Mortimer ezredes, a polgárháború tisztje megtudja, hogy egy veszedelmes bűnöző, Indio megszökött a börtönből. A szökevény fejére hatalmas vérdíjat tűztek ki, de a volt katona nem csak ezért ered a nyomába: Indio kezéhez az ezredes húgának vére tapad.Egy fejvadász, Monco is Indio nyomába ered, és eleinte megpróbálja kijátszani Mortimert, de hamarosan a két üldöző egyesült erővel folytatja a vadászatot.

Az elmaradhatatlan szájharmonikájáról nemes egyszerűséggel csak Harmonikának nevezett rejtélyes idegen már régóta hajszolja Franket, a gyilkos bandavezért, akivel sürgős párbajozni valója van. Frank azonban mással van elfoglalva.

A messziről érkezett, titokzatos Joe a mexikói határon lévő kis településen akar meggazdagodni két csempészbanda háborújából, akik régóta rivalizálnak egymással. Helyesen okoskodik, ám jó szíve eltéríti az üzlettől. Jóságán majdnem rajtaveszít, s csupán lélekjelenlétének és józan eszének köszönheti, hogy kiszabadul a rettegett Ramón fogságából. Ezután azonban már csak a bosszú érdekli.

A filmben három idősíkon zajlanak az események. 1933-ban kezdődik a történet. Három gengszter halálra keresi Noodlest, mert szerintük spicli. A menekülő Noodles előtt felrémlik, amint az utcán a zuhogó esőben letakarják három szeszcsempész barátjának holttestét. Végül sikerül meglépnie üldözői elől. 1968-ban tér újra vissza New Yorkba. Egy barátja éttermében visszaemlékszik rá, miként jött össze a banda kölyökkorukban, a zsidónegyedben és hogyan is vezettek el az események addig a film elején látott tragikus napig. És a nagy csavar még csak ez után jön!

Egy ismétlõdõ rablótámadásoknak kitett falu gazdátlan szamurájokat roninokat fogad fel, hogy azok, mint a harc művészei, megvédjék a termésüket. Ez végül nem kis áldozat árán és a falusiak részvételével sikerül is. A rendkívül mozgalmas csatajelenetekben megjelenített harc ellenére sem egyszerű kosztümös kalandfilmet látunk, hiszen Kurosawa itt is az embereket, az emberi kapcsolatokat helyezte a középpontba: a parasztoknak mindenekelõtt magukat, vagyis számító önzésüket, gyanakvásukat kell legyõzniük. Ez a nagy kritikai és közönségsikert aratott, filozófikus mélységű szamurájfilm szolgált egy hasonlóképpen közkedvelt amerikai western, A hét mesterlövész alapjául.

A történet az 1950-es években kezdődik, amikor Henry még csak egy 13 éves kamasz, aki vágyakozva figyeli a szemközt lakó, sokak által a legnagyobb tiszteletben tartott maffiózó, Jimmy fényűző életét. A félig ír, félig szicíliai származású fiút, aki mindig is közéjük vágyott, könnyen elcsábítja a gengszterek világa, és egy napon a helyi keresztapák családjának szolgálatába áll. Ugyanekkor csatlakozik a csapathoz a Henry-vel nagyjából azonos korú, így még könnyen befolyásolható Tommy DeVito, akivel a bajtársiasság jegyében és a nagymenők árnyékában gyorsan beletanulnak a szakmába. Néhány hónap sem telik el és Henry-t, akit maga Jimmy vezet be a könnyen szerzett pénz és a brutalitás világába, egyre többen előre köszöntik az utcán és név szerint ismeri a legjobb bár ajtónállója. Az újdonsült gengszterek gyorsan profikká válnak és hozzászoknak a vérrel áztatott, ám annál fényesebben csillogó gazdagsághoz...

Szokatlan hangvételű, a lelki motívumokra és a realisztikus környezetrajzra hangsúlyt helyező western. Hőse egy kiöregedett, hajdani törvényen kívüli bérgyilkos, aki földműveléssel tengeti életét, mígnem találkozik egy fejvadásszal, aki egy majdnem lovagias ügy megoldásához kéri a segítségét. Munny több mint tíz év után ismét felcsatolja a szögre akasztott pisztolytáskát, és egy fekete bőrű, rabszolgából lett földművessel együtt elindulnak, hogy elégtételt vegyenek a kegyetlen seriffen.

J.J. Gittes magánnyomozó házasságtörésekre szakosodott Los Angelesben, a harmincas évek második felében. Új megbízója Evelyn Mulwray. A nő szerint a férje, a helyi vízmű főmérnöke megcsalja őt. Gittes elvállalja a munkát és sikerül bizonyítékot szereznie. Ám amikor kitör a botrány, feltűnik az igazi Evelyn Mulwray. Magyarázatot követel a történtekre. Gittes keserűen veszi tudomásul, hogy csúnyán felültették. Nyomozni kezd az ügyben és a családi perpatvar mögött az épülő duzzasztógáttal kapcsolatos korrupció és telekspekuláció nyomára bukkan.

Az alacsony IQ-val rendelkező Forrest nagy dolgokat ért el életében, és jelentős történelmi események során is jelen volt – minden esetben messze felülmúlva azt, amit bárki elképzelt, hogy képes lenne megtenni. De annak ellenére, hogy mindent elért, egyetlen igaz szerelme elkerüli őt.

A csinos szőke titkárnő, Marion meglép főnöke pénzével. A városon kívül új autót vásárol, s noha ideges viselkedése feltűnik a rendőröknek, mégis tovább engedik. Éjszakára betér egy mellékút mellett meredező motelbe, majd a szelíd, ám különös tulajdonossal megvacsoráznak. A thriller középpontjában egy félreeső motel és annak titokzatos tulajdonosa, Norman Bates áll. Hitchcock talán legtökéletesebb és legklasszikusabb filmje Norman Bates története. Nem egyszerű krimit láthatunk, hanem fantasztikus, előre nem sejtett pszichológiai drámát és persze gyilkosságokat. Anthony Perkins így mesélte el a Psycho forgatásának megkezdése előtti első találkozását Hitchcockkal: "Hátborzongató volt. Egy tévéstúdióban álltam és egy százhatvan kilós kolosszus közeledett felém. Rám nézett és valami iszonyatos angolsággal azt mondta: - Én vagyok a rémlátomás rendezője..."

Gandalf Pipinnel Gondorba vágtat, hogy Denethort felkészítse Szauron túlerejével szemben. Théoden király összevonja seregeit Gondor segélyhívására. Aragorn végül vállalja sorsát, és hű társaival harcba szólítja a hegyek közt élő holtakat. Középfölde sorsa azonban egészen máshol fog eldőlni. Frodó és Samu a Hatalom gyűrűjével Mordor sötét útvesztőit járja. De minél közelebb kerülnek a Végzet hegyéhez, Frodót annál jobban húzza a Gyűrű szörnyű súlya. A világ sorsa egy apró hobbit kezében van, aki kétséges, hogy ellen tud állni a legnagyobbakat is legyőző kísértésnek.

Rongyos csavargó kéredzkedik föl egy postakocsira. Az elképedt utasok megvetéssel, gyűlölettel fogadják. Néhány perc múlva azonban Juan bosszút áll rajtuk, kirabolja őket. Véletlenül találkozik az egykori ír forradalmárral, Johnnal, aki mostanában robbantással keresi a kenyerét. A "pukkantónak" csúfolt férfi a környék német bányatulajdonosa megbízásából ezüst után kutat. Juan más munkát ajánl neki. Be is mennek a közeli városba, hogy kirabolják a bankot. Ott azonban pénz helyett politikai foglyokat őriznek. Juan így akarata ellenére belekeveredik a forradalomba. Mivel tudja, hogy ahol forradalom van, ott elszabadul a pokol, minél gyorsabban igyekszik megszabadulni a "nemzeti hős" kényelmetlen szerepétől.

A legendás Henry Fonda ebben a klasszikus olasz spagetti westernben egy köztiszteletben álló, a visszavonulást fontolgató békebírót alakít, akit mindössze két dolog választ el attól, hogy felszálljon az első Európába tartó hajóra, és öreg napjait a vadnyugatnak hátat fordítva, békés nyugalomban töltse. Az egyik ok, amiért még nem indult el, hogy szeretné megtalálni bátyja gyilkosait, a másik ok pedig egy furcsa, izgága fickó, aki csak Senkinek hívja magát. Ő az egyetlen a környéken, aki gyorsabban rántja elő a koltját, mint a békebíró. Senki a szívén viseli az "öreg" sorsát. Azt vallja, hogy a világ túl gyorsan változik, túl hamar elfogynak az igazi hősök és a legendák. Senkinek feltett szándéka, hogy a békebíró ne csak köztiszteletben álljon, hanem legyen ő is egyike a vadnyugat kevés legendáinak. Arra próbálja rábeszélni, hogy mielőtt végleg leszáll a nyeregből, szálljon szembe egyedül a környéket rettegésben tartó Vad Banda közel kétszáz törvényenkívüli gengszterével.

Az apját a háborúban elvesztő Salvatore rajong a filmekért. Ha csak teheti, minden idejét a moziban tölti. A parányi Cinema Paradiso az otthona, a filmek a szülei. A vetítőterem és a gépház serdülőkorának legfontosabb helyszínei, ahol meghatározó élményekben van része. A folyton ott tüsténkedő fiú különös barátságot köt az életvidám középkorú mozigépésszel, Alfredoval, aki tanácsokkal látja el a szerelemről, és az élet nagy dolgairól. Salvatore a Cinema Paradisoban dolgozik tanoncként addig a szomorú napig, amikor a mozit tűzvész pusztítja el.

Bonnie Parker és Clyde Barrow legendás története az amerikai gazdasági válság éveiben játszódik, egy olyan időszakban, mely a bűnözés virágzásáról vált híressé. Számtalan rablótámadás után Bonnie és Clyde kettőse öttagú bandává bővül, miután csatlakozik hozzájuk. Moss, valamint Clyde börtönből szabadult bátyja, Buck, és a felesége, Blanche. Egyre több rablást követnek el, s széleskörű ismertségre tesznek szert. Azonban egyik pillanatról a másikra egy gyilkosság következtében minden államban körözött veszélyes bűnözőkké válnak. Szinte hihetetlen módon képesek elmenekülni a legkilátástalanabb helyzetekből. Ám végül egy árulásnak köszönhetően csapdába esnek, és pillanatok alatt szitává lövik őket, még mielőtt egyáltalán a fegyvereikért nyúlhattak volna... (port.hu)

1938-ban járunk, amikor a szeretetreméltó, álmodozó Guido -a növekvő rasszizmus és szűklátókörűség közepette- beleszeret visszafogott tanárnőjébe. A csodaszép Dora azonban egy helyi náci tiszt menyasszonya. Guido mindent elkövet, hogy a lányt bánatos jövőjétől eltérítse... Öt év múlva Guido és Dora házasok és van egy fiuk is, Giousé. A politikai légkör egyre romlik, végül Guido, aki félig zsidó, táborba kerül családjával együtt. Az apa, hogy túlélhesse a borzalmakat, és hogy fiát minél jobban megkímélje, azt találta ki, hogy az egész, ami körülveszi őket tulajdonképpen egy nagy játék, amelyben a rabok a versenyzők és az őrök a játékvezetők.

Amerika nagyvárosainak pincéiben egy titkos szervezet működik: ha egy éjjel az utca összes nyilvános telefonja összetörik, ők jártak ott; ha egy köztéri szobor óriás fémgömbje legurul talapzatáról, és szétrombol egy gyorsétkezdét, az az ő művük; ha egy elegáns bank parkolójának összes autóját rettentően összerondítják a galambok - az sem véletlen. Vigyáznak a leveleinkre, átveszik telefonüzeneteinket, kísérnek az utcán: és még csak készülnek a végső dobásra: a nagy bummra... Pedig az egészet csak két túlzottan unatkozó jóbarát találta ki: azzal kezdték, hogy rájöttek, nincs jobb stresszoldó, mint ha alaposan megverik egymást. Pofonokat adni jó. Pofonokat kapni jó. Számukra ez a boldog élet szabálya.

Bruce Banner, a tudós kétségbeesetten keresi a gyógymódot arra a gamma-sugárzásra, amely megmérgezte a sejtjeit, és egy fékezhetetlen haragú erőt szabadít fel benne: a Hulkot. Banner kénytelen az árnyékba húzódni, bujkálni, elszakadni attól az élettől, amit ismert, és attól a nőtől, akit szeretett, miközben menekül az őt üldöző "Villám" Ross tábornok és a hadigépezet elől, akik azért üldözik, hogy elkapják, és erejét brutálisan kihasználják. Emellett azonban feltűnik a színen egy új, szörnyű ellenfél, a Förtelem, akinek pusztító ereje még Hulkét is felülmúlja. Hősünknek tehát döntenie kell: vagy elfogadja a tudós békés életét, vagy felfedezi a hőst abban a lényben, aki benne lakozik.

A film egy fiatal testvérpár szívszorító sorsát követi végig a második világháború sújtotta Japánban. Szeita és alig négyéves kishúga, Szecukó apja egy hadihajón szolgál, amikor anyjuk életét veszti bombázás okozta tűzvészben. A két árva egyik nagynénjükhez kerül, ám hamarosan kiderül, hogy a háborúban elszegényedett, bizalmatlanná vált társadalomban csak magukra számíthatnak, és kénytelenek egyedül szembenézni a háború poklával. A fenyegető éhség és a bombázók árnyékában csak a szentjánosbogarak halvány fénye képes a reményt életben tartani. A Szentjánosbogarak sírja minden idők egyik legmegrázóbb háborús filmje a Ghibli stúdió Chihiro Szellemországban, A vándorló palota alkotóitól, ami az animáció páratlan erejével képes a gyermeki ártatlanságot és akaratot szembeállítani a világégés borzalmaival és a társadalom közönyével.

McMurphy, a kisstílű bűnöző a börtön helyett elmegyógyintézetbe záratja magát. Hamarosan rájön: a műintézmény lakói -akik ellentétben vele, nem tettetésből kerültek ide- semmivel sem bolondabbak nála, annál inkább bolond a világ, amely idejuttatta őket. McMurphy hamar elveszti a kívülállás páncélját, ezért megpróbál segíteni társain, akiken látja: az orvostudomány köntösébe bújtatott érzéketlenség és álszent gyógyítás -valójában fegyelmezni, idomítani akarás- csak rontja állapotukat.