A testament to NASA's Apollo program of the 1960s and '70s. Composed of actual NASA footage of the missions and astronaut interviews, the documentary offers the viewpoint of the individuals who braved the remarkable journey to the moon and back.

Egy New York-i fekete családban három, egymástól teljesen különböző testvér keresi az önkifejezés vélt vagy valós lehetőségeit. Bennie, a jazztrombitás éjszakától éjszakáig tartó bódulatban dédelgeti művészlétének gyengécske lehetőségeit. Lelia, az írónő már ébredezik: szerelmi kalandjával nemcsak a lányság szertelen naivsága múlik el belőle, hanem csalódása révén az őszinteség is. Hughes, a bárénekes meg nem értett "művészként" haknizgat ódivatú dalaival... A film eredeti címe, a Shadows (Árnyékok) a shakespeare-i elméletet idézi, melynek lényege: mindannyian árnyékai vagyunk valami sokkal nagyobb dolognak, ami magába foglalja azt, amivé válhatnánk. A vágások kapkodó töredezettséget kölcsönöznek a filmnek, hasonlóan Jean-Luc Godard ugyancsak 1959-es Kifulladásig című filmjéhez. A képtöredékekben megjelenő arctöredékek árnyak és fények játékai, igazi emberek őszinte pillanatainak hiteles lenyomatai.

During a hot Sunday afternoon in a small Southern Italian town, a school serving as a polling place is occupied by a group of three locals and an Eritrean immigrant, all unemployed, desperate and armed.

Sorozatgyilkos garázdálkodik a jó hírű Crawford Akadémián. Diákokra vadászik a láthatatlan gyilkos. A szörnyű események Virginia személyéhez kapcsolódnak. A lány a magániskola legjobb tanulói közé tartozik, büszke arra, hogy az elit klikk tagja. A tizennyolcadik születésnapja előtt kezdődött a gyilkosságsorozat, melynek áldozatai a barátai közül kerülnek ki. Lehet, hogy mindennek valami köze van az egy évvel korábbi eseményekhez? Virginia akkor baleset következtében elveszítette az eszméletét. Kiderül, hogy a lány múltja rejti a kulcsot a gyilkos személyéhez.

This film documents the coal miners' strike against the Brookside Mine of the Eastover Mining Company in Harlan County, Kentucky in June, 1973. Eastovers refusal to sign a contract (when the miners joined with the United Mine Workers of America) led to the strike, which lasted more than a year and included violent battles between gun-toting company thugs/scabs and the picketing miners and their supportive women-folk. Director Barbara Kopple puts the strike into perspective by giving us some background on the historical plight of the miners and some history of the UMWA. Preserved by the Academy Film Archive in partnership with New York Women in Film & Television in 2004.

Don Alfonso plays marimbas, the traditional Guatemalan instrument. Facing extortion and without work due to the population's lack of interest for his instrument, he seeks refuge with his godson Chiquilín. Blacko is a pioneer of the Heavy Metal Guatemalan underground stage. He is also a doctor in the public hospital but nobody wants to be treated by him because of his long hair and his tattoos. Chiquilín makes connections for Don Alfonso and Blacko to combine their talents and create a brand new band called Marimbas from Hell.

Inspired by a letter by Friedrich Engels and a 1974 account of two militant Marxist writers who had been imprisoned by the Nasser regime, Straub-Huillet filmed this film in France and Egypt during 1980. They reflect on Egypt’s history of peasant struggle and liberation from Western colonization, and link it to class tensions in France shortly before the Revolution of 1789, quoting texts by Engels as well as the pioneering nonfiction film Workers Leaving the Lumière Factory (1895).

After escaping from an insane asylum, a medical student assumes the identity of a mysterious dead man, who appears to be his doppelganger, and gets lured to a sinister island ruled by a mad scientist and his malformed men.

A bedridden and gravely ill man believes his wife and doctor are conspiring to kill him, and outlines his suspicions in a letter.

Az Anyámat! helyszíne a Kanári-szigetek, ahol a filmbeli család lakik. Héléne, a hűvös és felelősségteljes anya és tizenéves, katolikus kollégiumból épp hazatért fia, Pierre (Louis Garrel) apjának hűtlenségét tárgyalják, majd megtudják, hogy az apa autóbalesetben meghalt. Heléné vad bulikat rendez, és fokozatosan magával rántja a fiát is ezekbe a drogtól, alkoholtól és szextől fűtött kalandokba. Heléné egy nap rejtélyes módon eltűnik, de még ezelőtt fiát a házvezetőnőre, Réára (Joana Preiss) és Hansira (Emma de Caunes), az ezüstszőke szadistára bízza, akibe Pierre beleszeret.

Lelki válságba kerül az új darab próbája közben a híres színésznő. Myrtle Gordon nehezen viseli az öregedéssel járó megpróbáltatásokat, még nehezebben, hogy egy ilyen nőt kell a színpadon is alakítania. Se családja, se kutyája, a barátai és az ismerősei is elmaradoztak mellőle. Már csak a színpad maradt neki, ahol estéről estére ő van a reflektorfényben. Miután szemtanúja lesz egy rajongója tragédiájának, az ereje végleg elhagyja, az idegei felmondják a szolgálatot. Részegen érkezik a premierre. A színpadon Myrtle rögtönözni kezd, és végül a saját drámáját játssza el a nézők előtt.

Paris, 1967. Disillusioned by their suburban lifestyles, a group of middle-class students, led by Guillaume (Jean-Pierre Léaud) and Veronique (Anne Wiazemsky), form a small Maoist cell and plan to change the world by any means necessary. After studying the growth of communism in China, the students decide they must use terrorism and violence to ignite their own revolution. Director Jean-Luc Godard, whose advocacy of Maoism bordered on intoxication, infuriated many traditionalist critics with this swiftly paced satire.

A politikai reklámkampány részeként szervezett nagyszabású country koncert - a rendező jellegzetes, maróan szatírikus stílusában, kaleidoszkópszerűen bemutatva - gigantikus és bravúros paródia a fennállása 200. évfordulóját ünneplő Egyesült Államokról. Show az egész világ - sugallja a country zene fellegváraként tisztelt Nashville hektikus, és mégis minden részletre kiterjedő körképe, a végső merénylettel és a vélt rendben feltáruló káosszal. "Ambivalens vagyok Amerikával kapcsolatban. Szeretem és gyűlölöm" - vallja Altman, s így a filmje is az ellentmondásos attitűdök és különféle valóságok szikrázóan eleven és szellemes "dialektikus kollázsa" - sok jó zenével és Keith Carradine Oscar-díjas dalával (I'm Easy).

A fiatal apácanövendék, Viridiana meglátogatja nagybátyját, Don Jaime-t vidéki birtokán. Don Jaime évtizedek óta özvegy, felesége a nászéjszakán halt meg. Az idős férfinek megtetszik az unokahúga és megkéri a lány kezét. Viridiana felháborodottan utasítja vissza nagybátyja házassági ajánlatát. Don Jaime és Ramona, a szobalánya ekkor altatót adnak be a lánynak, azért, hogy álmában a férfi megerőszakolja, így kötve magához Viridiánát. Don Jaime azonban ezt nem teszi meg...

Nick művezetőként dolgozik egy építkezésen. A munka mellett nem sok ideje jut a családjára. Régóta tervezi a feleségével, Mabellel, hogy a két gyereket a nagyszülőkre hagyva végre kettesben töltenek egy estét. Ám egy csőtörés keresztülhúzza számításukat, Nicknek egész éjjel benn kell maradnia emiatt. Az elkeseredett asszony az üres lakásból az utcára menekül. A városban bolyong, mígnem felszed egy ismeretlen férfit. Másnap beállít Nick a munkatársaival. A vita persze nem marad el, melynek végén Mabel ideg összeroppanással kórházba kerül. Férje szeretettel próbálja segíteni a gyógyulását, ám ez nem egyszerű folyamat.

A történet egy benzinkútnál kezdődik, ahol Juan, a kisstílű bűnöző épp a pénztárost vágja át. Juan még újonc, akiről senki sem gondolná, hogy szélhámos - ezért jön jól Marcosnak, a tapasztalt csalónak. Marcos egy nagyobb balhén töri a fejét: egy hamisított bélyegsorozatot, a "Kilenc királynőt" jó pénzért el akarja passzolni egy üzletembernek. Az akcióban segítségükre van Marcos szexi nővére, Valeria is. A következő huszonnégy órában a rablótrió eszeveszett hajszába kezd, és a történet percről percre újabb fordulatot vesz... mindenki mindenkit átvág, és a néző sem tudja, hihet-e még a szemének.

Bess mélyen vallásos lány, aki megőrizve ártatlanságát megy férjhez Janhoz. A férfi olajmunkásként dolgozik a tengeren, idegennek számit abban a zárt közösségben, ahova Bess tartozik. Az idegileg labilis lány, amikor megismeri a testi örömöket, nem tud betelni vele, de Jannak vissza kell térnie a fúrótoronyhoz, ami megviseli a szerelmes asszonyt. Bessnek várakozással telnek napjai, éjjelente Istenhez fohászkodik, hogy férje mihamarabb haza térjen. Imái meghallgatásra találnak, Jan ugyan haza tér, de egy súlyos baleset következtében egész teste lebénult. Igazi próbatétel ez mindkettőjük számára, de a szerelem hatalmas erő, mely csodákra is képes. Bess engedelmeskedve a belső hangoknak, feltétel nélkül teljesíti mozgásképtelen férje, egyre perverzebb kívánságait.

Különös dolgok folynak Bad City-ben. A prostituáltaknak, drogosoknak, striciknek és más mocskos alakoknak otthont adó, haláltól és reménytelenségtől bűzlő iráni szellemvárosban egy magányos vámpír lesi a legtaszítóbb lakók lépteit. Amikor azonban a Fiú találkozik a Lánnyal, szokatlan románc kezdi bontogatni vérvörös szirmait.

A rendőrség politikai csoportjának frissen kinevezett vezetője egy erotikus játék során "véletlenül" meggyilkolja a szeretőjét. Amikor őt magát bízzák meg a gyilkosság felderítésével szinte sportot űz abból, hogy mindenütt nyomokat hagyjon maga után, hogy lássa, mikor jön el az a pillanat, amikor egy minden gyanú felett álló és hatalommal rendelkező embert valóban meg mernek vádolni.

A szürke hétköznapok és az embertelen nagyváros visszafordíthatatlanul felemésztette Zsenya és Borisz házasságát. Csak a közös gyerekük sorsa és a közös lakás eladása maradt kínzó kérdésként köztük, már mindketten az új kapcsolataik boldogságát várják. A nagyon feszült utolsó napok állandó veszekedései közben észre sem veszik, hogy mióta nem látták 12 éves fiúkat. A bürokratikus rendőrséghez hiába fordulnak, ezért az állam szerepét magukra vállaló önkéntesek segítségével indulnak a kisfiú keresésére. Útjuk során letaglózó mélységeiben ismerhetjük meg napjaink Oroszországában a boldogságot keresők kilátástalanságát.