Idő: a század első évtizede. Hely: egy, a többitől semmiben sem különböző álmos, svéd kisváros. Fanny és Alexander 1907 karácsonya után elveszti édesapját, aki egy jómódú, szabadelvű és szabad életvitelű színészdinasztia tagja volt. Anyjuk, a gyászév letelte után férjhez megy egy lutheránus püspökhöz. A nő érzelmei elfedik mennyire rideg és embertelen a férfi világa. A gyönyörökkel teli életnek vége. Alexander élénk fantáziájában összekeveredik álom és valóság: megmérkőzik a püspökkel, de emlékétől nem szabadulhat.

Henry Brougham, az episzkopális egyház püspöke már hónapok óta dolgozik az új nagytemplom tervén, ami egy keményfejű, de kőgazdag özvegy pénzügyi támogatásával épülne. Annyira belefeledkezik a munkába, hogy szinte elfeledkezik a családjáról, és arról is, miért választotta a lelkészi hivatást. Ekkor lép színre Dudley, az angyal, akinek az a feladata, hogy segítsen neki.

A filmet a náci megszállás allegóriájaként tartják számon a filmművészetben. A dán faluban játszódó 17. századi történet a félelem, az árulás és a vallási túlkapások légkörét idézi meg. Hősnője Anne, akit boszorkánysággal vádolnak bűnös szerelme miatt.

A háború utáni amerikai filmművészet egyik legdöbbenetesebb alkotása, amely lélektanilag rendkívül árnyalt kórképet ad a kortárs Amerikáról. Hőse három leszerelt katona, akik a háborúban eltöltött időszakot tartják életük legszebb éveinek. Bár állandó életveszélynek és szenvedésnek voltak kitéve, pozíciójuk biztos volt és harcos katonaként hősnek érezhették magukat. Most egyikük rokkantnyugdíjas veterán, a másik pedig vezető banktisztviselő, aki katonabajtársaihoz fűződő korábbi viszonyával szöges ellentétben a kölcsönhöz valamiféle biztosítékot kénytelen követelni tőlük. A harmadik volt katonától pedig felesége válik le, mondván ő egy havi 400 dollár zsolddal rendelkező katonatiszthez ment férjhez, nem pedig egy heti 32.50-et kereső bárpincérhez, akivé a férje vált.

Egy ambíciózus és lelkes légtornásznő, Holly, akinek se-vele-se-nélküle szerelmét a cirkusz szigorú, de egyenes és kemény társulati vezetője, Brad felé alaposan próbára teszi egy újonnan érkezett francia levegőakrobata, Sebastian iránti érzelme, akit egyszersmind szakmailag is le akar pipálni - ez utóbbi végzetesnek tűnő baleset forrása lesz. Gyengéd érzelmeket táplál Brad iránt a csábos elefántidomárnő, Angel is, akinek viszont féltékeny társa okoz majdnem tragédiát az egész cirkusz számára. A történethez rezonőrként járul hozzá az egzotikus szépségű és csípős humorú énekesnő, Phyllis és a homályos múltú, végzetes tette elől menekülő orvos, aki a mindenki által szeretett bohóc, Buttons álruhájában bújkál a társulatnál.

1787-ben a Bounty hadihajó különleges küldetésen vesz részt a déli tengereken: kenyérfa palántákat kell szállítania az angol gyarmatokra. Az első tiszt, Fletcher Christian előkelő úri modora miatt hamar szálka lesz az alacsony sorból származó Bligh kapitány szemében, aki a kegyetlenségig szigorú rendszabályokkal akarja kézben tartani a legénységet. Amikor Tahitiról a hajó értékes rakományával továbbindul a gyarmatok felé, az emberek elégedetlensége lázadáshoz vezet, melynek Christian áll az élére. Visszafordítják a hajót Tahiti felé, ahol a legénységet tárt karokkal várják a tahiti lányok... A néhány társával egy csónakban sorsára hagyott Bligh kapitány megfogadja, hogy első tisztjét még fel fogják akasztani Londonban.

A szesztilalom nyertesei közé tartozó, dörzsölt Roy Earle több év börtön után szabadul, s noha elege van már a bűnöző életből, pártfogói rábeszélésére egy utolsó munkát még elvállal. A Sierra-hegység egyik gazdag vendégek által látogatott szállodájának széfjét kell kirabolnia. A bűntársaknak kiválasztott fiatal gengszterekben Earl egyáltalán nem tud megbízni, a társaságukba keveredett Marie-ban azonban rokonlélekre talál.

A gonosz iparmágnás immár sikerrel bekebelezte Detroitot, s most újabb nagyratörő tervei vannak. Az elszegényedett kertvárosi polgárokat szeretné elüldözni az otthonaikból, hogy a lebuldózerezett házak helyén felépítse álmai városát: Delta City-t. Miután a rendőrség is az ő hatalmát erősíti, Robotzsaru úgy dönt, megválik a testülettől és az igazi jó fiúk oldalára áll. Ellenszegülve az agyát beprogramozókkal, hagyományos emberi és erkölcsi meggyőződéséhez híven harcba száll a gonoszokkal szemben.

The Jews of Jerusalem are driven out by their Syrian rulers. They gather their forces, and return to drive out their oppressors.

A few funny little novels about different aspects of life.

Silvio Benvenuti zenei menedzser egy fontos olasz kiadónál. Előre kellene lépnie a cégnél, hogy elvehesse szerelmét, Rossellát. Karrierje azonban csak nem akar beindulni. Megkéri Nadia Vandellit, egy tapasztaltabb ügynököt, dolgozzon vele, hátha tanulhat tőle valamit. Hamarosan azonban egy átverés közepén találja magát, egy helyzetben, amiből lehet, hogy nem tud kiszabadulni.

Danny Rose, a habókos impresszárió az 50-es évek showbizniszében halmoz kudarcot kudarcra reménytelen produkciók felkarolásával. Ám egy nap rámosolyog a szerencse: lecsúszott olasz énekes védence ismét befut. Dannynek már csak a maffiával és temperamentumosan közönséges barátnőjével, Tinával kell szembeszállnia. Ez utóbbi túl jól is sikerül... Keserédes történet az erkölcsileg győztes örök vesztesről. Humora ezúttal szelídebb, megbocsátóbb, nem harsány nevetésre, hanem félszeg mosolyra, tűnődésre és együttérzésre késztet.

During World War II, South Sea beachcomber Walter Eckland is persuaded to spy on planes passing over his island. He gets more than he bargained for as schoolteacher Catherine Frenau arrives on the run from the Japanese with her pupils in tow!

Don Birnam (Ray Milland) első ránézésre egészséges és normális fiatal írónak tűnik, a valóságban azonban már hosszú ideje az alkohol rabja. Testvére és menyasszonya mindvégig mellette állnak a józanság felé vezető rögös úton, ő azonban állandóan visszaesik és pénz hiányában is könnyedén megtalálja a módját, hogy felöntsön a garatra. Egy részegen áttivornyázott éjszaka után egy kórház kijózanító osztályán köt ki, ahonnan megszökve hazatérése előtt kiváltja egy zálogházból az ott leadott pisztolyát, abban a reményben, hogy lesz elég ereje véget vetni nyomorúságos életének Billy Wilder 1945-ös klasszikus filmje a legjobb film, a legjobb rendező és a legjobb színész kategóriájában is Oscar-díjat nyert. A filmhez készült 1972-es szinkronban a főszereplő Ray Milland magyar hangját Latinovits Zoltán kölcsönzi.

Az ellenséges vonalak mögött négy katona csapdába esik, ahol szembe kell nézniük félelmeikkel, vágyaikkal.

Míg az első rész története egy hetet ölelt föl, az utolsó csupán egy napot és egy éjszakát mutat meg a már jó ismert szerb maffiózó, Milo életéből. Milo megvénült, nem bírja már úgy a tempót, egész közelről halljuk néha szuszogását, ahogy a konyhában izzad, meg átvág a füstös termen, egy szorgosan filmező kézi kamerától kísérten, mint teszi majd a Pankrátor, 3 évvel később. Megváltozott a világ, a bűnözők is megöregedtek, nem úgy pörög már az élet, mint annak idején, új arcok jöttek a megnyíló határok mögül, törökök, albánok, lengyelek, na és az az útlevél nélküli, fiatal, megfélemlített kelet-európai prostituált, aki engedelmesen mondja: "áj lav faking". Hiába, a szabályok nem lettek puhábbak, az alvilágban kegyetlen farkastörvények uralkodnak, és itt végül több vér fog elfolyni, mint az első két részben összesen.

Ismét ellopták a világ leghíresebb és legértékesebb gyémántját, a Rózsaszín Párducot. Lugash elnöke ragaszkodik a legzseniálisabb detektívhez, Clouseau felügyelőhöz, aki el is indul, hogy kiderítse a rejtélyes rablást. Líbiai ügynökök jelentik, hogy merénylet készül ellene, de Dreyfus felügyelőnek esze ágában sincs visszarendelni, sőt örül a hírnek, hiszen már fóbiájává vált Clouseau, s reméli, hogy így megszabadul tőle. Közben Lugash elnöke is rájön, hogy hibát követett el, mert a biztosító társaságok már 12 milliót kifizettek a kormánynak, amit bajosan tudna visszaadni. Így hát mindenki szegény felügyelő ellen van, akiről rövidesen azt a hírt közlik, hogy eltűnt.

A filmtörténet egyik, - minden értelemben - "legnagyobb" figurája mindig is ihletett Shakespeare rajongó volt. Bizonyítja ezt, hogy filmre vitte a nagy drámaíró több művét, és a színpadon is minden oldalról körüljárta, rendezőként és színészként egyaránt. Több más darab mellett színpadra állított egy híres "fekete Macbeth"-et, melyben Skóciából Tahitiba helyezte át a történetet. Shakespeare-filmek készítőjeként ugyancsak a Macbethtel debütált, s ezt csakhamar követte az Othello, melynek bemutatójakor Welles nem csupán az alapmű újszerű értelmezésével keltett feltűnést, hanem azokkal a formanyelvi megoldásokkal is, melyekkel filmszerűvé varázsolta a színpadi művet. A pénzügyi nehézségek miatt három évig, jórészt Welles színészi keresetéből több etapban, kisebb részt Olaszországban, nagyobb részt Marokkóban forgatott film a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon méltán nyerte el a megosztott nagydíjat.

A sorozat a Tízparancsolat egyes pontjaihoz kötődve, mindennapi történeteket mesél el, kitűnő színészek közreműködésével. Az egyes epizódok közvetlenül nem függnek össze egymással., azonban a Tízparancsolat egy gondolati csokorba fogja őket.

Hideg számítás vezérelte Phíllis Dietrichsont, amikor lényegesen öregebb, vagyonosabb férjet választott. Házassága érdekében először férje feleségét kellett megölnie, most pedig férje mielőbbi halálában reménykedik, hogy megszerezhesse annak vagyonát. A befolyásolható biztosítási ügynök, Walter Neff személyében megfelelő eszközt talál terve megvalósításához. Férjét baleset látszatát keltve megölik, így hozzájuthatnak a magas biztosítási díjhoz, mely biztosítás megkötését Phyllis erőszakolta ki férjétől. A tett elkövetése után Walter rájön, hogy Phyllis kijátszotta őt. Kétségbeesetten és a lelkiismeret-furdalástól gyötörve lelövi a nőt, közben azonban ő is súlyosan megsebesül. Végül barátja, Barton Keyes hangrögzítő készülékére mondja vallomását.