Mary Lennox kislánykorát a varázslatos Indiában töltötte a múlt század elején. Szülei elveszítése után nagybácsija, Lord Craven gyámsága alá kerül és visszatér Angliába. A szomorú idős úr nem sok időt szentel Marynek. Hosszú utazásokra indul, hogy enyhítse elhunyt felesége hiányát. A kastély és az óriási birtok eleinte nyomasztóan hat a lányra, aki lassan mégis feltalálja magát. Társakat lel helybéli felfedező útjaihoz az egyik kis szolga és a lord fia személyében. Dickon évekig ágyhoz kötötten élt apja túlzott elővigyázatosságai miatt, de Mary megjelenése szinte csodát művel. A kis csapat együtt lel az eldugott kertre, amelyet eredeti pompájában akarnak visszaállítani. Közben más titkokra is bukkannak.

A woman’s face disappearing behind, and emerging from, a pair of hands. Flashing lights. An empty building full of dark hallways. Designs drawn in the air with light and long-exposure cinematography.

I Love to Singa depicts the story of a young owl who wants to sing jazz, instead of the classical music that his German parents wish him to perform. The plot is a lighthearted tribute to Al Jolson's film The Jazz Singer.

A közvetlenül az első világháború után készült film a német expresszionista filmstílus legnagyobb hatású, legtöbbet idézett alkotása, amely 1958-ban a híres brüsszeli szavazáson bekerült minden idők legjobb 12 filmje közé. A forgatókönyvírók eredeti szándéka szerint Caligari, az őrült hipnotizőr, és médiumának kapcsolata a hatalomra törő, irracionálisan gonosz zsarnok és a kiszolgáltatott kisember viszonyát testesítette volna meg. Az eredeti cselekményhez utólag hozzákapcsolt kerettörténet tompította a társadalomkritikát, és lélektani síkra emelte a konfliktust. A filmben kizárólag festett díszleteket alkalmaztak, amelyeket három expresszionista festő, a Sturm csoport tagjai készítettek. A kísérteties, látomásszerű kisvárosban az utcák hegyesszögben torkollnak egymásba, a düledező kockaházak tetején a kémények ferdén meredeznek. A torz perspektívájú, hatásosan megvilágított díszletek között a szereplők árnyakként suhannak, mintha maguk is megelevenedett rajzfigurák lennének.

Egy orvosi eszközöket tároló raktárház vezetője, Frank beavatja új kollégáját, Freddy-t egy szörnyű titokba: azt állítja, hogy George A. Romero klasszikus zombi-filmje, Az élőhalottak éjszakája nem kitalált történet, hanem megtörtént eseményeket dolgoz fel. Amikor egy Pittsburgh-i kórház alagsorában - a halottasházban - kiszabadult a 2-4-5 Trioxin nevű gáz, a hullák életre keltek. A vérengző élő-halottakat megfékezte a hadsereg, azonban egy adminisztrációs hiba miatt a maradék trioxin-tartályok - bennük néhány hullával - nem egy szigorúan őrzött katonai bázisra kerültek, hanem az orvosi eszközök raktárába. Freddy természetesen egy szavát sem hiszi főnökének, ezért Frank levezeti őt az alagsorba és megmutatja a trioxinos hordót, benne a mumifikálódott zombi maradványaival.

Freelingék tipikus amerikai család három gyerekkel, és egy békés kaliforniai kertvárosban élnek. Egyik éjjel legkisebb gyermeküket, Carol Anne-t megszólítja egy hang, mely valahonnan a tévékészülék belsejébõl jön. És hamarosan megszállják házukat a szellemek, melyek eleinte játékos gyermekekként nyilvánulnak meg. Ám hamarosan a játék durvaságba fordul: repkedni kezdenek a tárgyak és a bútorok, forgószél tört ki a lakásban, és pusztulással fenyegeti a házat és lakóit. És miközben a szülõk a középsõ fiút próbálják megmenteni az udvaron álló fától, mely rátámadt, a kis Carol Anne eltűnik: elnyeli õt a Poltergeis-t világa. A szülõk pedig kétségbeesésükben két szakemberhez fordulnak segítségért: egy parapszichológushoz és egy ördögűzõhöz.

Steve Rogers az újjáalakult Bosszúállók csapatának élén próbál gondoskodni az emberiség biztonságáról. Azonban egy újabb incidens következik be, amelynek nem várt következményei lesznek. A Bosszúállókon egyre nő a politikai nyomás, hogy egy kormányzati szerv irányítsa őket, akiknek be kell számolniuk akcióikról. Az új rend megosztja a Bosszúállókat, a csapat két részre szakad. Az egyik csoport élén Steve Rogers áll, aki úgy véli, a Bosszúállóknak szabadon kellene tevékenykednie, hogy védelmezhessék az emberiséget. A másik csoport élén Tony Stark, aki az irányítás és elszámoltathatóság eszméjét támogatja.

Blanche labilis idegzetű asszony, aki feledni szeretné komor életét. Alkoholba fojtja bánatát és nővérénél, Stellánál keres menedéket. Sógora, Stanley Kowalsky, aki testiségével vonzza és egyben taszítja is, heves érzelmek kuszaságát váltja ki benne. Blanche abban reménykedik, hogy a szemérmes Mitch-csel sikerül közös jövőjüket felépítenie. Kowalsky azzal rombolja szét kapcsolatukat, hogy megerőszakolja Blanche-ot. Blanche lelkileg összetörve végül idegklinikán köt ki.

A negyvenéves Erika Kohut a bécsi Zeneakadémia zongoratanára. Édesanyjával él, aki szeretetével zsarnokoskodik fölötte, nem hagy számára semmi önállóságot. A megközelíthetetlen és hideg fiatal nőnek van egy szenvedélye: szabad idejében titokban pornómozikat és peep show-kat látogat. Elfojtott szexualitása önpusztító és mazochista jellemvonásokat hoz felszínre. Egy nap azonban egyik tanítványa elhatározza, hogy meghódítja.

A Vietnámot megjárt veterán, Travis nem találja a helyét New Yorkban. Hiába próbál közel kerülni egy szép, politikai aktivista lányhoz, hiába győzködi a vidékről felkerült, kiskorú prostituáltat, hogy térjen jó útra és hiába próbál beszélni a polgármesterjelölttel, hogy tisztítsa meg az utcákat a szeméttől. Úgy érzi, neki kell cselekednie: leborotváltatja a haját, fegyvert vásárol, kigyúrja a testét és nekivág, hogy rendet tegyen.

Amikor híre megy, hogy Mickey Pearson túl akar adni londoni birodalmán, az egész alvilág felbolydul. Rengeteg pénz forog kockán, nem csoda, hogy kirobban a harc. Mindenféle kétes alak bukkan fel a meggazdagodás reményében. Egyre több hulla és fegyver kerül elő, ám azt mégis nehéz lenne megjósolni, hogy végül kié lesz a csinos drogüzlet.

A film egy üres, egyhangú életet élő középosztálybeli család élete széthullásának krónikája. A három fejezet a család utolsó három évébe nyújt bepillantást. Nem mintha sok jelentősége lenne ennek. Semmi különös dolog nem történik velük, siváran, monoton módon zajlik életük: minden nap felkelnek, megmosakodnak, reggeliznek, a kislányt elviszik az iskolába, ők pedig munkába mennek. Este ugyanez, fordítva. Azután egyik nap a család feldúlta a lakását, megsemmisítette az értéktárgyait, végül öngyilkosságot követtek el. A film valós történet alapján készült.

Gazdag turisták nyaralnak egy hatalmas luxus óceánjárón. A szupergazdagok és divatmodellek gondtalan semmittevését előbb megzavarja egy harsányan politizáló kapitány, majd a hajó elsüllyedése után a túlélőknek egy szigeten kell újabb megpróbáltatásokkal szembenézniük.

A csinos szőke titkárnő, Marion meglép főnöke pénzével. A városon kívül új autót vásárol, s noha ideges viselkedése feltűnik a rendőröknek, mégis tovább engedik. Éjszakára betér egy mellékút mellett meredező motelbe, majd a szelíd, ám különös tulajdonossal megvacsoráznak. A thriller középpontjában egy félreeső motel és annak titokzatos tulajdonosa, Norman Bates áll. Hitchcock talán legtökéletesebb és legklasszikusabb filmje Norman Bates története. Nem egyszerű krimit láthatunk, hanem fantasztikus, előre nem sejtett pszichológiai drámát és persze gyilkosságokat. Anthony Perkins így mesélte el a Psycho forgatásának megkezdése előtti első találkozását Hitchcockkal: "Hátborzongató volt. Egy tévéstúdióban álltam és egy százhatvan kilós kolosszus közeledett felém. Rám nézett és valami iszonyatos angolsággal azt mondta: - Én vagyok a rémlátomás rendezője..."

A két tizenhárom éves fiú, Leo és Remi a gondtalan gyerekkor idilli életét élik. Mindketten szerető családban nevelkednek Belgium egyik gyönyörű vidékén. A nyár hosszú hónapjaiban minden percet együtt töltenek, elmerülnek a saját maguk által kitalált, bonyolult történelmi szerepjátékokban, bicikliznek, frissen szedett gyümölcsöt esznek, és segítenek szüleiknek a gazdaságban is. Az iskola kezdete azonban kiszakítja őket érintetlen saját világukból, majd intenzív barátságuknak hirtelen vége szakad. Léo nem képes megérteni, hogy mi történt.

A történet egy helyszínre összpontosít (egy kis faházikó), ahova néhány túlélõ menekül a megjelenõ zombik elõl, hogy átvészelhessék az élõhalottak invázióját. Miközben igyekeznek megküzdeni a környéket elárasztó sétáló hullákkal, kiderül, nem is a halottak okozzák a legnagyobb problémát, hanem saját fajtársaik.

Világunkat látszólag sebezhetetlen, ragadozó lények foglalták el, melyek a legkisebb zajra is azonnal lecsapnak prédájukra, kíméletlen, halálos erővel. Egy leleményes családnak sikerült életben maradnia teljes csendben, úgy, hogy elnyomnak minden lehetséges zajt, ami a mindennapi életükkel jár. Egyik gyermekük már odaveszett a borzalomban, így a szülők és a két megmaradt gyermek a gyásztól sújtva küszködnek a túlélésért… és megpróbálnak minden lehetséges módon felkészülni egy újabb gyermek születésére…

Ki tudja, már, miért lett vége a világnak? Miért lett belőle végtelen, gonosz homoksivatag? Csak annyi biztos, hogy a világ elpusztult, és egy fiatal lányt, Furiosát elrabolják a Zöld Helyről, a Sok Anyától, és egy motoros horda meg a vezérük, Dementus viszi magával. Végigporzanak a sivatagon, és a Várat veszik célba, ahol meg a motoros hadúr meg akar küzdeni Halhatlan Joe-val és a féléltű hadfiúkból álló seregével. Furiosa viszont életben akar maradni. És haza akar jutni. Bármi áron.

Ami békés tüntetésnek indult, erőszakos rendőrségi összecsapásba torkollott. Ami utána következett, azt a történelem egyik leghírhedtebb pereként tartják számon.

Egy angol kémnek kell megmentenie a Földet a rá leselkedő és pusztulással fenyegető katasztrófától. Ám a szuperügynöknek nemcsak az idegen hatalmak embereivel, hanem a legnagyobb ellenséggel, az Idővel is meg kell küzdenie.