élni a már alig néhány napos küldetést. Összebarátkozik egy helyi kisgyerekkel, Beckhammel, és amikor egy bombaraktárban hozzá hasonlító holttestre bukkan, keresni kezdi a tetteseket.

A történet az 1950-es években kezdődik, amikor Henry még csak egy 13 éves kamasz, aki vágyakozva figyeli a szemközt lakó, sokak által a legnagyobb tiszteletben tartott maffiózó, Jimmy fényűző életét. A félig ír, félig szicíliai származású fiút, aki mindig is közéjük vágyott, könnyen elcsábítja a gengszterek világa, és egy napon a helyi keresztapák családjának szolgálatába áll. Ugyanekkor csatlakozik a csapathoz a Henry-vel nagyjából azonos korú, így még könnyen befolyásolható Tommy DeVito, akivel a bajtársiasság jegyében és a nagymenők árnyékában gyorsan beletanulnak a szakmába. Néhány hónap sem telik el és Henry-t, akit maga Jimmy vezet be a könnyen szerzett pénz és a brutalitás világába, egyre többen előre köszöntik az utcán és név szerint ismeri a legjobb bár ajtónállója. Az újdonsült gengszterek gyorsan profikká válnak és hozzászoknak a vérrel áztatott, ám annál fényesebben csillogó gazdagsághoz...

Bob Harris és Charlotte amerikaiak, s mindketten éppen Tokióban -egy számukra teljesen idegen kultúra világában- tartózkodnak. Bob filmsztár, aki egy whisky-reklám forgatására érkezett a városba, Charlotte pedig megszállottan munkamániás fényképész férje nyomában lohol. Az álmatlanság valahogy egymás mellé sodorja a két elveszett embert: Bob és Charlotte útjai egy éjszaka a luxusszálló bárjában keresztezik egymást. A véletlen találkozásból rövidesen meglepő, titokzatos barátság szövődik a középkorú filmszínész és a hamvasan fiatal lány között. Charlotte és Bob együtt kószálva fedezik fel Tokiót, s a helybéliekkel való találkozások révén számos harsányan vidám élményben lesz részük. Végső soron pedig valami újat fedeznek fel: az élet lehetőségeibe vetett friss hitet.

Nem mindennapi életet él Benjamin Button. Nyolcvan esztendősen született, az idő múlásával pedig egyre fiatalabb lesz. Bár fordított életpályát fut be, egyetlen dologban nagyon is hasonlít a hétköznapi emberekhez: ő sem képes megállítani az időt. Button 1918-ban látja meg a napvilágot New Orleansban, az első világháború befejezésének pillanatában, nevelőszülőknél nő fel, és hosszú élete egészen a huszonegyedik századig tart. A világ számos helyén megfordul, miközben felfedezi és elveszti a szerelmet, megtapasztalja a boldogságot és a szomorúságot.

A bűnözés elleni küzdelem második évében Batman olyan korrupciót tár fel Gotham Cityben, amely a saját családjához kötődik, miközben szembesül a Rébusz néven ismert sorozatgyilkossal.

2029: a mindentudó Skynet computer az emberi ellenállás utolsó bázisait akarja megtörni, miután szinte az egész emberiséget felszámolta. Skynet megtalálta a módját, hogy néhány harcosát, a tökéletes cyborgokat, azaz a Terminátorokat visszaküldje az időben, hogy megváltoztassa a történelem menetét. A történet arról a Terminátorról (Arnold Schwarzenegger) szól, akinek missziója a lázadók vezérének az anyját megölni 1984-ben, még fia születése előtt. Az ellenállók is visszaküldik az időben saját harcosukat, Kyle Reese-t (Michael Biehn), hogy védje meg az anyát, Sarah Connort (Linda Hamilton). A két fémakarat kegyetlenül összecsap.

Vito Corleone mindennél fontosabbnak tartja a családot. Emellett a New York-i olasz maffia rettegett keresztapja, aki élet és halál kérdéséről dönt. Lassan azonban gondolnia kell arra, hogy melyik fiának adja át a hatalmat. Sonny forrófejű, Fredo komolytalan, Michael pedig háborús hős, aki mostanáig távol tartotta magát az üzlettől. A kábítószer azonban szembefordítja egymással a régi és a feltörekvő gengsztereket.

A II. világháború egyik legtragikusabb emléke lehetne, ám egy különleges mentőakció története lett belőle. 1940 májusának végén a diadalmasan előretörő német hadsereg bevonult Belgiumba, és a franciaországi Dunkerque közelében a tengerhez szorította a brit és francia katonákat. A legfeljebb 5 kilométeres szakaszon a szövetségesek több mint 300 000 embere szorult össze, és nem volt merre menekülniük. Az angol flottának különleges és váratlan akcióval, hatalmas veszteségek árán mégis sikerült véghezvinni a mentőakciót – és sikerrel juttatta ki a frontvonalból a szabad világ utolsó hadseregét.

J. Robert Oppenheimer története, aki a Manhattan Terv vezetőjeként, az első atomfegyver létrehozásáért volt felelős a II. világháború idején.