Alice Sycamore (Jean Arthur) egy bohém, szabadszellemű család legfiatalabb tagja. Az egyik legnagyobb társaság ifjú elnökhelyettese, Tony Kirby (James Stewart) mellett dolgozik gyorsíróként és a fiatalok annak rendje s módja szerint egymásba szeretnek. A bimbózó románcot azonban komoly veszély fenyegeti: Tony ugyanis a mindenható iparmágnás, Anthony P. Kirby (Edward Arnold) egyetlen fia és szülei nem nézik jó szemmel a lány különc, habókos családját.

Mr. Chipping 1870-ben egy angol "public school" lelkes pedagógusaként lát munkához. A félénk, ám jóképű férfi kezdetben a gyerekek vicceinek fő céltáblája. Magába zárkózik, de egy tanártársa magával viszi az Alpokba. Ott megismerkedik a szép Kathie-vel, aki a rajnai hajókázás során és a Bécsben táncolt valcerrel magába bolondítja a férfit. A nő feloldja Chipping gátlásait, vasárnapi teadélutánokat ad a diákoknak. A boldogságnak az asszony halála vet véget. Belehal a szülésbe. Chipping lassan megöregszik, és konfliktusba kerül az új igazgatóval, aki a modern szellemet erősítené az iskolában, s szemében Chipping a múlt embere.

When an unexploded WWII bomb is accidentally detonated in Pimlico, it reveals a treasure trove and documents proving that the region is in fact part of Burgundy, France and thus foreign territory. The British government attempts to regain control by setting up border controls and cutting off services to the area.

China, during the rule of the Qing Dynasty. The arranged marriage between Wang Lung, a humble farmer, and O-Lan, a domestic slave, will endure the many hardships of life over the years; but the temptations of a fragile prosperity will endanger their love and the survival of their entire family.

Napóleon a tengeren is csapásra készül a britek ellen. Crawford kapitány (Alec Guinness) számára azonban az ütközet már megkezdődött. Ahhoz, hogy a vizeken győzzön, először saját hadihajója fedélzetén kell rendet teremtenie, s megfékeznie ellenlábasát, a brutalitásáról híres első tisztet, Scott-Padget-t (Dirk Bogarde). Miután Crawford a franciák elleni ütközetben megsebesül, a hajó irányítása Scott-Padget kezébe kerül. A legénység azonban fellázad az új kapitány ellen, s Vizard-dal (Anthony Quayle), az elszánt tengerésszel az élén, átveszi az uralmat a hadihajó felett. A lelkiismeretes Crawford-nak nem marad más választása, meg kell győznie Vizard-t, hogy csatlakozzanak a franciák ellen küzdő angol flottához. Mikor azonban a bosszúszomjas Vizard meggyilkolja Scott-Padget-t, a legénység tagjain a sor, hogy eldöntsék: saját életüket mentik, vagy a haza szolgálatába állnak.

Unfounded suspicions lead a married couple to begin divorce proceedings, whereupon they start undermining each other's attempts to find new romance.

 Egy kegyetlen űrcsata során egy lakatlan, idegen bolygóra zuhan egy katona, és ellensége, a gyík-szerű drakóni lény.    A felszínen folytatódik a küzdelem. A csúcstechnika helyett azonban az ősi hadviselés szabályai szerint támadnak egymásra a felek. Az idegen marad alul a küzdelemben, de halála előtt még életet ad egy kis utódnak.    Az ember egyedül marad az idegen világban, ellensége, egy idegen, gyermekével.    A férfi új társával, a szokatlanul gyorsan cseperedő drakón-utóddal együtt próbálja átvészelni az időt, amíg a mentőcsapatok megérkeznek...    Wolfgang Petersen (Das Boot, Viharzóna) első amerikai filmje igazi kamaradarab, amelyet az ínyenc sci-fi rajongók a műfaj egyik filmes alapművének tartanak!

Marc Caro és Jean-Pierre Jeunet fantasztikus meséje olyan gyerekekről szól, akiket elraboltak az álmaikért. Krank, az őrült zsarnok álmatlanságban szenved. Alszik, de semmit sem álmodik. Barátja épít egy különleges gépet, amellyel el lehet lopni mások álmait. A tenger közepén úszó szigetén élő Krank a Küklopszok segítségével gyerekeket rabol el egy közeli kikötőből. Az egyik csemete Denree, a hároméves árva, akit egy elképesztően erős és egyúttal szelíd férfi nevel. A nevelő nem hagyja Krank kezében a kisfiút.

Egy globális katasztrófát követően a magányos tudós igyekszik kapcsolatba lépni a Földre visszatérő űrhajósokkal, hogy figyelmeztesse őket, nem térhetnek vissza.

A némafilmes és a hangosfilmes korszak határán játszódik Damien Chazelle legújabb filmje, melyben központi szerepet játszik a zene és az álmok kergetése. Ez a váltás sokak számára a sztárság végét jelentette, akiknek a méltósággal való „nyugdíjba vonulás” nem volt éppen az erőssége. A némafilm sztárjai a felhalmozott hatalmas vagyonból fényűző életmódot folytattak, ahol a kiváltságosoknak megtartott orgiákon olyan dolgok történtek, amiket elképzelni sem tudunk…vagy nem akarunk. Sokan érkeztek Hollywoodba, hogy hírnévre tegyenek szert, volt, aki azonnal felkeltette a döntéshozók érdeklődését és olyan is, aki megmaradt a ranglétra legalsó szintjén.

A visszahúzódó, anyja árnyékában élő balerina Nina elnyeri a Hattyúk tava előadás címszerepét. A művészeti vezető Leroy tökéletesnek titulája a lányt a szerepre, azonban kétségei vannak a lány képességeit illetően a fekete hattyú megformálásban. Mindkét szerep más egyéniséget igényel, azonban mindkét szerepet ugyanazon táncosnak kell előadnia. Míg a fehér hattyú az ártatlanságot és a kecsességet, a fekete az érzékiséget és csalfaságot hívatott megtestesíteni. Leroy úgy véli egy másik balett-táncos lány, a könnyed és laza Lily jobban képes megformálni a hattyú fekete énjét.

A "Nagy ember" William Randolph Hearst volt, az Aranypolgár pedig alig leplezhető gúnyrajz a század első, hihetetlen hatalommal bíró sajtómágnásáról."Rózsabimbó" - ez az utolsó szava a palotájában magányosan haldokló milliomosnak, s ezen a nyomon indul el egy újságíró, hogy megfejtse e páratlan karriert befutott ember titkát. A főszereplő Charles Foster Kane, aki arra született, hogy nagy ember legyen. Egyszerű emberként indult, de kis szerencsével mindig felismerte a környezetében lévő lehetőségeket és képes volt azt saját hasznára fordítani. Újságjai voltak, rádióállomásai, a közvélemény kiszolgálója és befolyásolója volt. Kane története, aki alulról kapaszkodott fel és ezt "elfelejtette", egy csapásra mindent elveszített. Magányosan halt meg - pedig halhatatlannak tűnt -, és vele együtt gazdagsága, hatalma és dicsősége is.

Az Irakban dolgozó amerikai bombaosztag tagjai talán a világ legveszélyesebb munkáját végzik. Nap mint nap bombákat hatástalanítanak a háborús övezet kellős közepén. Életük azon múlik, hogy sikerül-e a megfelelő zsinórt elvágni idejében, mielőtt valaki felrobbantaná az elrejtett tölteteket. Számukra Bagdadban mindenki potenciális ellenség, ezért belső konfliktusaik ellenére össze kell tartaniuk. William James bombaspecialista őrmester megszállottan nem vesz tudomást a halál közelségéről társaitól eltérően, akik egyszerűen csak túl akarják élni a már alig néhány napos küldetést. Összebarátkozik egy helyi kisgyerekkel, Beckhammel, és amikor egy bombaraktárban hozzá hasonlító holttestre bukkan, keresni kezdi a tetteseket.

Ki-taek családja igazi semmirekellőkből áll. Ők mindig a könnyebbik utat választják – bármit megtesznek, csak dolgozni ne kelljen. Irigykedve nézik a Park család fényűző életmódját, és ördögi tervet eszelnek ki, hogy a közelükbe férkőzzenek. Azonban természetesen semmi sem a családfő tervei szerint alakul.

Amerika nagyvárosainak pincéiben egy titkos szervezet működik: ha egy éjjel az utca összes nyilvános telefonja összetörik, ők jártak ott; ha egy köztéri szobor óriás fémgömbje legurul talapzatáról, és szétrombol egy gyorsétkezdét, az az ő művük; ha egy elegáns bank parkolójának összes autóját rettentően összerondítják a galambok - az sem véletlen. Vigyáznak a leveleinkre, átveszik telefonüzeneteinket, kísérnek az utcán: és még csak készülnek a végső dobásra: a nagy bummra... Pedig az egészet csak két túlzottan unatkozó jóbarát találta ki: azzal kezdték, hogy rájöttek, nincs jobb stresszoldó, mint ha alaposan megverik egymást. Pofonokat adni jó. Pofonokat kapni jó. Számukra ez a boldog élet szabálya.

Valahol a békés, bogaras Európában, valamikor a békeidőkben, a két világháború között működött egy elegáns hotel: a Grand Budapest. Vendégei átlagos arisztokraták, vénkisasszonyok és műkincstolvajok; alkalmazottai pedig a legjobbak a szakmájukban. Gustave, a híres főportás itt barátkozott össze az egyszerű küldönccel, Zero Musztafával, akivel együtt keverednek bele az évszázad festményrablásába. Miközben a felbecsülhetetlen értékű reneszánsz képet keresik, egy családi vagyon elvesztése vagy visszaszerzése is kockán forog: és a nyomozás meghökkentő fordulatai magukkal ragadják a hotel összes lakóját.

Vito Corleone mindennél fontosabbnak tartja a családot. Emellett a New York-i olasz maffia rettegett keresztapja, aki élet és halál kérdéséről dönt. Lassan azonban gondolnia kell arra, hogy melyik fiának adja át a hatalmat. Sonny forrófejű, Fredo komolytalan, Michael pedig háborús hős, aki mostanáig távol tartotta magát az üzlettől. A kábítószer azonban szembefordítja egymással a régi és a feltörekvő gengsztereket.

2019-et írunk. Egy speciális osztaghoz tartozó Deckard éppen visszavonulni készül, amikor újabb feladatot kap. Öt replikáns eltérített egy űrhajót, hogy visszatérjenek a Földre és megkeressék megalkotójukat: az életüket szeretnék meghosszabbítani. Deckard feladata, hogy megakadályozza ezt, felkutassa és végezzen a replikánsokkal.

Franciország német megszállásának első évében Shosanna Dreyfus családját a lány szeme láttára végzi ki Hans Landa náci ezredes. Shosannának éppen hogy sikerül megmenekülnie, és Párizsba szökik, ahol új személyiséget vesz fel: egy mozi tulajdonosa és üzemeltetője lesz. Európa egy másik részén eközben Aldo Raine hadnagy egy csoport amerikai zsidó katonát verbuvál gyors, sokkoló megtorlóakciók végrehajtásához. A később "Brigantyk" néven elhíresülő osztag csatlakozik Bridget Von Hammersmark német színésznőhöz és titkosügynökhöz egy akcióban, melynek célja a Harmadik birodalom vezetőinek kiiktatása. Hőseink sorsa egy mozi bejáratánál fut össze, ahol Shosanna a saját bosszútervét készül végrehajtani.

A katonai rádiós műsorvezetőt, Adrian Cronauert Saigonba vezénylik, hogy új műsorával növelje a Vietnamban harcoló egységek morálját. A lázadó “médiasztár” nem sokat tétovázik, és alapjaiban változtatja meg a szokásos műsort. Felhagy a propagandahírekkel, nem játszik régi, senkit sem érdeklő slágereket, hanem harsány stílusban kezd neki a munkának, senkit sem kímélő humorával és vagány rockzenékkel próbálja feldobni a hangulatot. A katonák természetesen azonnal megkedvelik Cronauer műsorát, és már alig várják minden nap a szokásos kiáltást: “Jó reggelt, Vietnam!”. Azonban feletteseinek egyre kevésbé tetszik, hogy a rádiós áthág minden szabályt, és gúnyt űz a parancsnokokból és az egész háborúból.